Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - DANYI ORSOLYA: Újreneszánsz és avantgárd. Vaszary János művészete 1910-1914 között

s számos művésszel egyetemben kiléptek az egyesületből. A neves művészek távozása komoly veszteséget jelentett, ám ekkor rajzolódott ki az a triász, amely a hátralevő másfél évben meghatározta az intézmény működését. Vaszaryt igazgatósági taggá választották, s Rippl-Rónaival és Kernstokkal 1913-tól olyan jelentős kiállítások szervezésében, zsűrizésében és rendezésében vettek részt, mint a Művészház palotaavató kiállítása, a nemzetközi posztimpresszionista kiállítás (1913), a Művészház 1914. évi nagy kiállítása, valamint a magyar művészek bécsi bemutatkozása (1914). Emellett a húszas években, főiskolai tanárként legendássá vált művészetpedagógusi képességeit a Művészház Szabad Iskolájában tette próbára először. Az iskola 1913 szeptemberében indult, a tanfolyamot Kernstokkal és Rippl-Rónaival hármasban vezették. Itteni tevékenysége máig feltáratlan.

67 Legkésőbb 1916-ban, de valószínűleg még korábban, Egry József vette át a helyét,

68 mivel 1914 novemberében Vaszary önként a frontra távozott. JÁRATLAN UTAKON Vaszary 1910-1912-es formai kutatásait összegző, egyben lezáró műve a Mérsékelt kézmozdulatok (Lázár feltámasztása, kat. 95), melyet a Művészház palotafelavató kiállításán mutatott be 1913 januárjában.

69 A kompozíció meglepően monumentális, minden egyéb hatáson felülkerekedett az erőteljesen bizáncias hieratikus merevség, stilizáltság és frontalitás. A kortársak művei közül egyértelműen Picasso század eleji monumentalizáló festményeihez áll a legközelebb. A kritikusok újabb stiláris fejezetként értékelték Vaszary művészetében,

70 miközben ő még komolyabb változtatásokra készülődött. 1913 tavaszán ismét Párizsba utazott, de menet közben nem sajnált a Picasso-retrospektív kedvéért egy nagyobb kitérőt tenni München felé.

71 Párizsi tartózkodásáról pedig még hazatérte előtt egy újságcikket küldött haza. A Salon des Indépendants - s nyilván Picasso - kiállítása új művészeti elvek kidolgozására késztette.

72 Meghatározása szerint „a lényegesből való szervi kiinduláshoz, a térfogat és térillúzió plasztikus elemzéséhez, az anyag hatalma alól való felszabaduláshoz, a tér és idő festői viszonylatainak kifejezéséhez" kívánt eljutni.

73 Hazatérését követően fejlődése olyan irányt vett, mely folytatója az elmúlt évek folyamatának, de egyes elemeiben jellegzetesen elkülönült attól.

74 Elvetette a régi stílusok rekonstrukcióján alapuló, dekorativitásra törekvő megközelítést, azonban elismerte ezeknek a kutatásoknak továbbra is maradandó, pozitív hozadékát: a kompozíció megerősödését, valamint az alak mozgási törvényeit megszabó ritmus megtalálását.

7

'' A Művészház 1914. évi nagy kiállításán egy nagyobb, a legújabb törekvéseit reprezentáló kollekcióval jelentkezett. A kritikusok is felfigyeltek az újabb fordulatra, de továbbra is egy letisztázott, kiforrott művészetet kértek számon rajta.

76 Az új műveken az ősi törzsi művészetek és a kubizmus, futurizmus formanyelve keveredett, egy szokatlanul szigorú, geometrikus, megfogalmazásban (kat. 241-242). Ezek az újfajta ábrázolási problémák Bálint Aladár tetszését is kivívták: „Most már a tér kérdései (sőt elsősorban majdnem csupán azok) foglalkoztatják. A szerkezet és tér végső kérdéseit veti fel ezúttal, a formákat már nem is pikturális, hanem az alapelemekre levezetett geometriai jelentőségük szerint értékeli."

77 Ezek a primitivizmus - elsősorban Picasso, Brancusi és Modigliani szemléletét tükröző figurális kompozíciók sajnos többségében elkallódtak vagy lappanganak, két jelentős vásznat a Művészet reprodukciója őrzött meg az utókornak (Erkély, Kompozíció).

78 Fennmaradt ellenben néhány Madonna-tanulmánya,

79 valamint egy műterembelsőt ábrázoló akvarell, melyen a Cézanne fürdőzőit idéző, bábuszerű, sematikus modellek merész, átlós elhelyezése kiemeli a szobabelső geometrikus, síkokkal tagolt megjelenítését. A festmények mellett Vaszary kiállított egy tízdarabos grafikai sorozatot: a Szintetikus vonalakhoz hasonlóan ismét aktokat ábrázolt a legkülönfélébb beállításokban (kat. 237-238). A Művészházban bemutatott műcsoport legfőbb érdekessége három gipszszobor: egy-egy testhelyzet tanulmánya (Guggoló, Térdeplő, Fekvő - 14. kép).

80 Az anyag használata egyedülálló kísérlet Vaszary addigi életmüvében.

81 14. Térdeplő, 1914 Magántulajdon