Mikó Árpád szerk.: Reneszánsz év 2008, Vezető a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából rendezett kiállításokhoz (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/2)

FARBAKY PÉTER, MIKÓ ÁRPÁD, SPEKNER ENIKŐ, SZOVÁK KORNÉL, TRINGLI ISTVÁN, VÉGH ANDRÁS: Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a magyar királyi udvarban (1458-1490)

mert a királyné 1464-ben, tizenöt évesen belehalt első szülésébe. Mátyás 1458. február 14-én érkezett Budára, megkoronázni azonban nem tudták, mert a Szent Korona tizenöt esztendeje III. Frigyesnél volt. A koronázást látványos bevonulásokkal, a koronázási eskühöz hasonló ígéretekkel és szimbolikus ítélkezéssel helyettesítették. Néhány hónappal később a huszita nézeteket valló Podjebrád Györgyöt a magyar király által e célra elküldött két magyar püspök cseh királlyá koronázta. Mátyás még ebben az esztendőben megszabadult Szilágyi Mihály gyámkodásától. A koronát 1463-ban szerezte vissza Frigyestől, koronázására 1464. március 29-én, nagycsütörtökön Székesfehérváron került sor. Mátyás portréja — realitás és ideál A korabeli uralkodó-ábrázolások legfontosabb ismérve nem a hitelesség vagy a felismerhetőség volt, hanem az uralkodó idealizált képének és ezzel párhuzamosan erényeinek kifejezése. Mátyás képmásai közt jól elkülöníthetők a gótikus és a reneszánsz stílusú ábrázolások. Mátyás király Thuróczy János krónikájában, 1488 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár Mátyás király fehér márvány képmása, 1485 körül Wien, Kunsthistorisches Museum Az előbbiek közt a trónon ülő, szembenézetű, a jogart és országalmát tartó király képe a jellemző (az 1464-es felségpecsét, a Thuróczy-krónika képe, illetve a bautzeni [Németország] Mátyás-emlékmű függöny alól előbukkanó, két angyal megkoronázta uralkodója). Az antikizáló portrék valószínűleg az 1480-as évek második felében keletkeztek. Az érmek kétféle típusán profilban, ókon császárok mintájára dúsan leomló hajában babérkoszorúval ábrázolták Mátyást. Ezek alapján kerültek egyes corvina-kódexekbe is a király képmásai, s érmek alapján faragták ki a híres kettős portrén Mátyás király mellképét is. Mindezek a Nagy Sándort mintául vevő oroszlánszerü arckifejezést tükrözték, e vonások a Mátyásról készült humanista jellemzésekben is megjelentek. Hasonló beállítású az a festmény is, amelyet a comói Giovio-gyújtemény Mantegna által festett Mátyás-portréja másolatának tartanak. Egy másik típus kiinduló alkotását valószínűleg Bécsben, a császári gyűjteményekben őrizték. E képmáscsaládba tartozik a Bécsújhelyen lévő festmény is, amelynek előzményét Mátyás a város 1487-es elfoglalásakor adományozta. E képmáscsoportban a szakállas-bajuszos királyt szembenézetben örökítették meg.