Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - KOPÓCSY ANNA: A modern magyar művészet emancipációja. Vaszary János és a művészcsoportok, művésztársulatok

A megszólítottak között volt a Kéve, a Paál László Társaság, a Szinyei Társaság és az UME. Először a Szinyei Társaság, majd sorra az összes csoport visszalépett. Vö.: Gelléry-Gerhard Józsa: A KUT kudarca. Képzőművészet, 1928. 12. sz. 188. 27 Többek között Vaszary köszöntötte a Rippl-Rónai tiszteletére rendezett KUT-vacsorán a mestert, abból az alkalomból, hogy az Uffizi önarckép-galériájába került portréja. Ld.: Vaszary János köszöntője, kézirat. MNG Adattár, Itsz.: 23272/1991.7. 28 Márffy: i. m. (23. j.) 5-6. 29 Vaszary jános elmondja, miért lépett ki a KUT-ból? Az Est, 1927. ápr. 1. 7. 30 Márffy: i. m. (23. j.) 5-6. 31 A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács művészekből és műértőkből álló szervezet volt, amely azzal a céllal alakult, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztert és a magyar kormányt képzőművészeti kérdésekben véleménnyel és javaslatokkal segítse: lényegében a Minisztérium Művészeti Ügyosztályának tanácsadó szerve. Ennek megfelelően beleszólt pl. a külföldi reprezentatív kiállítások intézésébe vagy az állami ösztöndíjak odaítélésébe. Eredetileg 1871-ben alakult, 1900-1901 ben szervezték újjá. Ehhez ld.: Wlassics miniszter a Képzőművészeti Tanácsról. Műcsarnok, 1901. 10. sz. i; [n. n.]: A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács tagjai. Műcsarnok, 1901. 25. sz. 325. 32 Csók István levele Réti Istvánhoz. Balatonfüred, 1928. ápr. 18. MNG Adattár, Itsz.: 7467/1955. Vaszary végig a Szinyei Társaság tagja maradt. A KUT-ból való távozásakor Csók István, a KUT tiszteletbeli tagja is vele tartott. 33 Rózsa Miklós 1932-ben bekövetkezett távozásával Márjás Viktor (1932-1937) és Kárpáti Aurél (1938) lett a KUT igazgatója. Mindketten Vaszary tisztelői voltak. Kárpáti meg is hívta Vaszaryt a KUT kiállítására 1938ban, de Vaszary ezt elutasította, vidéki elfoglaltságára hivatkozva. Levél Kárpáti Aurélhoz Vaszary Jánostól. Tata-Tóváros, 1938. okt. 25, idézi: Mezei 1993. 21. 34 Ld. bővebben: Kopócsy Anna: A Képzőművészek Új Társasága, a KUT első korszaka (1924-26). Művészettörténeti Értesítő, 1997. 3-4. sz. 221-236. 35 A bécsi kiállítást követően a Hagenbund az UME több tagját és Vaszary Jánost is levelező tagjává választotta. A Hagenbund értesítő levele Vaszary Jánosnak, 1926. jan. 26., MNG Adattár, Itsz.: 17379/1966. 36 Vaszary jó kultúrpolitikai pozícióba került, amit maximálisan ki is használt. Ebben az időszakban rendelte meg tőle Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a tihanyi Biológiai Kutató Intézet számára megfestendő nagyméretű pannót. Vaszary Klebelsberg iránti elkötelezettségét mutatja a pannó megfestése kapcsán írt köszönőlevele, melyet „híved és katonád" zárószóval fejezett be. Vaszary János köszönőlevele gr. Klebelsberg Kunóhoz, idézi: Mezei 1993. 19. Vaszary és a Szinyei Társaság jó kapcsolatai Klebelsberggel és a kultusztárca irányítását kézben tartó vezetőkkel hozzásegítették a művészt, hogy közreműködhessen külföldön rendezendő magyar kiállítások anyagának kiválasztásában. (Az Országos Képzőművészeti Tanács által 1928-ban öt esztendőre kinevezett zsűri tagjai: Kertész K. Róbert, Csók István, Iványi Grünwald Béla, Réti István, Róna József, Teles Ede, Petrovics Elek, Majovszky Pál, Gerevich Tibor. A velencei kiállítás magyar előadója és rendezője Vaszary volt.) A KUT és Vaszary közötti viszony közben tovább romlott, és mélypontjára éppen az 1928-as Velencei Biennale anyagválogatása kapcsán jutott. A KUT művésztanácsa Kernstok elnökletével támadta Vaszaryt a KUT kárára történt válogatás elfogultsága miatt. Ld.: [n. n.j: Vaszary érdekes válasza a KUT éles támadására a velencei kiállítás ügyében. Magyarország, 1928. ápr. 17. 7; [n. n.]: A KUT és a velencei kiállítása. Magyarország, 1928. ápr. 19. 7. A torzsalkodást kihasználó konzervatívok egységes fellépése miatt 1929-ben a barcelonai kiállítás már a modernek teljes kizárásával nyílt meg. 37 Vaszary János: Magyar művészetpolitika és modern művészeti nevelés. [Pesti Napló, 1935. febr. 1. 1-2.] In: Mezei 1994. 165.