Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)
A „rajzoló fejedelem" RÓKA ENIKŐ
Szentpéterváron készített történeti tárgyú rajzai közül - melyeket minden bizonnyal nagyobb kompozíciók előtanulmányának szánt - csak néhányat ismerünk. Fennmaradt egy, az Árpád pajzsra emelése ikonográfiái típusára emlékeztető, valószínűleg az ötvenes években keletkezett Oleg visszatérése Görögországból című nagyméretű ceruzarajz (33. kép), s reprodukcióból ismerjük az Oroszok harca a tatárokkal című rajzát. 55 Gautier valószínűleg ezekhez hasonló történelmi vonatkozású tollrajzok kapcsán egy kitűnő ötletet adott a művésznek. „Ezeket a nagyon megcsinált, igen alapos rajzokat csak meg kellene nagyítani háló segélyével, és pompás kartonokat kapnánk valamely palota vagy középület falainak freskódíszítéséhez." 56 Noha megjegyzése csak a rajzok monumentalitására, valamint egy, a korban bevett nagyítási eljárásra utalt, Zichy számára nagyon is érzékeny húrokat pendített meg. Felvillantotta a majd tíz éve szinte csak grafikai technikákkal dolgozó ambiciózus művész előtt a monumentális műfajok lehetőségét, s ez nem maradt hatástalan. Az ötvenes évek végétől kezdve Zichy a cári kötelező feladatok és megrendelésre készült munkák mellett sorra megalkotta művészetről vallott késő romantikus, civilizatorikus elképzeléseit tükröző önálló grafikai lapjait. 57 A Zsidó mártírok (88. kép) és az Autodafé, 58 majd 1870 körül a Messiás (Krisztus és a pápa) és a Luther Wartburgban (34. kép) című rajzok egyre nagyobb méretben készültek, ez utóbbi kettő már elérte a táblakép határát. A grafika keretein belül maradt, de a festői clair-obscur hatással, műveinek eszmei tartalmával és méreteivel mintha igyekezett volna átlépni a grafika és a grand art határait. E munkáival jelentős sikereket aratott, még az őt oly élesen kritizáló Keleti Gusztáv is méltatta őket. Az 1873-as bécsi világkiállítás anyagának budapesti bemutatójáról szóló írásában, s a Faust végórája (Az emberi tehetetlenség, 19. kép) mellett Luther-rajzát és Messiását (34, 32. kép) festőisége miatt egyenesen a művész példaképe, Kaulbach művei elé helyezte. 59 A hetvenes évek elején, immár Párizs felé kacsingatva egy különös, átmeneti műfajt teremtett, annak reményében, hogy végre saját művészi ambícióit kielégítő feladatokkal foglalkozhat, és azokkal megfelelő elismerést is elérhet. A Gautier által javasolt felnagyítás nem freskóban, hanem „óriásgrafikákban" valósult meg, s talán nem véletlen, hogy az első ilyen kísérlete éppen a Zsidó mártírok volt, melynek korábbi változatát kritikus barátja annak idején olyannyira méltatta. 60 A Zsidó mártírok óriás verziója 26. Zichy Mihály: Érkezés egy előkelő jelmezbálba, 1866 Kat. 138. 27. Zichy Mihály: Távozás (Kirúgott művész), 1866 Kat. 139.
