Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)
PÁRIZSTÓL NAGYBÁNYÁIG - PÁRIZS - BARKI GERGELY: A Juliántól Matisse akadémiájáig. A „Párizsba gravitáló művész-generáció" iskolái
25. Perlrott Csaba Vilmos: Aktkompozíció fragmentuma (A Csendélet asztali órával című festmény [Kat. sz. 208.] hátoldala), 1910 körül Ugyan nem vált festővé, de feltehetően 43 a Nagybányát járt Popper Leó, a filozófus Lukács György barátja is azok közé tartozott, akik megfordultak és rajzoltak a Matisse Akadémián (20. kép). 44 A monográfusokkal szemben több hazai kutató Czóbel Bélát is Matisse tanítványaként emlegeti. 45 A nemzetközi szakirodalomban szintén előfordul ez a jelenleg még kétséget kizáróan nem bizonyítható állítás, 46 amelynek ősforrása feltehetően Berthe Weill lehetett, aki galériájában a Matisse-iskola megnyitását követő harmadik hónapban rendezett önálló kiállítást Czóbel számára. 47 Valószínűnek tűnik azonban, hogy Czóbel nem volt Matisse tanítványa, hiszen erre nézve sem ő, sem a „stabil" magyar Matisse-tanítványok nem tettek említést. A német, skandináv és amerikai Matisse-tanítványok iskolában festett, jelenleg is ismert műveinek aránylag nagy számával összevetve kétségbeejtően kevés magyar festőtől származó, Matisse iskolájában készült mű élte túl az elmúlt csaknem teljes évszázadot. Csupán Perlrott Csaba Vilmostól maradt két-három festmény mementónak. Perlrott Kaposvárott (18. kép, kat. sz. 204.) és Pécsett (22. kép, kat. sz. 205.) őrzött aktjainak hátterében olyan motívumok láthatók, amelyek több Matisse-tanítvány művén szintén felbukkannak, így biztosra vehető, hogy Matisse iskolájában készültek. 48 Einar Jolins, norvég Matisse-tanítvány, Perlrott kaposvári képének beállításával megegyező festményén például ugyanazokat a tárgyakat fedezhetjük fel a háttérben (13. kép). 49 Egy másik „Matissare", azaz skandináv Matisse-növendék, Jean Heiberg hátaktjának (19. kép) 50 és a német Mathilde Vollmoeller Férf/á/cfjának (17. kép) 51 hátterében szintén felbukkan a kaposvári akton látható zöld passzpartúval ellátott, keretezett tabló, 52 s ugyanez a motívum jelenik meg Arvid Fougstedt Matisse-tanítványokat ábrázoló rajzán is (21. kép). 53 A pécsi Perlrott-aktstúdium hátterében vöröslő, négyosztatú ablakkeret szintén helyazonosító motívum, amellyel például Ludvig Karsten Perlrottéval azonos évben festett Álló modell című képén (23. kép) 54 , illetve Hans Purrmann Aktstúdium című festményén (24. kép) 55 találkozhatunk. Perlrott Feketehajú nő című festménye bár nem aktfest26. Bornemisza Géza festőbarátai társaságában, 1909 körül Archív fotó mény, valószínűleg aktmodellről, s talán szintén Matisse iskolájában készülhetett, akár az az aktokat ábrázoló fragmentum, amely Perlrott Csendélet asztali órával (kat. sz. 208.) című festményének hátoldalán látható (25. kép). A másik magyar származású Matisse-tanítványtól, Bornemisza Gézától nem maradt ránk Matisse iskolájából származó aktfestmény, de ismeretes egy, a festő nagybányai lakhelyén készült archív fotó, amelynek hátterében egy minden bizonnyal korábbi olaj-tanulmányakt látható (26. kép). 56 A fényképfelvételen Bornemisza mellett Mikola András és feltehetően Brummer József ismerhető fel, 57 akikkel ebben az időben a rue Notre Dame des Champson álló Delécluse Akadémiára járt. 58 Bornemisza Horváth Bélának adott interjúja során elmesélte, hogy ő vitte oda modellnek Brummert, aki hamarosan neves műgyűjtő lett Párizsban, majd később New Yorkban. 59 A festő egy másik beszámolójából tudjuk, hogy itt ismerkedett meg Leo Steinnel, Gertrude Stein bátyjával, s az ő révén került később Matisse iskolájába. 60 A magyar Vadak természetesen nemcsak ezekben az iskolákban ismerkedhettek meg a legmodernebb irányzatokkal, hanem sokkal inkább a Salonok és a magánkereskedők kiállításain, illetve Steinék so/rée-in. A fauve-ok vezére, Matisse is már csak akkor nyitotta meg iskoláját, amikor végleg eltávolodott fauve stílusától, tehát a korszak egyik legmodernebb festőjének akadémiáját sem tekinthetjük a fauvizmus eredményeit hirdető intézményének. Az említett iskolák festőink számára - főleg a magyarországi körülményekhez viszonyítva - mégis hallatlanul korszerűnek tűnhettek. Fontosabb azonban, hogy ezek az akadémiák jelentős találkozási fórumok voltak, ahol magyarjaink megismerkedtek francia, német, amerikai 61 és egyéb nemzetiségű társaikkal, sőt nem ritkán honfitársaikat is ezekben a párizsi aktiskolákban ismerték meg. Ismeretségeik révén a legprogresszívebb magyarok közelebb kerültek a modern francia festészet mozgatórugóihoz, a Sa/onokhoz, Steinékhez és magához Matisse-hoz, sőt néhányan ugyanekkor Picassóhoz is, aki már egy új stílus hirdetőjeként lépett fel ezekben az években. 62
