Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - PLESZNIVY EDIT: „Aranykor". Vaszary János művészete 1896-1910 között

egy előrehajló vetkőző nőn, hol a hajlás irányát nyomon követte ecsettel, mintegy ezzel is elősegítve szemtapintó érzésünk gyönyörét, a mozgás irányát kijelölve." 35 Meg kell emlékez­nünk a festmény személyes, kultúrtörténeti vonatkozásáról is. A Toilette nyilvánvalóan után­érzése, kompozíciójában tükörképe Rippl-Rónai József Hátakt című festményének (1891 körül, magántulajdon, 17. kép). Az összecsengés nem véletlen, ugyanis feltehetően éppen ez a Rippl-Rónai-festmény vagy ennek egy variációja volt annak idején Vaszary János tulajdoná­ban. 36 A sötét háttérből felderengő, lágyan megformált alakok előképeit Vaszary esetében is Eugène Carrière művészetében lelhetjük meg, melyből az impulzusok talán éppen Rippl-Rónai közvetítésével érkeztek. Vaszary 1904 körül készült Önarcképe (kat. 36) esetében is a francia művész hatására kell gondolnunk. (18. kép) Az egy színben tartott barnás koloritú vászonról koncentrált figyelem­mel tekint ránk a festő. E gr/sa/ï/e-technikara emlékeztető eljárás és az azt kísérő lecsupaszí­tott kelléknélküliség a korszak művészi önarcképeinek egész sorára volt jellemző. A kissé lehajtott fej gesztusát a kalap karimája alól előtűnő szemek önvizsgálatra, szembesítésre késztető szuggesztiója kíséri. „Tiszta, nyílt, de acélos tekintete mintha mindig a lényeget für­készné a felszín látszat-takarója mögött." 37 Mindemellett távolságtartást sugall a piktori hiva­tás külsőségeit mellőző hétköznapi ruházat és a szigorúan frontális beállítás. Vaszary ekkor készült Önarc/cépében is manifesztálódik az a kettősség, melyre személyét illetően számos kortárs és tanítvány utalt írásaiban: „Arisztokratikusán udvarias. Feszes, kimért, kemény. [...] Olvasáskor lorgnont használ. Az öltözködése, étele-itala, életformájának külső maszkja: egy rendes, pontosságra beidegződött, órákkal, percekkel és számjegyekkel számoló nyárspolgáré - noteszében címek vannak és házszámok és összegek, vonatköltség oda-vissza, és feljegy­zések szőnyegről és ruhaszövetről. Holott vére minden cseppjében lázadó és lázító, elégület­len és elégületlenségre szító, egy fogságát lehántani akaró előkelő rablétek forradalmár!" 38 Lényének sokak által leírt eruptív ereje az utókor számára expresszív korszakának vastagon felkent olajmasszáiból, izzó színeiből, ecsetkezelésének vágtató lendületéből és művészeti írásainak sokszor szenvedélyes hangjából válik majd érzékelhetővé. Vaszary aktképeinek sorából ismerünk néhányat, melyeken finom érzékiséggel állította pár­ba a mezítelen és a felöltözött alakokat, ütköztette látványukat (Tükör előtt/Leány tükör előtt; 39 Nők tükörrel [19. kép];" 0 Tükör előtt, kat. 34). A századforduló piktúrája kedvelte az erotikus töltetű műteremképeket. „A nő és a köréje font kérdések szövevénye egy pillanatra sem hagyta nyugton a polgári lelket. Egyrészt a lovagkor megújult tiszteletével közeledik feléje, másrészt kíváncsiskodásának engedve, fürkészi érzelmi és ösztönéletének »problémáit«, »titkait«, borzongva idézi meg a belőle kiáramló »romlast«, »vegzetet«: s e fojtott, izgatott képzelődésnek megfelelően öltözteti is tollba, prémbe, fátyolba, muffba, uszályba, legyező mögé rejti arcát, boudoirt talál ki számára rejtekhelynek, és szinte befullasztja szalonja, vit­rinjei, öltözőasztala tengernyi semmiségébe, ahogy sóhajai, rosszullétei, hangulatai, szeszé­lyei szüntelen változó áramába is."" 1 Vaszarynál nyoma sincs a 19. századi szalonfestészet boudoir-jeleneteire jellemző meglesett bujaságnak, felszínes ürességnek. A privát szférába való betekintést, egy intim világ feltárását itt, Lázár Béla szavaival, „gyöngéd féltónusok", „kerekded formák" és „puha lágy átmenetek", 42 kimagasló festői kvalitások segítik. Áttekint­ve az 1900-as évek első évtizedének kiállítási listáit, szembetűnő, hogy Vaszary aktképei szá­mukhoz képes milyen elenyésző arányban fordultak elő a tárlatokra került művek sorában." 3 A visszatartó erőt talán magyarázhatja e motívumok személyes jellege, vagy az, hogy kedvelt­ségük révén már a műterem falai között gyűjtőkre találtak. Vaszary befelé forduló attitűdje enteriőrképek egész sorozatán teljesedett ki ebben az idő­szakban. A mindennapjaikat élő, tevékenységükben harmonikusan feloldódó lírai nőalakokban többnyire szeretett feleségére, Rosenbach Máriára ismerhetünk."" (20. kép) Az európai festé­szetben e tartózkodó állapotképek tematikai előzményei az impresszionisták és a Nabis mű­vészeinek enteriőrjei voltak, de Vaszary festményei számos ponton kötődnek Rippl-Rónai József e gondolatkörben született ciklusához is. (21. kép) 18. Eugène Carrière: Önarckép, 1890 körül Uffizi, Firenze 19. Nők tükörrel, 1901 Magántulajdon R.: Művészet, 1902. 2. sz. 125.

Next

/
Oldalképek
Tartalom