Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

TÉMÁK ÉS MŰFAJOK - BARKI GERGELY: Párizstól a Paradicsomig. Utazás a magyar Vadak aktjai körül

Jegyzetek 1 Michel Puy az 1906-os Salon d'Automne-ról írván már Czóbelt is a fauve-ok (Matisse, Derain, Girieud, Vlaminck, Friesz, Dufy, Camoin, Manguin) között említi, akikkel közösen állított ki a „Gauguin-teremben". Puy, Michel: Les Fauves. La Phalange 1907. november 15. Újraközölve: Dagen 1994. 144. 2 A nemzetközi szakirodalomban a fauvizmus tárgyalásának kontextusában „új klasszicizmus" (new classicism) címszó alatt a modern művészeti áramlatokat az 1907 körüli években érintő klasszicista tendenciákat értik. Ez a kifejezés a hazai szakirodalomban nem vert gyökeret, de véleményem szerint használata a fauvizmus magyarországi feldolgozása során is indokolt. Vö. Oppler 1976. 260-282. 3 Oppler 1976. 139-146. 4 Orbán Dezső Dévényi Ivánhoz írott levele. Sidney, 1967. ápr. 25. MTA MKI, Adattár, Itsz.: MKCS-C-l-159/11363. 5 Berény Gertrude Stein szombatonkénti, vagy ahogy Max Weber említi: péntek esti összejövetelein egész mappányi rajzokat láthatott Matisse-tól. Vö. Weber, Max: On Matisse's School. In: Henri Matisse. Ed.: Flam, Jack. New York, 1988. 101. 6 Clark, Kenneth: Az akt. Tanulmány az eszményi formáról. Bp., Corvina, 1986. 331. 7Vö. Oppler 1976. 168, 313-322. 8 Flam, Jack: Blue Nude and Related Sculptures. In: Matisse in the Cone Collection. The Poetics of Vision, The Baltimore Museum of Art, 2001. 37. 9 Basler, Adolphe: Henri Matisse. [Junge Kunst-46.] Leipzig, Verlag von Klinkhardt & Biermann, 1924. 10 Kernstok Károly: Rövid epilógus egy kiállításról. Huszadik Század 1911. 1. 723-724. Újraközölve: Kernstok Károly írásaiból. Kernstok füzetek 2. Tatabánya, 1997. 33-34. 11 Bornemisza Géza: Henri Matisse. Kékmadár I. (1923) 2. ápr. 1., 63. 12 Matisse számára már 1899-ben olyan fontossá vált Cézanne művészete, hogy Vollard-nál vásárolt egy kisméretű Cézanne Fürdőzőket. Barr 1951. 38-39. 13 Bölöni György: Berény Róbert. Aurora 1911. április 15. 63-66. 14 Matisse 1908. 15 Magyar fordításban ld. Román József: Matisse. (Szemtől szemben.) Bp., Gondolat, 1975. 104-106 16 Rózsa Miklós: Művészet és szépség. Bp., Anonimus Kiadás, [1943?] 233. 17 Román József i. m. (15. j.) 52. 18 „Matisse volt az első, aki a rútság felfedezetlen földjére lépett" ("It was Matisse who took the first step into the undiscovered land of the ugly") - írta öt évvel a fauve-ok jelentkezése után Burgess 1910. 402. 19 Flam, Jack i. m. (8. j.) 38. 20 Jack Flam szóbeli közléseiben a francia fauvizmus definiálásánál ezt a karakterisztikumot tartotta a legjellegzetesebbnek. Hasznos megjegyzéseit ezúton is köszönöm. 21 Czóbel korai képeinek felkutatásához segítséget nyújthat az 1961. szeptember 24-én, Horváth Bélának adott interjú (kézirat, mgt.), amelyben Czóbel így emlékezik: „Lédánál is volt két képem, eltűnt. [...] Egy 1907-es aktom Kanné [Kosztolányi Kann Gyuláé] volt, ő Rippliért elcserélte. Talán RRÖ-höz [Rippl-Rónai Ödönhöz] került." Az interjúból kiderül továbbá, hogy az 1905-ös Salon d'Automne-on kiállított műveit Thomas Mann sógora vásárolta meg. 22 Leilei András [Ady Endre]: A piktúra-bábel. Budapesti Napló 1907. március 30. 23 Stein 1974. 18. 24 Az egykor Max Weber tulajdonában lévő kerámiatányér reprodukcióját közli: Barr 1951. 337. 25 A kép méretéről a Pesti Hírlap j. k. monogramú újságírója tudósít: Párizsi műkiállitások. Pesti Hírlap 1908. március 27. 17. 26 Burgess 1910. 409. 27Uo. 412. 28 Az eddig ismeretlen művet Rum Attila fedezte fel Orbán Charentoni házak című festményének hátoldalán. 29 A témával kapcsolatban ld. pl.: Adriani, Götz: Bordell und Boudoir. Schauplätze der Moderne. Cézanne, Degas, Toulouse-Lautrec, Picasso. Kat. Tübingen, Kunsthalle, 2005. 