Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BARKI GERGELY: Berény Róbert, az „apprenti fauve"

23. Berény Róbert: Álló női akt (Vázlat a Montparnasseakthoz, IV), 1907 Magántulajdon 24. Berény Róbert: Női akt (Vázlat a Montparnasse-akthoz, III.) 1907 Kat. sz. 32. 25. Berény Róbert: Vázlat a Montparnasse-akthoz, II. 1907 Kat. sz. 31. 26. Berény Róbert: Vázlat a Montparnasse-akthoz, I. 1907 Kat. sz. 30. szán, valahol Dél-ltáliában születhetett

32 (18. kép). Végigjárták az „olasz csizma" nevezetességeit „Velencétől le Capriig",

33 ahol elsősorban a reneszánsz mesterek alkotásai nyűgözték le a két művészt. Pór később úgy emlékezett vissza erre, hogy az általuk csodált reneszánsz festők példájára mindketten nagy szakállat növesztettek az út során (17. kép),

í4 így - mivel a portrén szakállasán látható a festő kollégája és modellje - elképzelhető az is, hogy Berény már Párizsba való visszatértük után, de még a Salon des Indépendants megnyitása előtt festette a Pór-portrét.

35 Berény továbbra is leginkább aktstúdiumokat készített az év folyamán, s most már tudjuk, hogy grafikái közül néhány, egy-egy olajfestményének előkészítő tanulmánya volt. Az utóbbi években bukkant fel két, leginkább fauve jellegű, álló női aktfestménye, az Olasz lány aktja (20. kép, kat. sz. 13.) és a Montparnasse-akf

6 (32. kép, kat. sz. 11.). A Matisse merész torzításaival versengő Olasz lány aktjához készült konkrét rajzi előzményeket nem, csupán hasonló beállítású grafikáit ismerjük (30-31. kép, kat. sz. 38., 25.), de a most első alkalommal nyilvánosság elé kerülő Montparnasse-aktnak összesen hat konkrét előkészítő tanulmányáról van tudomásunk (23., 24-26. kép, kat. sz. 32., 31., 30., 27. kép, 28. kép, kat. sz. 33.).

37 A két utóbbi aktfestmény színképzése a fauve-ok felfogásához áll legközelebb, ugyanakkor - főleg az alakok megformálásában - a fauvizmust ekkor már elutasító Matisse hatása is egyértelműen tetten érhető. A testek erős torzítása Berény esetében talán még extrémebb, mint Matisse azonos időszakban festett aktjain. Ugyanakkor a testek plaszticitásának hangsúlyozott érzékeltetése cézanne-i reminiszcenciákra utal, s talán nem véletlen, hogy a Montparnasse-akt beállítása feltűnő hasonlóságot mutat egy ismert Cézanne-akttal (29. kép). Passuth 29. Paul Cézanne: Akt (Álló akt), 1898 Magántulajdon 30. Berény Róbert: Haját húzó női akt (Kendőjét kötő női akt), 1907 körül. Kat. sz. 38. 31. Berény Róbert: Álló akt, 1907 Kat. sz. 25.