Kopócsy Anna: Új színben, Rózsa Miklós és művészönarckép-gyűjteménye 1932–1943 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/2)

Vörös Géza: Önarckép műteremben, 7932 (kat. 15.) Tamás Henrik szerint Rózsa az 1932 májusában debütáló Frankel Galériához ment át.

35 Frankel József műkereskedő azonban visszaemlékezéseiben nem említette Rózsának a galéria arculata kialakításában játszott szerepét.

36 Mindenesetre Rózsa búcsúleveleinek (május 20., május 22.) és a Frankel Szalon - hivatalosan: Szépművészeti Kiállítások helyisége megnyitásának dátuma egybeesik, ami arra enged következtetni, hogy a háttérben Rózsa valóban folytatta művészetszervező tevékenységét.

37 Rózsa lemondásával megteremtette a KUT újraegyesülésének feltételeit. A KUT és az UME Modern Szindikátus néven az időközben kivált egykori törzstagok, Csók István és Vaszary János szereplésével közös kiállítást rendezett. A kiállítás szervezői a tárlatot az ún. művészbéke jegyében hozták létre, mely a két modern egyesület összefogásából adódott. Egyúttal a katalógus előszavában reagáltak az új miniszter, Hóman Bálint első nyilatkozataira, melyekben Hóman - elődjéhez, Klebelsberghez hasonlóan - a művészeti irányzatok egyenjogúságát, a kettős mérce megszüntetését ígérte.

38 A KUT élére pedig Márjás Viktor, az Új Nemzedék című lap főszerkesztője került. A Rózsa által felépített hierarchikus rendszer nem működött tovább Rózsa nélkül. A KUT struktúráját érintő tabula rasa 1 935-ben következett be. Új tagság és új választmány, az induláshoz hasonló leegyszerűsödött szervezeti felépítés jött létre, amely már nem változott az 1949-ben bekövetkezett erőszakos betiltásig. A KUT ettől kezdve, különösebb belső vagy külső megrázkódtatások nélkül, minden évben megrendezte éves kiállításait. Rózsa pedig művészetszervező energiáit leginkább a Gresham kávéházban összegyűlt tagok művészetének elismertetésére fordította. Vörös Géza: Csíkos blúzos nő szobában, 1930 körül (kat. 44.)