Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - FÖLDI ESZTER: „...modern plakátot csinálni...". Vaszary János alkalmazott grafikai tevékenységéről

il. Múzsák, plakátterv, 1907 Magyar Nemzeti Galéria 12. Budai mentőbál, plakát- vagy meghívóterv, 1890-es évek vége Magyar Nemzeti Galéria megállóhellyel és a Tavasszal (kat. 214-215). Az Omnibusz-megállóhely Vaszary életművében társtalan kompozíció. Mintha a francia litográfiái mesterek beható ismeretéről tanúskodó mű­vet akart volna létrehozni, egyben tisztelegve a legelkötelezettebb magyar litográfus-festő, Rippl-Rónai József munkái előtt. A litográfiák esszenciáját hozta létre sommázó, erősen kon­túros, meghökkentő, ferde képkivágatú, városi témájú lapján. Egészen más felfogású másik megjelent müve, a Tavasz. Ha az előbbi mű franciás, ez a lap a német szimbolizmust idézi, allegorikus jelentést sugall vidám tavaszi életkép köntösében. A két, egymástól mind témájá­ban, mind megfogalmazásában nagyon különböző lap Vaszary sokféle forrásból származó ins­pirációját mutatja. Vaszary 1906-os gyűjteményes kiállításán szerepelt még egy litográfiája Ádám és Éva címmel, 1902-es évszámmal. 39 Ma már sem a lap, sem készülésének körülmé­nyei nem ismertek. Zsákovics Ferenc ezt a művet is a Könyves Kálmán-sorozatával hozta összefüggésbe. 40 Előzményként ehhez köthető a Magyar Géniuszban 1897-ben Éva címmel rep­rodukált grafika is. (10. kép) Vaszary már 1898 óta aktív tagja volt a Műbarátok Körének, 1901-ben, első képzőművészeti kiállításukon 26 műve szerepelt, és később is állított ki tárlataikon. 1904-ben új stílusú pla­káttervvel rukkolt elő, amely a Kör egyik kiállítását hirdeti. A Műbarátok Körének történetét összefoglaló könyvében Dalmady Sándor megjegyzi, hogy Vaszary 1904-ben két „plakátképet" is készített, a Műbarátok áprilisi és karácsonyi tárlatára. 41 A Grafikai Osztály két tervváltozatát is őrzi ugyanazon plakátnak (kat. 301-302), ezeken azonban nem olvasható pontos dátum, így csak találgatni lehet, vajon melyik kiállításra készülhettek a kettő közül. A korábbi kiállí­tási plakátoktól teljesen eltérő tervekhez Vaszary allegorikus alakok helyett egyszerűségében megkapó témát választott: virágokat öntöző fiatal lány hirdeti a tárlatot. A kompozíció a ko­rábbiaktól eltérően rajzilag alig kidolgozott, ehelyett a színek uralják, a halvány, redukált koloritot a virágok friss, üde foltjai váltották fel. A színek dominanciája, a felület szinte teljes egészét kitöltő nagy, egységes foltok, a laza kompozíció rokonítja e plakátvariációkat a sző­nyegtervekkel. A Műbarátok Köre számára tervezett másik „plakátképet" nem ismerjük. A Nem­zeti Galéria Grafikai Osztálya őriz egy, valószínűleg az 1900-as évek elejéről származó tempera­tervet, 42 amelyen felirat nem szerepel, de tárgya a festészettel van összefüggésben. (11. kép) A dekoratív, egységes foltokból felépülő kompozíció két, leplekbe burkolózó, egymásba kapaszkodó, felfelé tekintő nőalakot ábrázol, egyikük ecsetet és palettát tart. A Műbarátok Köre plakáttervénél jóval kevésbé oldott, a kompakt, egymásba átfolyó színfoltok szőnyeg­tervre is utalhatnak, ám a festészet allegorikus megjelenítése miatt inkább plakáttervnek készülhetett. Nem elképzelhetetlen, hogy a Műbarátok másik, elveszett plakáttervével össze­függő vázlat lehetett. Vaszary utolsó ismert litografált plakátja a Nemzeti Szalon 1907-es kiállítását hirdeti (kat. 298). Vaszary itt visszatért az allegorikus kompozícióhoz, és korábbi határozott, tiszta vonal­vezetésű komponálási módjához. Az 1899-es műcsarnoki plakát (kat. 295) egy változatát készítette el: háttal ábrázolt könyöklő, elmélázó férfi fölött női aktot - múzsát - helyezett el, amint készül homlokon csókolni a művészt. A plakát gouache-tervét a Nemzeti Galéria Grafi­kai Osztályán Vágyódás címen tartják nyilván (kat. 299). Az eddig felsorolt műveken kívül Vaszarynak még más alkalmazott grafikai tervei is fenn­maradtak, ezeket azonban kivitelezett formában nem ismerjük. Az 1890-es évek végéről szár­mazó egyik vázlatkönyvébe több, az irgalmas szamaritánus témáját feldolgozó rajzot is készí­tett a budai mentőbál hirdetéséhez. 43 (12. kép) A vázlatokon kis emblémában olvasható a men­tőbál felirata. Mivel minden évben tartottak mentőbált, a rajzok készülésének pontos idejét nem lehet megállapítani, a tervezett plakát - vagy meghívó? - pedig nem készült el. A Műba­rátok plakátjához stílusában közel áll egy plakátterv, amely az 1900-as évek elején keletkez­hetett, magángyűjteményben található (kat. 300), és a Mercur Bank Rt. sorsolási lapját (Mercur Hiteles Sorsolási Tudósító [1875-1918]) hirdeti. A kompozíció a sajtóplakátok topo­szát követi, újságba mélyedő férfiakat és hölgyet ábrázol, az előtérben elgyötört arcú rikkancs mutatja fel a lapokat a néző felé. 44 1911-es olaszországi utazása után Vaszary a majolikafes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom