Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

ITTHON ÉS A NAGYVILÁGBAN - PASSUTH KRISZTINA: Francia Vadak, magyar Fauve-ok

mint szobrászata közt állandó dialógus alakult ki,

109 Az egyik első, már új felfogást képviselő plasztikája a La Vie (Az Élet)

110 1906-ból, már az afrikai figurák hatására utal nagy fejével, eltúlzott arányaival. 1907-1908-ban megalkotja a Nu couché (Fekvő akt) című bronzszobrát (kat. sz. 298.). Az elnagyoltan, lazán megformált vaskos nőalak alvó Ariadné pózában helyezkedik el.

111 Ugyanebben a tartásban jelenik meg Matisse korabeli fő művén, a Nu bleu: Souvenir de Biskra (Kék akt [Emlék Biskrából])

112 című festményen a velünk szembeforduló, monumentális női akt is. A Fekvő akt szobra személyes jelentéssel bírt Matisse számára, ami abból is látszik, hogy milyen gyakran emelte be képeinek kompozíciójába. A szobor, Matisse korábbi műveivel ellentétben, nem modell után készült. Éppen ezért sokkal szabadabban, kötetlenebbül tudta megmintázni, és a kitalált síkok, az elképzelt arányrendszer értelmében mintegy képzeletben újra felépítve az emberi testet, ahogyan az afrikaiak, akiket Matisse megcsodált.

113 A Kék akt és a Fekvő akt ugyanannak a koncepciónak képi, illetőleg plasztikai megjelenítése, egyenlő művészi szinten. Matisse-nak a szoborban sikerült megőriznie érzései hevességét, és azt ugyanavval az energiával kifejezni, mint ami a festményt is elárasztja.

114 Matisse kilenc alkalommal festette be a Fekvő nő szobrát különböző képeibe,

115 tehát festőileg is mindig újrateremtette, újraértelmezte, a három dimenziót két dimenzióba helyezve át. A „néger" tematika Matisse Deux Négresses (Két afrikai nő, kat. sz. 297.) című szobrán jelenik meg újult erővel. A két egymással szembenálló és egymást átkaroló fiatal nő együttesét közvetlenül sem élő modell, sem afrikai szobor nem inspirálta. Eredetét egészen más forrásban lehet megtalálni. Matisse - a korabeli művészekhez hasonlóan - gyakorta használta fel munkáihoz a fotót, mint az egyik lehetséges segédeszközt. A Két afrikai nőt ábrázoló plasztika eredete pedig nem más, mint egy korabeli magazinban publikált, két fiatal afrikai lányt ábrázoló fénykép, amely a szép nőalakokat ugyanabban a tartásban örökíti meg, mint ahogyan majd Matisse szobra is.

116 A törzsi művészetből, illetőleg a fotóból merített ösztönzéseken túlmenően ebben a műben Matisse egy egészen újfajta koncepciót tudott megteremteni. Meyer Schapiro véleménye szerint a szobor Matisse-nak azt a törekvését jelzi, hogy túljusson a harmadik dimenzión, és a figura olyan teljes ábrázolásához érjen el, ami lehetővé teszi, hogy az alakot egyszerre, szimultán módon, teljes egészében lehessen látni Henri Matisse: Fekvő akt /., 1907-1908. Kat. sz. 298. Musée National d'Art Moderne, Centre Georges Pompidou, © Photo CNAC / MNAM Dist. RMN I © Philippe Migeat © Succession H. Matisse I HUNGART 2006