Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

sok más Nagybányán megfordult művészhez hasonlóan Bálint is csupán néhány alkotás erejéig kísérletezett az új stílussal, fauve-os, neós periódusa tehát legfeljebb 1907-1908-ra tehető. 1909 őszén rövid időre Párizsba utazott, ahova még az év végén visszatért, és 1912 elejéig - 1911-es nagybányai megszakítással ott tartózkodott. Ekkoriban készült műveit szintén alig ismerjük, így az sem tudható, hogy a párizsi élmények hatására fokozódott-e a modern irányokhoz való elkötelezettsége. A Grande-Chaumière iskola esti aktstúdiumai mellett leginkább a Louvre-t látogatta, ahol a klasszikus nagymesterek, elsősorban Tintoretto műveit másolta, s talán ennek is köszönhető, hogy pesti művészkörökben később Tintinek becézték.

7 Ugyanekkor került Modiglianival és Archipenkóval közelebbi kapcsolatba. 1909-ben Modigliani műtermébe költözött,

8 és a következő évben közös kiállításon is szerepeltek,

9 ahol már az ő műveiből is vásároltak a párizsi műkereskedők, és a kiállítás sikerének köszönhetően a Párizsban alakult „

Société des jeunes artistes" tagjai közé választották.

10 Ekkoriban készült festményei lappangnak, párizsi tevékenysége és ott formálódó művészettel kapcsolatos nézetei azonban jól dokumentálhatók, hiszen hazaküldött kiállítási tudósításai, esztétikai tanulmányai rendre megjelentek A Házban, illetve a Kéve Könyveiben. 1911-ben, a Kéve harmadik kiállításán tíz olajfestményét mutatták be, amelyek feltehetően még Párizsba költözése előtt készültek,

11 csupán az egyesület következő, 1913-as tárlatán szerepeltek olyan művei, amelyeknek már képcímei is elárulják, hogy Párizsban születtek. A kritikákból kitűnik, hogy festményeit tüzes színek jellemezték, ezért még ekkor is a „vadak" közé sorolták.

12 Hazaköltözését követően bekapcsolódott a kecskeméti művésztelep munkájába, de hamarosan távozott. 1914-ben a Budapesti Műhelyben, 1916-ban a Könyves Kálmán Szalonjában nyílt gyűjteményes tárlata. 1918-ban Formák, Foltok, Vonalak címen tizenegy litográfiából álló mappát adott ki Kosztolányi Dezső előszavával.

13 A litográfiák között 1911-1912 körül Iványi Grünwald Béla hatását mutató aktos kompoBálint Rezső: Nagybányai táj, 1908 körül. Kat. sz. 2. zíciói is helyt kaptak, amelyeknek rajzváltozatai a Kéve korábbi kiállításain is szerepeltek.

14 1919-ben plakátot készített a Tanácsköztársaság számára, majd 1920-tól Izbégen telepedett le. Élete végéig még többször visszatért, sőt ki is állított Párizsban a Galerie Mirosmenilben, de Bolognában is születtek festményei. Háború utáni festészetének inspirálója egyfelől a hazai természetelvű piktúra impresszionisztikus újravirágzása volt, másfelől az École de Paris modernebb felfogása, több esetben konkrétan Chagall hatása is tetten érhető. A harmincas években is folytatta publicisztikai tevékenységét. Francia és honi művésztársairól írt portré-cikkei a Múlt és Jövő című folyóiratban jelentek meg, 1941-ben Modiglianiról szóló kismonográfiája is napvilágot látott.

