Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

ITTHON ÉS A NAGYVILÁGBAN - RUM ATTILA: Kutatóárok a magyar Vadak kereséséhez

R.Á.T.O.K. jelszóval."

18 Ehhez kapcsolódik Herman Lipótnak, a korszak másik nagy tréfamesterének bonmot-ja, mely szerint: „Szinyei Merse Pál a MIÉNK művészegyesület tárlatán azt mondja valakire, akinek a képét visszautasították, mert másokat utánoz: »Azert utasítottuk vissza, mert sohasem tudja a MIÉNK-et a Tiétektől megkülönböztetni«."

19 A MIÉNK második fővárosi tárlatát 1909 tavaszán rendezte meg, melyen Berény kivételével a későbbi Nyolcak valamennyien szerepeltek. Közvetlenül ez után nyílt meg a Terézvárosi Kaszinóban Márk Lajos parodisztikus tárlata, mely a maga nemében egyedülálló vállalkozás volt.

20 Az Országos Gyermekvédő Liga javára felajánlott 46 mű mindegyikét Márk festette, vagyis nem a karikatúra műfajában megszokott grafikákon, hanem egész kiállításnyi olajképen figurázta ki kora szinte valamennyi jelentős hazai festőművészét. „És azt se tessék hinni, hogy ez a vicc és jókedv amolyan paprikajancsi-színvonal, mert e figurás vásznakban benne van Márk egész zsenialitása, tán még jobban, mint komoly képeiben s benne van a karikírozott festők karaktere, tán még jobban - mert kiélezve -, mint a maguk alkotásaiban. [...] Aki nem látta a »Vajkstädtler kikeresztelkedésé«-t (Benczúr), a »Majális«-t (Szinyei Merse) és a »Piacsek bácsi s az ángya térdé«-t (Rippl-Rónai), az ugyan nem kacagott még kép előtt jóízűen soha..."

21 A tárlat katalógusának 12 reprodukciója hitelesíti A Hét névtelen kritikusának szavait. Talán Karinthy Frigyes így írtok ti című, először 1912-ben egybegyűjtött irodalmi karikatúráinak is egyik ihletadó forrása lehetett az eltérő műfajú, de hasonló szándékkal rendezett kiállítás. Szintén a katalógusban, de fotókópia nélkül szerepel a Perírott Csaba nyomán: Hámozott nők a paradicsomban című tétel. E parafrázis-karikatúra feltehetően Perlrottnak a MIÉNK második kiállításán Tanulmány címen bemutatott aktos kompozíciója nyomán született.

22 „Vörös aktok, vörös fák, stilizált lombok" - írja e festményről Lázár Béla a tárlatról szóló külön kiadványában.

23 Perlrott 7anulmánya és a ma Háttal álló fiúakt (kat. sz. 202.) festmény egykor összetartozott.

24 Márk a modernek közül Kernstok stílusát két festményen - Menők és Vénusz Aphrodite - is kifigurázta, de az ilyen jellegű művészi évődés nem volt gátja barátságuknak. Sajnos a következő évben Márk egy évtizedre Amerikába költözött, pedig a Herman Lipót által említett Humorista Művészek Egyesületének létrejötte s Márk esetleges csatlakozása - bizonyosan jótékony hatást gyakorolt volna a Nyolcak fellépését követően elmérgesedő művészeti vitákra.

