Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - FÖLDI ESZTER: „...modern plakátot csinálni...". Vaszary János alkalmazott grafikai tevékenységéről

teményében (8. kép),

28 Vaszary később felhasználta az 1900-as párizsi világkiállítás magyar katalógusának címlapjaként. A megvalósult meghívó (kat. 304) lényegre törőbb, összefogottabb kompozíció. A lap szélén géniusz áll, kitárt fekete szárnya uralja a kép bal oldalát. Két kezét széttárja, bal kezében pálmaágat tart. Vaszary megtartotta az eredeti tervből Lötz mester medaillonba foglalt portréját, amelyet a géniusz lábánál helyezett el, valamint a meghívó jobb sarkában lévő tripust. Csakhogy ezek most a jelzésszerű kereten kívülre kerültek, babérággal és a művészet címerével, amelyek így a művész dicsőségének emblémájává lettek. A tripusból felszálló stilizált füstcsíkok keretelik a kompozíciót, egészen a géniusz szárnya mögé kanyarodva, és elszórtan egy-két csillagdísz is feltűnik. Ezek az ornamentikus elemek szecessziós hangulatot adnak a kompozíciónak, noha annak egyik oldalát uralja a géniusz alakjának, valamint Lötz Károly portréjának akadémikus megfogalmazása. 1898-ban ünnepelte a nemzet az 1848-as forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóját. Az ünnepségsorozathoz kapcsolódott az Athenaeum által kiadott Petőfi Album,

29 amelyet a szerkesztők, Endrődi Sándor, Bartók Lajos és Szana Tamás a Petőfi-kultusz felszítása és ápolása érdekében állítottak össze. A kötetben olyan nagynevű, az idősebb generációhoz tartozó festők művei szerepeltek illusztrációként, mint Munkácsy Mihály, Zichy Mihály, Lötz Károly, Roskovics Ignác, Orlai Petrich Soma, Barabás Miklós stb. Vaszary volt az egyetlen „modern" festő a kötetben, és egyedül ő készített új illusztrációt, A hazáról című vershez (kat. 308). Vaszary a költemény tartalmát igyekezett egy képbe sűríteni. Petőfi háttal álló alakja előtt az elmúlt századok magyar hősei vonulnak el, lovaik patája csillagos fénypászmákon tapos, amelyek a költő asztalán heverő papírlapokról sugároznak szét. A fénycsíkok (hasonlóan a sokszor használt füstcsíkokhoz), valamint a csillagok (amelyek a Lötz meghívón is feltűntek) ismét Mucha hatásáról tanúskodnak. Mucha Sa/ammbő-illusztrációján (5. kép) feltűnnek a felszálló füstcsíkok, valamint csillagok, amelyek plakátjain is gyakran megjelennek (Salon des Cent, 1896; La Dame aux Camélias, 1896; Sarah Bernhardt, 1896 stb.). Sajnos A hazáról eredeti terve nem ismert, az Albumban pedig fekete-fehérben reprodukálták. Vaszary műve ugyan a Petőfi Album legmodernebb illusztrációja volt, mégis érezni rajta, hogy a művész az illusztris festők társaságában mintarajziskolai régi mestere, Székely Bertalan tanításához nyúlt vissza. A hazaról grafikus megfogalmazásával, erős kontúrjaival mégis inkább Vaszary alkalmazott grafikai műveihez sorolható, mint illusztrációihoz. Ez jól látszik, ha összevetjük azzal a három illusztrációval, amelyeket Vaszary szintén 1898-ban készített Bródy Sándor Az ezüst kecske című regényének reprezentatív kiadásához (kat. 313).

30 A kötet a Pallasnál jelent meg, mintegy 120 művész (köztük a nagybányaiak) illusztrációival. Vaszary három műve egészen festői, a portrék a szalonfestészet édeskés modorában készültek, az utolsó kép (Piroska özvegy) pedig a szimbolista festőt mutatja. Vaszary az emelkedett témát ötvözte a plakát műfajának megfelelő stilizáló-összegző vonalvezetéssel, amikor a jubileumi év keretében, 1898 márciusában felállított Bem-Petőfi-körképhez készített plakátot (kat. 294). Kompozícióján a Lotz-meghívóról ismerős szárnyas géniusz Patrona Hungariae-s zászlót és babérkoszorút emel a magasba. Itt csillagok, díszes keret, dekoratív díszítőmotívumok nincsenek, a megjelenített téma illeszkedik a historizmus képi toposzaihoz, mégis, rajzi megfogalmazása, a szöveg elhelyezése és a rajzolt betűk, a lényegre törő és ugyanakkor meghökkentő képkivágat és a stilizált részletek a plakát műfajának megfelelő együttest alkotnak. Műve a kortársak értékelése szerint is jól sikerült, olyannyira, hogy az 1898-ban az Iparművészeti Múzeumban rendezett nemzetközi plakátkiállításon is bemutatták.

31 Az Athenaeum másik nagyszabású vállalkozása az 1900-ban megjelent kétkötetes Petőfidíszkiadás volt (kat. 314).

32 Vaszary ehhez tíz illusztrációt rajzolt, amelyeket már 1899 folyamán elkészített.

33 Ezek festészetével tartanak rokonságot, ám van köztük egy, A tavaszhoz című ismert rajz, amely egy fának támaszkodó meztelen, háttal álló lányt ábrázol, és amelynek variánsa látható az 1903-as nyomású Tavasz című litográfián is (kat. 315, 214). 1899 tavaszán az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat plakátpályázatán Vaszary János nyert „Zöld" jeligéjű tervével, így a Tavaszi Nemzetközi Kiállítást az ő plakátja hirdette 4. Alfons Mucha: A Salon des Cent plakát terve, 1897 Západoceské múzeum, Plzen © HUNGART 2007 5. Alfons Mucha: Salammbô, litográfia, 1897 Magyar Képzőművészeti Egyetem © HUNGART 2007