Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)
A „rajzoló fejedelem" RÓKA ENIKŐ
évek elejére, amikor Zichy végül Párizsba költözött, a művészeti kritika rajz-szín polarizálása mindenki számára ismert volt, 21 ugyanakkor az Ábránd a festékes láda fölött című akvarellhez leginkább Balzac regényének - Gautier-től nem teljesen független - rajz- és színértelmezése és Porbus idézett véleménye áll a legközelebb. Zichy Mihály 1842-ben Marastoni Jakabtól vett először rajzórákat. A francia akadémia mintájára, mely a rajz már említett elméleti elsőségén - és annak gyakorlatba átvitt hierarchikus metódusán - alapult, Marastoni is metszetminták után tanított rajzolni. Zichy naplójából tudjuk, hogy ott használta azt a hagyatékában fennmaradt, 18. század végén készült Giovanni Volpato- és Raphael Morghen-féle metszetkönyvet, melynek antik szobrok után készült rajzai az alapozó rajzismereteket voltak hivatottak átadni. 22 (5. kép) Lehetséges, hogy már antik gipszek után is dolgozott, hiszen Marastoni néhány évvel később, 1846-ban megnyílt akadémiáján ez már része volt a képzésnek. 23 Az akadémiai rendszerben a festőtanoncok a metszetek (modèles de dessin) másolásának során a különböző testrészeket, majd teljes emberi alakokat, valamint az antik szobrokat ábrázoló kontúrrajzok (dessin au trait) mellett a keresztvonalakkal létrehozott mechanikus árnyékolási módot (dessin ombré) is megtanulták. Ezt követte a modellálás oktatása antik szobrok után készült gipszminták segítségével (à la bosse). Az egyszínű, állandó fénybe helyezett gipszalakokon könnyen felismerhetőek voltak a jól elkülönülő sötét és világos foltok, melyeket a festőinasok a már megtanult módon, keresztvonalak segítségével meg tudtak ragadni. A tanulók a harmadik szinten jutottak csak élő modellhez, melyeknek beállítása gyakran antik szobrok jól ismert pózait ismételte. Az élő modell utáni rajz (académie) nehézsége abban rejlett, hogy a tónusokat egy emberi alakon már nehezebb volt felismerni. A körvonal és tónusozásban szerzett magabiztos tudás után kezdődhetett csak a festészeti oktatás. Ennek első stációja a régi mesterek másolása volt, ezt a mester oktató célból készített tanulmányainak és kész festményeinek kopírozása, majd az élő modell utáni festés követte. 24 Zichy 1844-ben Bécsben az akadémiára akart beiratkozni, de mivel jogi tanulmányokat kellett végeznie, csak a privát órák lehetősége állt nyitva számára: 1844 februárjában Waldmüller magántanítványa lett. 25 Ferdinand Georg Waldmüller, aki 1847-ben az oktatásról vallott nézeteit, majd 1849-ben akadémiai reformtervezetét nyomtatásban is megjelentette, a hagyományos akadémiai oktatással szemben teljesen elvetette az antik utánzását, kártékonynak ítélte a kópiák készítésének bármilyen módját, valamint a hagyományos korrigálást, mely szerinte a tanár manírjának átvételét és a diák önállóságának elvesztését eredményezi. 26 A másoláson alapuló mechanikus akadémiai szisztémával szemben a természet tanulmányozását helyezte előtérbe. Véleménye szerint a perspektíva és anatómia oktatásával párhuzamosan azonnal a természet után kell dolgozni, ezen az emberi csontváz, majd az emberi test élő modell utáni rajzolását értette. Az anatómiai szobor mellé kell állítani az élő modellt, így az elméleti tudás azonnal a gyakorlatban hasznosul. A kontúrrajz pontos elsajátítása minden továbblépés alapja, rendszere ennyiben az akadémiaihoz hasonló, noha azt a látvány tanulmányozásával és nem segédletek használatával képzelte el. Miután a kontúrrajz minden részében tökéletes, rá lehet térni a modellálásra, melyet semmiképpen sem rajzban, hanem azonnal olajban kell kezdeni; azaz a mechanikus sraffírozás tanításának az elhagyását javasolta. A fény-árnyék ábrázolása nála rögtön a festéssel kezdődik, a lokális színek rögzítése után az árnyalatok megtalálása a feladat. Elvei helyességét bizonyítandó írásában megjegyezte, hogy a módszere szerint oktatott diákok már Akadémia és rajz 9. Zichy Mihály: Boszorkánykonyha, 1879 k. Reprodukció: LÁZÁR 1927A. 17. kép 10. Zichy Mihály: Koporsólezárás, 1846 Kat. 5.