25 Hazai szecessziók 1909 nyarán Bölöni György műkritikus, a későbbi Nyolcak egyik legagilisabb propagátora, Nagyvárad-Kolozsvár-Arad útvonalon vándorkiállítást szervezett a MIÉNK legmodernebb irányzatokkal kísérletező fiataljai, valamint Rippl-Rónai és Gulácsy műveiből. A korabeli Magyarország jelentős kultúrközpontjaiban bemutatott művek az eladások csekély számától függetlenül is komoly erkölcsi sikert arattak. Ez adta meg a kellő lökést Kernstoknak és társainak a MIÉNK-ből való kiválásra. 1909 azonban más szempontból is fontos dátuma a hazai modernizmusnak. Ekkor merült fel a kecskeméti művésztelep megalapításának ideája, mely két évvel később, Iványi Grünwald vezetésével kezdte meg tényleges működését. A párizsi Salon des Indépendants mintájára 1909 decemberében Budapesten megalakult a Művészház Művészeti Egyesület. Rózsa Miklós művészeti igazgató mellett Iványi Grünwald az alelnöki tisztséget vállalta a hazai művészeti élet demokratizálását célul kitűző intézmény vezetésében. Bár a Művészház programja szerint a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon zsűrijei által elutasított modern fiataloknak kívánt érvényesülési lehetőséget nyújtani, az ide sorolható későbbi Nyolcak mégsem itt, hanem a Könyves Kálmán Szalonban rendezték meg bemutatkozó tárlatukat. A Művészház első csoportos kiállítása 1909. december elején, Kernstok és társainak Új Képek című tárlata pedig december legvégén nyílt meg. A szinte érthetetlen elkülönülésre Rózsa korábbi nyilatkozatai adnak magyarázatot. A MIÉNK második kiállítása kapcsán Rózsa igen szélsőséges módon nyilvánított véleményt Kernstok, de főként a hozzá csatlakozó fiatalok legújabb műveiről. „Elég nekünk egy tékozló gyermek, aki két kézzel szórja szét egy életen át gyűjtött kincseit: Kernstok. Ma már egyáltalán nem látjuk: merre tart, s nem szégyelljük ezt be is vallani. Egyszerűen, egységesen, átfogóan látott eddig is, mai egyszerűsége azonban rafinált primitíveskedésnek tetszik előttünk. Ám ő bizonyára tudja: mit akar, s mi bízunk rettenthetetlen bátorságában és talentumában. Mégis, ki kell mondanunk, minden szeretetünk és tiszteletünk mellett is, amit géniusza iránt érzünk: ha rajtunk állana, mi hatóságilag tiltanánk el őt a kiállításoktól. Fű nem nő ott, amerre ő jár; hatása kétségbeejtően romboló a fiatalságra. Egy egész sereg fut utána, ész nélkül, megbabonázva, s ami a legrosszabb - fegyvertelenül. A szerencsétlen ifjak elfelejtik, hogy Kernstok most léghajóban ül, s onnan dobálja le a felesleges súlyokat, fegyverzetét, míg ők még fel sem szerelték magukat kellőképpen."

26 E pár sor nyilvánvalóvá teszi, miért keresett Kernstok a hangzatos programmal induló, Rózsa vezette Művészház helyett más kiállítóhelyet „primitíveskedő" műveik bemutatására. „Új képek" - örök problémák „A sorsuk pedig valósággal megható és tragikus: életükkel két világ, Budapest és Párizs kultúrájának különbségeit kell áthidalniuk. Hányatott, bolygó hollandiak lesznek, és nagy szerencse, ha el nem véreznek" - írta Bölöni még 1907-ben az /fyúság-kiállítás kapcsán.

27 Kernstok és társai az Új /Cépe Ar-tá r I a tta I minden intézményes keretet szétfeszítő, kihívóan önálló módon léptek a közönség elé 1909-1910 fordulóján. A Könyves Kálmán Műintézetben már 1908-ban felmerült egy hasonló, Kernstok főszereplésével tervezett kiállítás ideája, mely azonban nem valósult meg. Bornemisza és Perlrott közös, Kernstoknak küldött levele tudósít arról, hogy a magyar progresszívek társaságában Picasso, Matisse és Maillol művei kerültek volna - első ízben - a budapesti közönség elé.

28 Az 1908 augusztusában kelt levél szerint az említett franciákon kívül, az idősebbek közül Kernstok, Rippl-Rónai és Iványi Grünwald, a fiatalok közül pedig Berény, Czóbel, Pór, Gulácsy, Csáktornyai, Vedres és „talán" Ziffer, valamint a levél szerzői szerepeltek volna a tervezett kiállításon. A két Matisse-tanítvány által közölt névsor arról tanúskodik, hogy a MIÉNK felbomlása már szinte megalakulásának pillanatában elkezdődött. Nem sokkal ezután Iványi Grünwald Kecskemétre hívta a felsorolás szerint ekkor még közösen fellépni kívánó művészek közül Bornemiszát és Perlrottot, Kernstok pedig maga köré tömörítette Berényt, Czóbelt, Pórt és Vedrest. Gulácsy később mérsékelten támadta Matisse-t és a fauvizmust, míg Ziffer esküdt ellenségévé vált a Nyolcaknak és a Kecskemétre távozott nagybányaiaknak.

29 A személyes ellen- vagy rokonszenv a legtöbb esetben hangsúlyosabban esett latba egy-egy művészcsoport megalakulásában, mint művészi elveik azonossága. Például Ziffer és Czóbel barátsága azért romlott meg, mert egy közös nőismerősük erkölcseivel kapcsolatosan ostoba vitába