Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - PLESZNIVY EDIT: „Aranykor". Vaszary János művészete 1896-1910 között

14- Fekvő akt, 1901 Magántulajdon 15. Alvó akt, 1904 Archív fotó. Magyar Nemzeti Galéria, Fotóarchívum AKT-, ENTERIŐR- ÉS KERTKÉPEK Az aktábrázolások Vaszary művészetében mindvégig kitüntetett helyet kaptak. Szimbolista művein többnyire távoli, mitológiai időkbe helyezte modelljeit, majd az 1900-as évek elejétől sorozatban festette a minden külsőséget és históriai utalást mellőző nőalakokat: Fekvő akt

31 (14. kép). Női akt (kat. 30), Toilette (kat. 31), Alvó akt (15. kép).

32 A műterem homályából előtűnő mezítelen testek a Vaszaryra jellemző technikával, vastag olajfestéksávokból alakultak. „Kísérjék végig egy-egy ecsetvonását, figyeljék meg a formát leíró kép lendületét és hirtelen rezdülését, a nagy szeretetet, mely oly közvetlenné és bensőségessé teszi ezeket az intim vallomásokat."

33 A művész aktsorozatával egy időben készült, azonos motívumú grafikai lapjait a Művészet folyóiratban 1902-ben, 1903-ban és 1906-ban reprodukálták.

3

" (16. kép) E rajzok sűrű, szálkás kötegű satírozása olajképeinek ecsetvonásaihoz hasonlóan követi modelljeinek formáit. Lázár Béla többek között a Toilette című kompozíció kapcsán mutat rá Vaszary jellegzetes festői metódusára: „Fénnyel modelliroz és a féltónus fényértékeivel. Elősegíti ezt ecsetvezetésének biztonsága, mely kerülve kerüli az ötvényezett színeket, az egymásba dörzsölt, sima festékfölrakást, de energikus vonásokkal, széles foltokban a formák mozgását nyomon követi, szinte az ecsetvonásból alakítja ki. Különösen érdekes volt ezt női aktjain megfigyelni, pl. 16. Női akt, 1902 R.: Művészet, 1902. 4. sz. 268. 17. Rippl Rónai József: Hátakt, 1891 körül. Magántulajdon