Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - DANYI ORSOLYA: Újreneszánsz és avantgárd. Vaszary János művészete 1910-1914 között

13 Táncosnő, 1912 körül Vázlatkönyv lapja. Magyar Nemzeti Galéria Adattár jain érhető tetten leginkább. Különösen érdekes egyik akvarelltanulmány-lapja, melynek alsó részén a megfeszített Krisztus jellegzetes trecento megoldásait igyekszik feleleveníteni, a rajzok mellett a bizantinizálásra figyelmeztető „byz." felirattal; a lap felső részén kitekert, kissé bizonytalan tartásban egy ágaskodó ló előtt álló férfiakt látható, mintegy Picasso és Kernstok hasonló müveinek visszhangjaként.

49 Sajátos tanulmánycsoportot rejt Vaszary egyik, feltehetően 1912-re datálható vázlatfüzete.

50 Itáliai tapasztalataiból építkező aktfiguráin időnként felbukkannak az asszír és egyiptomi karakterjegyek.

51 (11. kép) Egyik lapján kiűzetés-jelenetként azonosítható háromalakos vázlat látható.

52 A jelenet szereplői egyenként is fennmaradtak számos rajzon a füzetben és különálló vázlatokon is. Figyelemre méltó, hogy - akárcsak egy háromalakos akvarell tanulmány (12. kép),

53 illetve a Mérsékelt kézmozdulatok (Lázár feltámasztása, kat. 95) című festmény esetében - fekvő téglalap alakba komponált bibliai jelenetről van szó. A Művészház vezetősége ilyen formátumú freskókkal kívánta díszíttetni a Rózsa utcai palota lépcsőcsarnokát; felmerül tehát, hogy ezek a kompozíciók Vaszary - meg nem valósult - freskójának tervei.

54 Ugyanez a füzet tartalmazza mozgó, táncoló férfi és női akttanulmányait: a rajzokon a fejet szinte kizárólag profilban, a testet felváltva oldalnézetből és háromnegyedes beállításban ábrázolta, a kontúrok szögletesebbek, mint az itáliai rajzokon, a hajviselet és az összhatás is az egyiptomi formanyelvet idézi.

55 (13. kép) A számos egzotikus, táncoló femme fatale láttán felvetődik, hogy Vaszaryt talán már ekkor foglalkoztatta Salome tánca, az 1920-as évek közepén született alkotásainak egyik leggyakoribb témája. A MŰVÉSZEK ÚJ HÁZÁBAN Bár a Művészház létrejöttekor a fiatal művészek s mindenekelőtt a progresszív törekvések számára kívánt kiállítóteret és szervezetet biztosítani, a fiatalok hamar háttérbe szorultak.

56 Az alapító, Rózsa Miklós nem titkolt célja a MIÉNK-tagok „begyűjtése" volt,

57 valószínűleg a Művészház megalapításával maga is felgyorsította a társaság feloszlását.

58 Hiszen miközben a saját kiállítótér kérdése a MIÉNK megalakulása óta folyamatosan nyitva maradt, addig a Művészházba már az alakuló közgyűlésen bevontak számos MIÉNK-tagot: Szinyeit, Ferenczyt, Kernstokot és Rippl-Rónait „tiszteleti" tagokká választották,

59 Iványi Grünwald pedig a művésztanács alelnöke lett.

60 Vaszary később csatlakozott, 1911. március 14-én választották a művésztanács tagjává az éves tisztújító közgyűlésen.

61 Rippl-Rónai és Kernstok 1911-es retrospektív tárlata után mind a Művészház, mind a festő számára jelentős esemény volt Vaszary 1912 március-áprilisában rendezett gyűjteményes kiállítása. Az 1912-es katalógusban - Vaszary bevezetője és Lázár tanulmánya mellett - Rózsa Miklós méltatta Vaszary legújabb műveit. A Rózsától megszokott sajtókampány pedig biztosította az eseménynek kijáró figyelmet. Vaszary a kiadott sajtóközleményben leszögezte: kizárólag a MIÉNK megalakulása óta készült munkáival fog a közönség találkozni, ezzel is hangsúlyozva a művészetében beállt fordulat jelentőségét.

62 S bár - nyilván anyagi, műkereskedelmi megfontolásokból is - a cezúra valójában nem érvényesült, a kritikák középpontjába a stílusváltás került. Legtöbb recenzenséből elismerést váltott ki a befutott művész vakmerősége, hiányolták azonban az összegzést, befejezetlennek érezték a megkezdett folyamatot.

03 Bölöni György kritikus, a Nyolcak támogatója és segítője mégsem írt a kiállításról, s ez már csak azért is figyelmet érdemel, mert többek véleménye szerint „a Részes aratók festője"

64 váratlanul beállt a Nyolcak közé kilencediknek.

65 A gyűjteményes kiállítást követően Vaszary bekapcsolódott az intézmény szerteágazó tevékenységébe.

66 Az ambiciózus Rózsának köszönhetően 1912-ben a Művészház megszerezte Zichy Jenő Rózsa utcai palotáját. Bevételi forrásként az épületben külön klubhelyiség kialakítását tervezték, és a Fészek Klubból kivált, többségében a Japán művészasztalához tartozó művészeket próbálták hozzá megnyerni. A klub körül kitört botrány hatására Szinyei Merse, Ferenczy és Iványi Grünwald lemondott a Művészház vezetőségében betöltött tisztségéről,