Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - PÁLYAKÉPEK - BARKI GERGELY: Berény Róbert, az „apprenti fauve"

27. Berény Róbert: Vázlat 28. Berény Róbert: Női akt a Montparnasse-akt (Vázlat a Montparnassehoz, VI., 1907 akthoz, V), 1907 Magántulajdon (ismeretlen helyen) Kat. sz. 33. Krisztina szavaival élve Berény „cézanne-izmussal oltja be a fauvizmust",

38 s ez a megállapítása igaz az Olasz lány aktjával legközelebbi rokonságban álló Fekvő aktra is (22. kép, kat. sz. 12.), amelynek datálását most már nagy valószínűséggel szintén 1907-re módosíthatjuk.

39 Berény 1907-es aktjai - közülük is leginkább az Olasz lány aktja - azt bizonyítják, hogy a fiatal festő azonnal reagált a legprogresszívebb stílusmozgásokra, és az újdonságokat naprakészen, igen invenciózus módon asszimilálta saját művészetébe, s hogy ezek a vásznai francia fauve társai mellett is megállják helyüket. Nem véletlen, hogy a fauveok nagy kritikusa, Maurice Denis híres Liberté épuisante et stérile című esszéjében külön megemlékezett az Olasz lány aktjától: „Berénynél még nagyobb az egyszerűség. Különös megjelenése ellenére, bizarr kis nője, hurkaszerű lábaival meglehetősen eleven és színes" - írta 1908 tavaszán a La Grande Revue hasábjain.

40 Denis írása az 1908-as Salon des Indépendants kiállítása kapcsán jelent meg. Berény ebben az évben még utolsó alkalommal kiállított Párizsban, de a tavasszal nyílt seregszemlére is zömmel 1907-ben festett képeit küldte be. Korai csúcsteljesítménye, a húszéves kora ellenére roppant érettséggel és maró öngúnnyal megfestett Cilinderes önarckép szintén szerepelt kiállított művei között (33. kép, kat. sz. 14.), amelynek megfestése és bemutatása egyaránt bátor tettnek minősült, mivel kifejezetten hangsúlyozta, sőt karikírozta saját szemita vonásait, különösen, ha meggondoljuk, hogy ebben az időszakban a Dreyfus-affér során elmérgesedő antiszemitizmus és sovinizmus milyen támadásokkal járt Franciaországban.

41 Maurice Denis, bár nem szívlelte a fauve-okat, erre a Berény-képre is felfigyelt: „A portré meg van festve, mi több meg is van rajzolva: rútsága miatt kifejező".

42 32. Berény Róbert: Montparnasse-akt, 1907. Kat. sz. 11. emelő fiúakt-rajzával állítható párhuzamba (38. kép, kat. sz. 29.). Érdemes megjegyezni, hogy Matisse azonos című nagy, alakos kompozícióját ugyanebben az időben festette

43 és elképzelhető, hogy Berény szintén egy nagyobb kompozíció vázlatának tekintette a Salon des lndépendants-on kiállított Labdázok című kartonját (36. kép).

44 Az Olasz lány aktja és a Cilinderes önarckép mellett szerepelt Labdázok című kis kartonja is (35. kép, kat. sz. 15.), amely már a Nyolcak korszakában született aktos kompozíciók felé mutat. A festő egyik legmerészebb, valódi fauve alkotásához valószínűleg szintén készített rajzvázlatokat. A figurák megformálása, s leginkább a dobó alak testtartása, illetve vonalrajza a Magyar Nemzeti Galéria 1907-es súlyt Berény Matisse műveivel a Salonok kiállításain, Gertrude Stein rue de Fleurus-on lévő lakásában, műkereskedésekben és Matisse műtermében is találkozhatott. Hivatalosan ugyan nem volt Matisse növendéke, de az 1908 januárjában nyílt Académie Matisse-t esetleg alkalmanként több magyar társához hasonlóan ő is látogatta.

45 A fauvizmus szempontjából egyik legfontosabb, mégis kritikusnak