Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - FÖLDI ESZTER: „...modern plakátot csinálni...". Vaszary János alkalmazott grafikai tevékenységéről

il. Múzsák, plakátterv, 1907 Magyar Nemzeti Galéria 12. Budai mentőbál, plakát- vagy meghívóterv, 1890-es évek vége Magyar Nemzeti Galéria megállóhellyel és a Tavasszal (kat. 214-215). Az Omnibusz-megállóhely Vaszary életművében társtalan kompozíció. Mintha a francia litográfiái mesterek beható ismeretéről tanúskodó művet akart volna létrehozni, egyben tisztelegve a legelkötelezettebb magyar litográfus-festő, Rippl-Rónai József munkái előtt. A litográfiák esszenciáját hozta létre sommázó, erősen kontúros, meghökkentő, ferde képkivágatú, városi témájú lapján. Egészen más felfogású másik megjelent müve, a Tavasz. Ha az előbbi mű franciás, ez a lap a német szimbolizmust idézi, allegorikus jelentést sugall vidám tavaszi életkép köntösében. A két, egymástól mind témájában, mind megfogalmazásában nagyon különböző lap Vaszary sokféle forrásból származó inspirációját mutatja. Vaszary 1906-os gyűjteményes kiállításán szerepelt még egy litográfiája Ádám és Éva címmel, 1902-es évszámmal.

39 Ma már sem a lap, sem készülésének körülményei nem ismertek. Zsákovics Ferenc ezt a művet is a Könyves Kálmán-sorozatával hozta összefüggésbe.

40 Előzményként ehhez köthető a Magyar Géniuszban 1897-ben Éva címmel reprodukált grafika is. (10. kép) Vaszary már 1898 óta aktív tagja volt a Műbarátok Körének, 1901-ben, első képzőművészeti kiállításukon 26 műve szerepelt, és később is állított ki tárlataikon. 1904-ben új stílusú plakáttervvel rukkolt elő, amely a Kör egyik kiállítását hirdeti. A Műbarátok Körének történetét összefoglaló könyvében Dalmady Sándor megjegyzi, hogy Vaszary 1904-ben két „plakátképet" is készített, a Műbarátok áprilisi és karácsonyi tárlatára.

41 A Grafikai Osztály két tervváltozatát is őrzi ugyanazon plakátnak (kat. 301-302), ezeken azonban nem olvasható pontos dátum, így csak találgatni lehet, vajon melyik kiállításra készülhettek a kettő közül. A korábbi kiállítási plakátoktól teljesen eltérő tervekhez Vaszary allegorikus alakok helyett egyszerűségében megkapó témát választott: virágokat öntöző fiatal lány hirdeti a tárlatot. A kompozíció a korábbiaktól eltérően rajzilag alig kidolgozott, ehelyett a színek uralják, a halvány, redukált koloritot a virágok friss, üde foltjai váltották fel. A színek dominanciája, a felület szinte teljes egészét kitöltő nagy, egységes foltok, a laza kompozíció rokonítja e plakátvariációkat a szőnyegtervekkel. A Műbarátok Köre számára tervezett másik „plakátképet" nem ismerjük. A Nemzeti Galéria Grafikai Osztálya őriz egy, valószínűleg az 1900-as évek elejéről származó temperatervet,

42 amelyen felirat nem szerepel, de tárgya a festészettel van összefüggésben. (11. kép) A dekoratív, egységes foltokból felépülő kompozíció két, leplekbe burkolózó, egymásba kapaszkodó, felfelé tekintő nőalakot ábrázol, egyikük ecsetet és palettát tart. A Műbarátok Köre plakáttervénél jóval kevésbé oldott, a kompakt, egymásba átfolyó színfoltok szőnyegtervre is utalhatnak, ám a festészet allegorikus megjelenítése miatt inkább plakáttervnek készülhetett. Nem elképzelhetetlen, hogy a Műbarátok másik, elveszett plakáttervével összefüggő vázlat lehetett. Vaszary utolsó ismert litografált plakátja a Nemzeti Szalon 1907-es kiállítását hirdeti (kat. 298). Vaszary itt visszatért az allegorikus kompozícióhoz, és korábbi határozott, tiszta vonalvezetésű komponálási módjához. Az 1899-es műcsarnoki plakát (kat. 295) egy változatát készítette el: háttal ábrázolt könyöklő, elmélázó férfi fölött női aktot - múzsát - helyezett el, amint készül homlokon csókolni a művészt. A plakát gouache-tervét a Nemzeti Galéria Grafikai Osztályán Vágyódás címen tartják nyilván (kat. 299). Az eddig felsorolt műveken kívül Vaszarynak még más alkalmazott grafikai tervei is fennmaradtak, ezeket azonban kivitelezett formában nem ismerjük. Az 1890-es évek végéről származó egyik vázlatkönyvébe több, az irgalmas szamaritánus témáját feldolgozó rajzot is készített a budai mentőbál hirdetéséhez.

43 (12. kép) A vázlatokon kis emblémában olvasható a mentőbál felirata. Mivel minden évben tartottak mentőbált, a rajzok készülésének pontos idejét nem lehet megállapítani, a tervezett plakát - vagy meghívó? - pedig nem készült el. A Műbarátok plakátjához stílusában közel áll egy plakátterv, amely az 1900-as évek elején keletkezhetett, magángyűjteményben található (kat. 300), és a Mercur Bank Rt. sorsolási lapját (Mercur Hiteles Sorsolási Tudósító [1875-1918]) hirdeti. A kompozíció a sajtóplakátok toposzát követi, újságba mélyedő férfiakat és hölgyet ábrázol, az előtérben elgyötört arcú rikkancs mutatja fel a lapokat a néző felé.

44 1911-es olaszországi utazása után Vaszary a majolikafes-