Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - KOPÓCSY ANNA: A modern magyar művészet emancipációja. Vaszary János és a művészcsoportok, művésztársulatok

Vaszary Jánosnak a müvészegyesületekben betöltött pozícióiból világosan kirajzolódik, hogyan játszott egyre aktívabb szerepet a közéletben. A MIÉNK-ben még nem került vezető helyzetbe, így szerepe nem igazán jelentős a társaság működése szempontjából. A Művészház esetében alapvetően megváltozott a helyzet. 1912-től kezdett az egyesület irányításának ügyeivel foglalkozni, bizonyára azért, mert ekkoriban megüresedtek a vezető posztok. Ettől kezdve jó egy évtizedig a Vaszary-Kernstok-Rippl-Rónai hármas határozta meg a modern művészeti szcénát. Vaszary a KUT megalapításával a húszas években elérkezettnek látta az időt a modernek összefogására, ezúttal már teljesen az ő irányításával. Legnagyobb sikereit azonban végül nem a KUT-tal, hanem a tanítványaiból álló UME-val élte meg. Jegyzetek: 1 Ezúton szeretném megköszönni Danyi Orsolyának, Parádi Juditnak és Semsey Rékának, hogy önzetlenül rendelkezésemre bocsátották szakdolgozataikat: Danyi Orsolya: Vaszary jános. A MIÉNK-től a Művészházig (1907-1912). ELTE BTK Művészettörténet Szak, Bp.. 2004; Parádi Judit: Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre, MIÉNK. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTK Művészettörténet Szak, Piliscsaba, 2004; Semsey Horváth Réka: A Művészház Művészeti Egyesület története 1909-1914. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTK, Történelem Szak, Piliscsaba, 2002. 2 A nagybányai művésztelep 1896-os létrehozása tekinthető az európai szecessziós mozgalmakkal párhuzamos jelenségnek. 3 A MIÉNK három kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, 1908-1910 között. Az egyesület megalakulásáról Id.: [n.n.]: Magyar naturalisták és impresszionisták köre. Művészet, 1907. 6. sz. 412. 1907-ben alakult meg a Kéve Művészegyesület is, mely elsősorban a szecesszió képviselőit tömörítette magába. 4 Bővebben a témáról: Passuth Krisztina: Avantgárd kapcsolatok Prágától Bukarestig 1907-1930. Bp., 2002. 5 „Tegnapra terveztük a »szakadok« összejövetelét, de Vaszaryn kívül senki nem jelent meg. Nem komoly emberek ezek! Kölykök." Rippl-Rónai József levele öccséhez, Ödönhöz, 1903. jan. 11. MNG Adattár, Itsz.: 20408/1979.11.b. Rippl így ír Lyka Károlynak 1903. november 3-án: „Többen, akik az ön szemében is számítanak, eltökéltük, hogy a Műcsarnoktól külön kiállítást rendezünk. [...] [Ljelkesedve elhatároztuk, hogy most már az ősszel bemutatkozunk. Mi lett ebből az elhatározásból? Semmi. Vaszary és én gondoltunk csak rá, senki más. Ez pedig külön csoportnak kevés." Lyka Károly: Rippl-Rónai néhány levele Franciaés Oroszországból. Magyar Művészet, 1949. 1. sz. 33. 6 1904 Könyves Kálmán Szalon. Ld.: Gerő Ödön: Modern magyar festők. Művészeti Krónika, 1904. márc. 15. 1-5. 7 Szurcsikné Molnár Erika: A Könyves Kálmán Műintézet tevékenységének története. Ars Hungarica, 1985. 2. sz. 161-180. 8 A Könyves Kálmán Szalon kiállításairól 1906 előtt a leginkább vásárolt műcsarnoki mesterek: KézdiKovács László, Margittay Tihamér, Pállya Celesztin, Greguss Imre voltak. Szurcsikné: i. m. (7. j.) 172. 9 A modern művészet piacképességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Márffy Ödön ifjú, pályakezdő festő, 1907-es, Uránia-beli első önálló kiállításán képeinek jelentős részét szintén eladta. Emlékei szerint Kernstok és Rippl-Rónai hozta vásárlóközönségének jelentős részét. Rockenbauer Zoltán: Márffy. Életműkatalógus. Bp., 2006. 22. 10 R.: Uj Idők, 1906. 17. sz. 428. Vaszary kapcsolódása kétirányú volt a modernek táborán belül. Egyrészt a rajzon felvonultatott festőkkel, másrészt, mint korábbról láttuk, földijével, Rippl-Rónaival tartott. 