30Berecz Ágnes: Egy bizarr délután. In: A modell 2004. 180. 31 „Ce sont des géomètres, ils triangulent le corps humain et surtout le corps féminin ou, précisément, ils soulignent volontiers certain triangle noir" Denis együttesen mérnököknek nevezi a fauve és kubista stílben festő művészeket és Braque, Van Dongen, illetve Derain társaságában említi Czóbelt is. In: Denis, Maurice: Liberté épuisante et sterile. La Grande Revue 1908. április 10. Újraközölve: Dagen 1994. 156. 32 Berény Róbert: Pór Bertalan kiállítása a „Könyves Kálmán"-ban. Nyugat 1911. 4. 408-409. 33 Bölöni György: Berény Róbert. Aurora 1911. április 15. 65. 34 Horváth Béla interjúja Czóbel Bélával i. h. (21. j.) 35 B. Gy. [Bölöni György]: Fiatal magyarok. Népszava 1907. jún. 5, 6-7. Újraközölve: Bölöni 1967. 54-55. 36 Lyka Károly: A neoimpresszionisták stílusa. Művészet 1913. 3. 86-91. 37 A magam részéről a modern magyar művészeten belül (is) jóval szűkebb időintervallumban érzem indokoltnak a primer fauve hatások tárgyalását. 38 A témára vonatkozóan ld. Berecz Ágnes i. m. (30. j.) 39 Rippl Rónai József: Mikor ezt rajzoltam, Kernstokra gondoltam. Tus, papír, 455 x 280 cm, j. j. f.: Rónai, mgt. 40 Az említett művek feltehetően annak a lappangó, Patak partján című olajfestménynek a váziatai, melyekről jelen katalógusban Kovács Bernadett tesz említést. Az 1910-ben készült rajzot Patak partján címmel R.: Kernstok Károly Művészházban rendezett, 1911-es retrospektív kiállításának katalógusában. A rajz linóleummetszet-változatáról készült műlapot a Művészház adta ki 1911-ben Modern magyar képtár című albumában. 41 A kartonlapra festett fiúakt hátoldalán autográf felirat: „Nyerges Újfalu" [sic!]. 42 Elképzelhetőnek tartom, hogy a karton hátlapjára gyermeki módon megfestett ház és fa motívuma a Nyergesi testvérek egyikétől származik. Nyergesi Jánosról tudjuk, hogy ebben az időben Kernstok ún. „ecsethordója" volt, majd testvéréhez hasonlóan maga is festőművész lett. 43 Kovács Bernadett feltételezése szerint a Kernstok műveken gyakran felbukkanó „KK" monogram jelenik meg ebben a jelzésben is. 44Ismeretes egy másik, feltehetően az említett képhez készült tanulmány is, amelyen évszám sajnos nem szerepel (Kernstok Károly: Vázlat, é.n., RRM-55.148). 45 Horváth Béla interjúja Czóbel Bélával i. h. (21. j.) 46Vedres Márk erre így emlékezett: „Kernstok kb. 1904 vagy 1907 de inkább 1907-ben azzal jött haza, hogy Matisse!" Horváth Béla interjúja Vedres Márkkal, kézirat, mgt. Matisse hatását emlegette Czóbel (Horváth Béla interjúja Czóbel Bélával i. h. [21. j.]) mellett Bárdos Artúr is, aki 1910-ben a legújabb magyar „fauves"ok [sic!] között emlegette Kernstokot. Bárdos Artúr: Kernstock. Nyugat 1910. 2. 142-144. Itt kell korrigálni Horváth Béla megállapítását is, mely szerint 1911 novemberében a Budapesti Hírlap Be. jelű kritikusánál merült fel először a „vad" jelző. Horváth Béla: Kernstok Károly. Bp. 1997. 51. 47 A mű azonosításával kapcsolatban ld. jelen katalógusban Kovács Bernadett tanulmányát. Az ő hipotézisét támasztja alá Bölöni György, eddig publikálatlan, kéziratban fennmaradt Salon d'Automne-ról szóló, Magyarok a láthatáron című tudósítása (PIM-V.3501/99), amelyben arról ír, hogy Kernstok egy „nyüzüge kamasz fiú aktját" állította ki. 48lfj. Kernstok Károly állítása (Ifjabb Kernstok Károly kikérdezése. MTA MKI, Adattár, MDK-C-ll-40/4) szerint a Salon des lndépendants-on is kiállította műveit, de az intézmény katalógusait feldolgozó almanachban nincs erre vonatkozó adat. Vö. Dictionnaire des Indépendants. 1884-1914. Szerk. Lobstein, Dominique. Dijon, 2003. 