Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET - A Mátyás-kultusz emlékei

II-26A B: Ornamentális metszetek a Zichy-kódexből Ismeretlen velencei metszők, 1530-as évek a. Fametszet, ecset, fekete tinta és lavírozás, vörös festéknyomokkal; átmérője 207 mm (körbevágva) b. Fametszet; 204 x 206 mm II-26B c. Fametszet, vörösesbarna tintával nyomva; 175 x 283 mm (két széle levágva) d. Fametszet; 130 x 203 mm (két széle levágva) e. Fametszet; 131 x 202 mm (két széle levágva) f. Fametszet; 111 x 195 mm (két széle levágva) g. Fametszet; 112 x 195 mm (két széle levágva) h. Fametszet; 141 x 183 mm (két széle levágva) i. Fametszet; 141 x 183 mm (két széle levágva) j. Fametszet; 141 x 136 mm k. Fametszet; 197 X 179 mm (töredékes) 1. Fametszet, ecset, kevés sötétbarna tintával lavírozva; 132 x 43 mm (két széle levágva) m. Fametszet; 184 x 64 mm (két széle levágva) f Mester, 1520-1525 körül n. Rézmetszet; 51 x 201 mm o. Rézmetszet; 44 x 191 mm (két széle levágva) p. Rézmetszet; 60 x 186 mm (két széle levágva) r. Rézmetszet; 57 x 185 mm (két széle levágva) s. Rézmetszet; 47 x 136 mm t. Rézmetszet; 39 x 200 mm (két széle levágva) u. Rézmetszet; 52 x 166 mm v. Rézmetszet; 50 x 165 mm z. Rézmetszet; 52 x 130 mm Budapest, Szépművészeti Múzeum, Grafikai Osztály (a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár letétje); ltsz.:a. 1915-1;b. 1915-2; c. 1915-5;d-i. 1915-6-1915-11; j-m. 1915-13-1915-16; n-z. 1915-73-1915-81. A kódexet, gazdag gyűjteményével együtt a neves Ázsia-kutató, Zichy Jenő (1837—1906) hagyta a fővárosra. A kéziratot még nagybátyja, Zichy Jenő (1809—1849) vásárolta 1841— 1842 táján az ismert budai antikváriustól, Nemes Literati Sámueltől. A kötetbe ragasztott egyik metszet hamis Mátyás-címere alapján Literati a kódexet „Corvin királyunk építőmesterének egykori tulajdonaként" ajánlotta megvételre (f. 198). Állítását azonban már a kéziratot elsőként publikáló Henszlmann Imre is kétségbe vonta, hiszen a kötetben olvasható legkorábbi bejegyzés mindössze egy évvel Mátyás halála előttről származik (HENSZLMANN 1861). Az 1489-es évszám a Brenta folyó szintezésének részletes rajzán tűnik fel (f. 199), melyre a kötet első tulajdonosa, Angelo Cortivo a Velencei Köztársaság térképészeként és földmérnökeként több társával együtt ebben az évben kapott megbízást. Nem biztos ugyanakkor, hogy a tervrajz egykorú a kódexszel, valószínűbb, hogy csak utólag — mikor a rajz már elvesztette a fontosságát — fűzték a kötet végéhez. Az egybekötött kódex első oldalára jegyezte fel 1535-ben a nevét, születési évét és lakhelyét az idős Angelo (f. Ív), és ugyanitt található két további bejegyzés is a kéziratot 1536-ban megöröklő unokaöccsétől, Nicoló Cortivótól. Az első 1536-ból Angelo haláláról, míg a második a Jacopo Sansovino által épített könyvtár homlokzatának és mennyezetének 1545-ös beomlásáról tudósít. 1545-ig tehát biztosan Velencében volt a kötet, és vélhetően ott is maradt egészen Nicoló 1566-ban bekövetkezett haláláig. A kódex további sorsa, egészen a 19. századi felbukkanásáig ismeretlen. A papírra készült, kis folio méretű kéziratot eredetileg 199 levél alkotta, melyből 20 mára elveszett. A lapok hátoldalának közel felét utólag beragasztott rajzok és metszetek takarták el, melyeket 1914-ben választottak le, majd letétként a Szép-