15 1945-ben gázmérgezésben hunyt el Budapesten. Bárki Gergely Jegyzetek 1 Bálint Rezső a Kéve Nemzeti Szalonban rendezett 1909-es, 1911-es, illetve 1913-as kiállításain vett részt, de műveit bemutatták a Kéve bécsi, berlini, drezdai, düsseldorfi és lipcsei tárlatain is. 2 A Kéve második kiállításának katalógusa, Nemzeti Szalon, Budapest, 1909. november. (44. Müncheni külváros, 62. Müncheni házak). 3 A zsidó származású Berger család valószínűleg az 1900-as évek legelején magyarosította nevét Bálintra. Bálint Béla (Albert Berger) 1930-tól élt Párizsban, kezdetben Farkas István festőművész titkáraként. Néhány évvel később saját műkereskedést nyitott a Szajna-parton. Műgyűjteménye is jelentős volt, Modigliani és Braque egy-egy műve mellett számos Delaunay-, Gondouin- és Czóbel-festménnyel rendelkezett, -gl.: Egy pesti fiu karrierje és tragikus halála Parisban. Esti Kurir 1938. szeptember 17. 6. 4n. n.: Séta a képkiállításon. Nagybánya X. (1912) 31. aug. 1. 7; n. n.: A nagybányai képkiállítás. Zsibóvidéki Hírlap II. (1912) 31. aug. 4. 2. A két cikk újraközölve: Tímár 2000. 143-145. 174-175. 5 Bálint Rezső: Nagybányai táj, 1908. Olaj, vászon, 78 x 73 cm, j. j. I.: Bálint R., mgt. A tájkép mellett még egy 1908-as dátummal ellátott, szignált festményéről van tudomásunk: Napfényes utca, 1908. Olaj, vászon, 70 x 80 cm, j. b. I.: Bálint R. 1908, Műgyűjtők Galériája aukció, 1997, 92. tsz., mgt. (lappang). 6 Bálint Rezső: Ebéd. Nagyházi Tavaszi Képaukció, 2005. A Bálint Rezső életútját tárgyaló írásokban hangsúlyos szerepet kap Rippl-Rónai hatásának kidomborítása. Bokros Birmann Dezső élcelődő túlzással úgy fogalmazott, hogy: „Bálint Rezső Rippl-Rónai leghűségesebb tanítványa volt." (MTA MKI, Adattár, Itsz.: MDK-C-I18/4.). Tudomásunk szerint Bálint Rezső valóban kapcsolatban állt Rippl-Rónai Józseffel, de kettejük között mester-tanítványi viszonyról nem beszélhetünk. 7 Várnai Zseni: Fényben, viharban. Bp., 1958; újraközölve: Várnai Zseni: Egy asszony a milliók közül. Bp., Szépirodalmi, 1963. 568. 8 Kezdetben a Hotel du Pantheonban bérelt szobát, majd a Cité-Falguière 14. számú műteremházba költözött Modigliani stúdiójába. Egy fedél alatt csupán egy hétig laktak, mivel Modigliani, aki ekkoriban elsősorban szobrászkodott, a ház egyik földszinti műtermébe költözött, de még sokáig a fenti műteremben hagyta rajzait és festményeit. 9 Az A. de Sousa Cardozo Rue du Colonel Combes 3. szám alatti kiállítóhelységében megrendezett tárlat katalógusa nem áll rendelkezésünkre, de a meghívó egyik eredeti példányát reprodukcióról ismerjük (Bálint 1941. képszám nélkül). Ezen nem szerepel Archipenko neve, Bálint Jenő Bálint Rezső Alkotás-Művészházbeli kiállításának katalógusában azonban Archipenkót is a kiállító művészek között sorolja fel, és hozzáteszi, hogy a kiállítás „szép sikere elmélyíti különösen Archipenkóhoz fűződő barátkozását". Bálint 1941. 7. 10n. n.: A nemzeti képírás. Beszélgetés a távozó művésszel. Magyar Alföld 1912. szeptember 29. 1. 11 Vö. Bálint Aladár: Új művészek. VI. Bálint Rezső. Magyar Nyomdászat 1913. március, 64-66. 12 „Pedig alig egy évvel ezelőtt még a »vadak« [sic!] közé számított Bálint" - írta egy évvel később A Hét „névtelen" kritikusa: X. [Kóbor Adolf Tamás]: Bálint Rezső képei. A HétXXV. (1914) március 28. 13. 13 A mappa külső és belső borítóján is az 1918-as évszám olvasható, de Kosztolányi Dezső előszavát 1919 januárjára keltezte, és a napilapokban is csak 1919 januárjában jelentek meg a könyv hirdetései. 14 Két ekkoriban készült aktstúdiumát a Nyugatban is reprodukálták. A korábbi matisse-os ízű fekvő akt mellett az 1913-as évfolyamban közölt rajzon már egyértelműen a Nyolcak, s leginkább Tihanyi Lajos hatása érvényesül. Nem meglepő, hogy Bálint Rezső ebben az évben pozitív hangú kritikát közölt a Nyolcak utolsó tárlatéról (Bálint Rezső: Nyolcak kiállítása. A Kéve Könyvei II. 1913. január) 15 A Modiglianiról szóló könyvecskét Művészek Párizsban címmel egy öt kötetből álló sorozat első tagjaként adta ki a szerző, de az ötheti időközökben megjelentetni kívánt sorozat többi tagjáról nincs tudomásunk. Vö. Bajomi Lázár Endre: Modigliani és a magyarok. Magyar Hírlap 1969 (Újraközölve: Bajomi Lázár Endre: Arpadine. Bp., Szépirodalmi, 1980, 259-262.); Bodri Ferenc: Egy elfelejtett magyar könyv Modiglianiról. Művészet, 1964. 47-48.