Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)
Tanulmányok: - GERGELY MARIANN : „Kelet és Nyugat". Vaszary János művészete a húszas-harmincas években
A TIHANYI BIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZET PANNÓJA: 1926-1928 A Bethlen-kormány kultusztárcáját vezető gróf Klebelsberg Kunó kultúraépítő programjának egyik fontos eleme volt az oktatás és a tudomány nagyarányú infrastruktúra-fejlesztése. Ennek keretében épült meg a tihanyi Biológiai Kutató Intézet Kotsis Iván tervei alapján. Az elképzelések szerint az új intézményekben monumentális képzőművészeti alkotásokat helyeztek el. A közoktatásügyi miniszter az építkezés megkezdése után Vaszary Jánost kérte fel az intézet tevékenységéhez kapcsolódó nagyméretű pannó elkészítésére. 101 A Víz alatti világ címen ismertté vált alkotás 1928-ban került a végleges helyére. Mivel a mű holléte jelenleg ismeretlen, csak korabeli reprodukciókról és leírásokból tájékozódhatunk. Elek Artúr 1928-as cikkében 102 hosszan foglalkozik a mű készülési körülményeivel és a befejezett pannóval. Tudjuk, hogy a végső változatot több vázlat előzte meg, amelyek jelentősen eltértek a megvalósult festménytől. A Halászat a Balatonon című olajkép 1928-ban került a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe, 103 (26. kép) az érte járó 1600 pengő honoráriumot kifizették 10 " (kat. 160-161, 275). A miniszter újabb variáció elkészítésére kérte Vaszaryt, aki ehhez további előtanulmányokat festett (kat. 277-279). 105 Az első koncepció szerint a halászok küzdelmes életét bemutató jelenetek a Balaton élővilágához kapcsolódtak volna, de az expresszív erővel megformált figurák frízszerű megjelenítése nem nyerte el a megrendelők tetszését. A további változatokon a művész eltávolodott a felszíni világtól, sőt a balatoni környezettől is, a tengerfenék csodáival: halakkal, polipokkal, fantázialényekkel népesítette be a vizet. „A rózsaszíntől a liláig terjedő színskálában derengenek a háttér lobogó korallpálmái, s közöttük zölden álmodik nagy foltokban a tenger vize. Az előtér szörnyetegeinek színeiben az áttetsző kék dominál. A festmény összhatása mélyen megragadó. Színeinek freskószerű sápadtságában nagy finomságok bújnak meg és egyben az összefogó akarat hatalmas ereje érzik." 106 Sajnos Vaszary Jánosnak ez volt az első és egyetlen állami megbízása. PARKOK, KERTEK, VIRÁGOK: 1927-1928 25. Kotsis Iván: A tihanyi Biológiai Kutató Intézet. 1926-1927. Archív fotó 26. Vázlat a Halászat a Balatonon című sorozathoz Magántulajdon Virágcsokrok a nappali szoba asztalán, vidám kerti virágok az ablakpárkányon, zöldlombú fák a ház előtt a parkban. Tapintható közelségbe kerülnek a természet színei, formái, illatai. Akárcsak a tengerparti képeknél, a festésmód változatossága továbbra is meghatározó. Az impulzív képalkotás művészi technikái éppúgy érvényesülnek, mint a jelzésszerű gesztusok redukált eszköztára. Egy időben készültek a „virágszirom húsát pompázatos színekben" 107 láttató csendéletek és a falevelek rezdülését érzékeltető kalligrafikus ecsetrajzok. Kárpáti Aurél megfogalmazása szerint Vaszary csendéleteiben a virágok lelke szólal meg. „Bársonyos szirmokat és húsos leveleket fakasztó, titokzatos természeti erő, maga az eleven élet, egész belső fejlődéstörténete egy-egy lila ciklámennek, melegsárga, halottfehér vagy vérvörös rózsának. A kolorista lelkesültsége ez a virágszeretet." ,o8 A festő 1930-as kiállítását 109 elemző kortárs művészeti írók egyöntetűen a tobzódó színek dekorativitását és az ökonomikus művészi kifejezésmódot értékelték. „A tárgyak testisége majdnem teljesen feloldódott - írja Farkas Zoltán -, az ábrázolás módja még odavetettebb, még kevésbé kidolgozott, még befejezetlenebb, mint eddig volt. A fény és árnyék ellentétein alig van valami hangsúly, rikoltó, világos színek kavargó harca lett a döntő." 110 A tárlat nagytermében egymás közelébe kerültek a piranói kikötőképek, a rimini strandjelenetek és a Krizantémok című csendélet (kat. 154-155, 166). A szaggatott ecsetvonások pattogó ritmusa és a világító színek „rakétaszerűén robbanó széthullása" 111 izgalmas együttest alkothatott. Rózsaffy Dezső a kiállításon tartott előadásának kéziratában így ír: „Nézzék Vaszary olaszországi festményeit, tengerparti képeit, a Nerviben, Riminiben, Viareggióban, Piranóban készült képeket. Minő élet pulzál bennük, minő hatalmas festői ösztön megnyilatkozásai ezek. Remek példányokra tudnék rámutatni itt e termekben. Hogy érzik rajtuk vehemens temperamentumának lobogása. Hogy elömlik rajtuk a festő túláradó érzése, megrögzíteni néhány hatalmas vonással a nyüzsgő, tarka képet, megfogni a
