Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - FÖLDI ESZTER: „...modern plakátot csinálni...". Vaszary János alkalmazott grafikai tevékenységéről

3. Alfons Mucha: Gismonda, plakát, 1894 Magántulajdon © HUNGART 2007 munkáinak szentelte,'

8

1898 tavaszán a Műcsarnok nemzetközi kiállításán Mucha külön teremben, 269 művel szerepelt.

19 Vaszary 1897-1898 fordulóján jelentkezett első plakáttervével, amely egyértelműen Alfons Mucha hatását mutatja. Művét az első magyarországi, kereskedelmi célú plakátpályázatra készítette, amelyet Thék Endre hirdetett meg 1897 decemberében a Magyar Iparművészet hasábjain zongoragyára népszerűsítésére.

20 (2. kép) Vaszary „L'Affiche" jeligéjű tervével megnyerte a pályázatot. „Az első díjjal kitüntetett pályaterv tökéletes kompozíció, mely hasonló föladatok megoldásához nagy tehetségre valló kézre mutat" - írta a Magyar Iparművészet kritikusa, akinek csak egy kifogása volt a mű ellen: „hibája: hogy a zongora nem lép eléggé előtérbe és az írás nem alkalmazható föltűnően".

21 A tervet nem litografálták, így plakát nem lett belőle, csak a Magyar Iparművészet fekete-fehér reprodukciójából ismert.

22 A keskeny, álló formátumú terv zongora előtt álló hölgyet ábrázol, aki álmodozó arccal, félig hátrafordulva üt le egy billentyűt. A nőalak erős kontúrokkal határolt, csakúgy, mint a zongorán elhelyezett gyertyákból felszálló, stilizált, ornamenssé alakított füst, amely Vaszary egyik kedvelt díszítő- és kompozíciós eleme lesz. Muchát idézi a félköríves lezárás, valamint a felette futó betűk, amelyek hasonlóak a G/smo/ic/a-plakát betűihez. (3. kép) A félkörbe azonban Vaszary magyaros motívumot, stilizált pávatollakat helyezett. A szöveg elhelyezése kissé bátortalan, így maga a hirdetés gyakorlatilag elsikkad. A pávatollhoz mint díszítő elemhez Vaszary többször visszatért. 1898 elején készítette Farnady Elemér és Bartók Lajos Nem szeretlek című dalának kottafedelét (kat. 307).

23 Bartók Lajos költő, drámaíró (1851-1902) alapító tagja volt a Műbarátok Körének, elképzelhető, hogy az 1898 elején a Körben szerepet vállaló Vaszaryval innen ismerték egymást. A lap egész hosszában négy halványlila nőszirom fut felfelé, erre került a két színnel nyomott magyar és francia nyelvű szöveg. A felső negyedben helyezte el Vaszary keskeny szalagban a tulajdonképpeni illusztrációt, amelyen tűnődő, sétapálcájával állát támasztó divatos úr és neki hátat fordító hölgy, valamint kettőjük között síró, lepkeszárnyú puttó látható, aki a szerelmi kudarcon bánkódik. A jelenet hátterét a már ismert pávatoll motívumok adják,

2

" ezt Vaszary kétoldalt arany alapon felfutó virágzó rózsatővel egészítette ki. A litográfia halványlila, arany és zöld színei finom mélabút sugallnak. Stílusában és témájában összefügg a kottafedéllel a vele nagyjából egy időben készült címlap, amely Koróda Pál költő (1858-1933) Líra című kötetét díszíti (kat. 306). Itt szintén a lap teljes egészét betöltik a magas rózsatövek, előttük pedig divatosan öltözött, andalgó szerelmespárt láthatunk. Vaszary itt a címet és a szerző nevét foglalta keskeny szalagba.

25 A cím mellett kétoldalt egy-egy töviskoszorúba, illetve virágkoszorúba foglalt szívet helyezett el. Érdekes egybeesés, hogy Alfons Mucha a Salon des Cent-ban rendezett kiállításának plakátján (1897, 4. kép) szintén hasonló szimbólumokkal élt. Mucha maga így magyarázta szimbolikáját: „egy fiatal lány elgondolkodva támaszkodik egy kartonra, amelyen lángoló szív áll, ezt a butaság bogánccsal, a szellem tövissel, a szerelem pedig virággal koronázza".

26 A Thék-plakáton és a két címlapon Vaszary zsánerjeleneteket használt, dekoratív, szecessziós stílusban, a kompozíciókat átszövő stilizált motívumokkal. Amikor azonban a 65 éves Lötz Károly köszöntésére rendezett ünnepély meghívóját tervezte, akadémikus képzettségéhez nyúlt, és allegorikus mondandóját aprólékos, természethű stílusban fogalmazta meg, mindössze egy-két szecessziós elemmel díszítve azt. A Lotz-ünnepet 1898. február 27-én tartották az Iparművészeti Múzeumban. Sajnos nincs forrás arra a meglepő tényre, hogy a meghívót Vaszarytól rendelték meg, pedig nem lenne érdektelen megtudni, ki, és miért döntött Vaszary mellett?

27 Vaszary első, vázlatos terve (kat. 303) a korabeli oklevelekre emlékeztet, ám stilizált, szecessziós formában. A meghívó az ünnepély programját, a Lötz mester előtti hódolatot mutatja be. Jobb szélén a már ismert tripus látható, amelyből áldozati füst száll fölfelé. Bal szélén, a mester portréja előtt Piktúra áll a nézőnek háttal, jobb kezében pálmaágat emel magasra, bal kezében ecset és papír. A meghívónak ez a terve nem valósult meg, azonban Piktúra alakját, amelyet külön vázlatban is ismerünk az MNG Grafikai Osztályának gyúj-