11 Lázár Béla: Magyar művészet a Nemzeti Szalonban. Bp., 1907. (Művészeti kérdések I.) 5-6. Kiemelések az eredetiben. A kiállításon szereplők névsora: Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Fényes Adolf, Thorma János, Kosztolányi Kann Gyula, Vaszary János, Csók István, Mednyánszky László, Kacziány Ödön, Zombory Lajos, Nyilassy Sándor, Perimutter Izsák, Rippl-Rónai József, Kernstok Károly, Strobentz Frigyes, Iványi Grünwald Béla, Réti István, Magyar-Mannheimer Gusztáv. A fiatalokat Jávor Pál, Hatvány Ferenc és Ferenczy Valér képviselte. 12 A korabeli sajtó rendszeresen tudósított a Nemzeti Szalonban a modernek és a konzervatívok között kirobbant botrányról. Ld. többek között: [n. n.]: A Nemzeti Szalon közgyűlése. (A konzervatívok győzelme. Botrányos jelenetek. Vihar egy leleplezés körül. Tettlegességek.) Magyar Nemzet, 1907. máj. 7. 3-4. 13 Rippl-Rónai József levele öccséhez Ödönhöz, Budapest, I. Kelenhegyi út 12-14. 1908. jan. 10. MTA MKI Adattára, MKCS-C-l-36/566 14 „Vaszary és Mannheimer egy kissé reformálni akartak - kidobni néhányat a fiatalok közül -, ami persze nem ment volna. Több szigorral fogunk velük szemben eljárni. A vendégek pedig meg lesznek erősen rostálva" - írta Rippl-Rónai öccsének 1908 februárjában. RipplRónai József levele Ödönhöz. 1908. február 13. MTA MKI Adattár, MKCS-C-I-36/570. 15 Szinyei Merse Anna: Szinyei Merse Pál élete és művészete. Bp., 1990. 133. 16 Rózsa Miklós: A modern művészet háza. Egyetértés, 1909. máj. 27. 10. 17 Ld. [n. n.]: A negyedik esztendő. Új Művészet, 1913. 1. sz. 1-2. 18 A botrány a Művészklub 1912. december 30-i alakuló közgyűlésén tört ki. A Művészház vezetősége, vagyis Szinyeiék ragaszkodtak volna ahhoz, hogy a Művészház új palotájában megalakuló kétes, szerencsejátékkal foglalkozó vállalkozáshoz, a Művészklubhoz ne legyen köze a Művészháznak. Mivel Rózsa össze akarta kötni a két szervezetet, így Szinyei, Ferenczy és Iványi lemondott, és bojkottálta a Művészház további kiállításait. Ld. pl. [n. n.J: Művészklub vagy játékbarlang? Botrány a művészek gyűlésén. Pesti Napló, 1912. dec. 31. 8-9. 19 Ld. Danyi Orsolya tanulmányát katalógusunkban. 20 Művészeti írásait ld.: Mezei 1994. Ld. továbbá Pataki Gábor tanulmányát katalógusunkban. 21 A témáról bővebben ld.: Mezei 1991. Vaszary oktatói tevékenységéről ld. Révész Emese tanulmányát katalógusunkban. 22 A Baumgarten Sándor által felajánlott 200 000 koronás díjat nem Vaszary-tanítványnak ítélte oda a társaság vezetősége. Vaszary ezen megsértődve ki akart lépni a társaságból; szándékát Petrovics Elek és Rippl-Rónai kérésére változtatta meg. Petrovics Elek levele Rippl-Rónai Józsefhez. 1923. VII. 25. MTA MKI Adattár, Genthon MKCS-C-l-36/753-1-2. Vaszary János levele Rippl-Rónai Józsefhez. Tata-Tóváros, okt. 31. MTA MKI Adattár, Genthon MKCS-C-l-36/754. Köszönöm Gergely Mariannák, hogy e levelekre felhívta a figyelmemet. 23 Nem tudható pontosan, kivel határozta el Vaszary a KUT megalapítását. A feltételezhető személyek között találjuk Bornemisza Gézát, Márffy Ödönt és Kmetty Jánost. „Két festő fáradozott ennek létrehozásában és az akkor fennálló nehézségek elsimításában. Az egyik megboldogult Vaszary János volt, a másik ma is él, de nem óhajtja, hogy megnevezzem" - írja később Bornemisza: [n. n.j: Helyreigazítás [Bornemisza Géza levele a szerkesztőséghez]. Szabad Művészet, 1948. 2. évf. 3. sz. 127. Vö. még: Ernst Endre: Egy új művészegyesülés. Ars Una, 1924. márc. 247; Márffy Ödön beszél kortársairól és a korról. Kérdező: Somogyi Árpád, 1951. ápr. 18. MTA MKI Adattár, MDK-C-ll-26. 24 Vaszary 1927 elején történt kiválása után többet nem rendezett tárlatot az Ernst Múzeumban a KUT. A Nemzeti Szalon kiállítási programjában garantálta a művészcsoportok évenkénti bemutatkozásának lehetőségét. A Szinyei Társaság, nyilván az Ernst Lajoshoz való kötődés miatt, továbbra is az Ernst Múzeumban tartotta csoportos kiállításait. 25 Vaszary János a progresszív művészetről, fiatalokról és a legfíatalabbakról. Az Est, 1925. febr. 27. 7. 26 Vaszary kilépésével több évre megosztotta a modernek táborát. A KUT vezetősége 1928. nyár elején a jobb érdekérvényesítés érdekében a művészcsoportok összefogására tett kísérletet egy felhívásban.