Mikó Árpád szerk.: Reneszánsz év 2008, Vezető a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából rendezett kiállításokhoz (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/2)

FARBAKY PÉTER, MIKÓ ÁRPÁD, SPEKNER ENIKŐ, SZOVÁK KORNÉL, TRINGLI ISTVÁN, VÉGH ANDRÁS: Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a magyar királyi udvarban (1458-1490)

társak zavaros időnek neveztek, valóságos sóvárgással gondoltak az ország lakói a Zsigmond-korra. Mátyás folytatta a Zsigmond-kor utolsó éveiben elkezdődött jogalkotói munkát, ő is kibocsátott egy nagy törvénykönyvet, melyben rendszeresen hivatkozott Zsigmond király rendeleteire. Előszeretettel adományozta a Zsigmond által alapított Sárkány-rend jelvényét híveinek. Mátyás a cseh háborúktól kezdődően Zsigmond politikáját követte, ő is a magyar és a cseh korona országaira támaszkodva akart a birodalom ura lenni. A Hunyadi család Hunyadi Mátyás őseit először 1409-ben említik az írott források, amikor Zsigmond király Mátyás nagyapjának, Vajknak adományozta az erdélyi Hunyadvár birtokot. A család 1508-ban halt ki, ekkor hunyt el Mátyás király törvénytelen fiának, Corvin János hercegnek kiskorú gyermeke, Erzsébet. Az 1409-től 1508-ig terjedő száz év alatt összesen hat generáció tagját ismerjük. Mátyás ősei apai ágon román (havasalföldi) származásúak voltak, a család első tagjai szokásos román keresztneveket viseltek, a források többnyire Oláh néven emlegették őket. A Hunyadi név a második ismert nemzedék életében .u V. László király címeradománya Hunyadi János számára, 1453 Budapest, Magyar Országos Levéltár alakult ki, mivel a magyar nemesi névadásban az volt a szokás, hogy a családot valamelyik régi birtokáról nevezik el. A nagyapa Zsigmond király udvarában, fia, Hunyadi János pedig ifjú korában bárói udvarokban vállalt szolgálatot. A Hunyadiak a jobb módú köznemesek közé tartoztak, a nagy családi vagyont csak Hunyadi János szerezte meg az 1440-es években. Bárói tisztséget először 1439-ben kaptak, amikor Hunyadi János és fivére Szörényi bán lett. Mátyás történetírója, Thuróczy János szerint a király ősei Havasalföldről települtek Magyarországra. Ezen kívül még két hagyományt emlegettek ebben a korban. Az egyik szerint Hunyadi János Zsigmond király törvénytelen gyermeke volt. A másikat az itáliai humanisták terjesztették el, akik számos korabeli uralkodó családját vezették vissza ősi római nemzetségekre. Petrus Ransanus tette meg Mátyás őseivé az ókori Rómában élt Corvinusokat. Erre a következtetésre két latin szó vezette: a család címerállatának, a hollónak a latin neve, a corvus, és az első állítólagos birtok, Keve latinos neve: Covinum. Maga Mátyás sohasem használta a Corvin nevet, fia azonban igen. A család régi címere a csőrében gyűrűt tartó holló volt, amit 1453-ban bővített ki V. László király az ezüst mezőben ágaskodó, mancsában koronát tartó vörös oroszlánnal. Mátyás trónra lépése A tizennégy éves Hunyadi Mátyást bátyjával, Lászlóval és a családjához hű nemesekkel együtt 1457 márciusában letartóztatták. Testvérét Ciliéi Ulrik meggyilkolásáért pár nap múlva kivégezték, őrá pedig tízhónapos fogság várt, V. László király magával vitte előbb Bécsbe, majd Prágába. A család birtokait azonban nem tudták elfoglalni, mivel Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet, és nagybátyja, Szilágyi Mihály sikeresen szállt szembe a királypárti seregekkel. 1457. november 23-án meghalt V. László, s mivel nem volt gyermeke, az ország nagyjai választottak uralkodót. Szilágyi Erzsébet az egyik leghatalmasabb családdal, a Garaiakkal kötött szerződést, hogy támogassák Mátyás megválasztását, cserében Mátyás feleségül vette volna Garai Annát, aki így királyné lett volna. 1458. január 24én a rákosi országgyűlés megválasztotta Mátyást, Szilágyi Mihályt pedig öt évre megtették az ország kormányzójának. Ugyanekkor Mátyás Podjebrád György cseh kormányzóval egyezséget kötött arról, hogy szabadon engedése fejében majd elveszi leányát. A csehekhez küldött magyar követek beleegyeztek az új alkuba. Podjebrád Kunigunda, akit itt Katalinnak neveztek, 1461-ben érkezett Magyarországra, a frigy azonban nem lett tartós,