Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - PLESZNIVY EDIT: „Aranykor". Vaszary János művészete 1896-1910 között

5. Női akt ördöggel, 1898 körül Vázlatkönyv lapja, Magyar Nemzeti Galéria 1910-1913-as Mária a gyermekkel-témájú tusrajzokat az 1930-as években felbukkanó variációk követik a művész vásznain és grafikai lapjain.

10 A zöld szín árnyalatai közül felsejlő látomásos formák és a monokróm kolorit uralma volt jellemző Vaszary 1890-es évek végén született festményeire. A századforduló erotikus-szimbolista vonulatába illeszkedik az a csak vázlatkönyvből ismert rajz, melyen mezítelen nőalak tekint kihívóan a tenyerén tartott apró ördögfigurára. (5. kép) A vázlat mellé az alábbi, önmagának szóló utasítást jegyezte fel a művész: „félhomályban festeni zöldes reflexben"." Ekkori képeinek különös atmoszféráját a tónusok hangulata hívja elő, szembeötlő kettősségük a valósághű kidolgozottságban és a dekoratív elemek keveredésében rejlik. „1898-ban Magyarországon megszületett az első igazi szecessziós festmény, mely nemcsak magán viselte a szecessziós stílus, illetve ízlés jellegzetes jegyeit, hanem esztétikailag is rangos alkotás volt. Ez a mű Vaszary János Aranykor című képe"

1-' - írja Szabadi Judit a magyar szecessziót bemutató könyvének első soraiban. A korszak e valóban emblematikus alkotása akadémikus festmények tömegében került először közönség elé a Műcsarnok 1898-as tavaszi nemzetközi kiállításán (kat. 23). Egyediségére már a kortársak felfigyeltek: „Az ifjabb festői