Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Az illusztrálás démona és a Démon változó arca • Doré és Zichy GELLER KATALIN

118. Gustave Doré: Illusztráció a Bibliához. Jákob álma, 1866 Kat, 303. 119. Gustave Doré: Illusztráció a Bibliához. Artaxerxes felszabadítja a zsidókat, 1866 Kat. 303, Zichy sokkal visszafogottabb, a táj vagy az építészeti háttér nem válik főszereplővé, az emberi figurákkal harmonikus egységben ábrázolt. Doré monumentálisan díszletezett tömegjeleneteivel szemben a tömegből kiemelte főszereplőit, inkább az egyénre koncentráló „kamaradrámákat", mint történelmi tablókat formált. Doré Biblia-illusztrációinak tömegjelenetei és Zichy Madách-illusztrációinak történeti képei között főként a romantikus historizmus teátrális előadása teremt kapcsolatot. Zichy a korszak és a helyszín megjelenítésében minden részletre figyelt, a szereplőket életszerűen megjelenített szituációba helyezte. A Lucifer felköszönti a halottat kompozíciója (120. kép) a kisebb tér és a kevesebb szereplő ellenére is Thomas Couture Rómaiak a hanyatlás korában című festményének mozgalmasságára emlékeztet. Rajzmodoruk is különböző, Zichy sokáig megmaradt a bécsi biedermeier zárt körvonalra törekvő modoránál, később oldotta, festőivé váltak a kéz vibrálását, energiáját is érzékeltető grafikái.

37 Doré nagyméretű, gazdagon illusztrált könyveivel divatot indított el. A később „szekrény-könyveknek" csúfolt díszkiadások szerényebb változatai közé tartoznak a Madách-kötetek is, melynek papírját, nyomását és „pazar aranyozású" kemény kötését a „legelőkelőbb szalonasztalnak is díszére szolgáló ékességként" mutatta be a korabeli recenzens.

38 120. Zichy Mihály: Illusztráció Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez. Lucifer felköszönti a halottat, 1885. Kat. 230. A mitológiai téma elsősorban nemzeti mitológiát jelentett a korban. Doré helyi mondákhoz, regékhez készült illusztrációit meghatározta, hogy strasbourgi születése folytán két kultúrkörhöz is kötődött. Germán és kelta isteneket, legendás figurákat, óriásokat, tündéreket, gnómokat jelenített meg néha groteszk látásmóddal a Rajna mitológiája című (1862) kötetben.

19 Zichy Oroszországban az Igor-énekhez (1853, 80-83. kép) készített illusztrációkat. A rendkívül divatos, valódi vagy hamisított nemzeti eposzok korábbi feldolgozásaiból ismert sémát alkalmazott. Például Az Igor-ének ismeretlen szerzőjét feltételezhetően Ingres Ossián álma című (1813) festményének költő alakja nyomán fogalmazta meg. Mitológiai, ballada- és mesetémák