Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - PLESZNIVY EDIT: „Aranykor". Vaszary János művészete 1896-1910 között

3. Bizánci Madonna, 1897 R.: Uj Idők, 1897. I. kötet, 24. sz. 529. 4. Gustav Klimt: Pallas Athéné, 1898 Historisches Museum der Stadt Wien, Bécs kollektív élmények felelevenítésére vállalkozik. Ez az út „a természet nagy térségeiről mindinkább a benső ember végtelen világába vezetett".

3 Szecessziós műveinek sora megalapozta Vaszary hazai és európai hírnevét. 1896-ban az Ezredéves Országos Kiállításon bronzérmet kapott napjainkban lappangó, A forrásnál című képe." (1. kép) Finom erotikával színezett szimbolizmus bújik meg a mű érzékeny tartalmi kettősségében. A szomját oltani a forrás vizéhez ágaskodó fiatal lány alakjában az ártatlanság fogalmazódik meg, melyet az íriszcsokor (nőszirom) keresztény ikonográfiából átöröklött jelentése támaszt alá, a modell gesztusa egyszersmind a termékenyítő természet utáni vágyakozást is megjeleníti. (2. kép) A következő évben, 1897-ben született a szintén csak korabeli fekete-fehér reprodukcióról ismert Bizánci Madonna, mely 1901-ben a velencei nemzetközi kiállításról került külföldi magángyűjteménybe.

5 (3. kép) A festményt témája és keleties atmoszférája Vaszary historizáló ábrázolásai közé sorolhatná, ha koloritjának természetidegen hangulata nem emelné ki a hagyományos képek közül. Színeinek felidézésében Lázár Béla leírása mellett („a bizánci Madonnának zöldessárga, kissé brutális tónusfátyola")

6 maga a művész siet segítségünkre, amikor „Madonna zöldben"-ként említi.

7 A 19. század folyamán háttérbe szoruló tradicionális egyházi művészettel szemben a századfordulón Európa-szerte a keresztény ikonográfia feléledése, tartalmi és formai átértelmezése volt tapasztalható; a modern vallási képek a kor válságjelenségeire adott lehetséges válaszként jelentek meg.

8 A Bizánci Madonna esetében a dekoratív formajegyek és az archaikus íz mellett a művész ekkoriban festett munkái alapján felidézhető, sejtelmes zöldes színezés adja a hagyományos ikonográfián túlmutató jelentéstöbbletet, amelynek köszönhetően a mű Vaszary szimbolista korszakának egyik első állomásaként értékelhető. A művész bibliai ihletettségű müveinek sora nem ért itt véget. 1906-ban készült el a Nógrád megyei Patak Szentháromság-temploma számára festett főoltárképe (kat. 16). Ebből az időből az ceuvre-ben még három Madonna-kompozícióról van tudomásunk,

9 majd az