49 Bölöni György Kozmutza Kornélnéhoz (Itóka) írott levele, 1907. április 26. körül. Közölve: Bölöni 2005. 39. 50 Elkins, James: Review - book review on S.A. Mansbach's Modern Art in Eastern Europe: From the Baltic to the Balkans, Ca. 1890-1939. The Art Bulletin 2000. dec. 51 Ezúton köszönöm Kovács Bernadettnek, hogy a karikatúrára felhívta a figyelmem. 52 A festmény a későbbi Nyolcak Új Képek című kiállításán szerepelt, erről Révész Emese tett első ízben említést, és így a szakirodalomban elterjedt téves 1911-es datálást ő korrigálta 1909-re. In: A 120 legszebb magyar festmény. Bp., Maecenas, Láng, 2002. 154. 53 „We must not call it any longer a school of Wild Beasts. It is a Neo-Classic movement." Burgess 1910. 410. 54Kézdi-Kovács László: Képek - és képtelenségek. Pesti Hírlap 1908. május 9. 7-8. 55 Denis i. m. (31. j.) 56 Uo. 157. 57 Egy valószínűleg ugyanebben az évben festett, ma lappangó aktos kompozíciójával kapcsolatban viszont felmerült Gauguin hatása. Erről így írt Mikola András: „[...] harmadszori Párizsba való érkezésem után felkerestem [Berényt], Két fiatal, fehér bőrű leányt festett. A kép elkezdve, munkában állott, igen jól indult, a modellek fehér bőre dominált a festményen. Amikor három év múlva újból nála jártam, megrökönyödve álltam meg a vászon előtt: két barna bőrű, tahiti leányt találtam a vásznon. Közben megnyílt a Gauguin-kiállítás, mely revelációszámba ment, és amely valamennyiünket mélyen impresszionált. De hát ennyire talán mégsem?!" In: Mikola 1972. 56-57. 58 h. b. [Hein Béla]: A „Salon des Indépendants". Pesti Hírlap 1907. ápr. 21. 37. 59 Fülep Lajos: Salon d'Automne. Szerda 1906. okt. 31. 219. 60sz-d.: Fiatalok a Könyves Kálmánnál. Alkotmány 1907. jún. 5. 2-3. 61 „M. Czobel est un étranger inculte qui balbuite; de mérne Vilmon [sic!] qui plagie sottement Gauguin." Vauxcelles, Louis: Le Salon d'Automne. Gil Blas 1907. szept. 30. Újraközölve: Dagen 1994. 109. Philippe Dagen tévedésből egy bizonyos Edouard Vilmonttal hozta összefüggésbe a fenti idézetet. Vilmont azonban nem volt „étranger", azaz idegen, Czóbel említése mellett biztosan a magyar Perlrott Csaba Vilmosról lehet szó, aki 6 művével szerepelt az 1907-es Salon d'Automne-on. 62 Puy i. m. (1. j.) 63 Ifjabb Kernstok Károly kikérdezése. MTA MKI, Adattár, MDK-C-ll-40/4 64 „Kernstok Károly nagy aktját a legjobb akarattal sem értjük egészen. Csodáljuk az akt vonalát, mely a válltól végig lehúzódik, s melynél szellemesebbet magyar aktképen még nem igen láttunk, de a reflexek túlzásait nem tudjuk bevenni egészen." Yartin József [Nyitray József]: A „M.I.É.N.K" kiállítása. (A Nemzeti Szalonban). Az Újság 1908. január 11.1-2. 65 Denis i. m. (31. j.) 156. 66 Ismeretlen lapkivágat. MNG, Adattár, Itsz.: 22726/1987. 67 Rum Attila: Tihanyi Lajos: Aktok. In: Virág-Törő 2004. 178. 68 Matisse művei közül például a Pastorale c. festménye (Musée d'Art Moderne de la Ville de Paris), illetve Nymphes et satyre c. kerámia-triptichonja (Karl Ernst Osthaus-Museum, Hága) említendő, de Jean Puytől szintén egy sor kerámiára festett aktos mitológiai jelenetet ismerünk. Les Fruits d'or des Hespérides (mgt., Párizs), Orphée charme les monsters (mgt., Roanne). 69 A modell beállítása Jean-Léon Gérome Phyrné devant l'Aeropáge c. festményének Phyrné alakját követi. Gérome festményéhez Nadar felvétele szolgált előképül. Tihanyi esetleg a festményt, illetve annak reprodukcióját ismerte, vagy egy másik fotográfiát, amely már Gérome festményének beállítását követi. Utóbbi fotó reprodukcióját és a témára vonatkozó további adatokat ld. Farkas Zsuzsanna szócikkében. In: A modell 2004. 326. 70 Perneczky Géza: A Nyolcak és az aktivisták köre. Kritika 1966. április. 16, 18.