Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

Schönberger Armand: Vörösfalú ház, 1910. Kat. sz. 231. Jegyzetek 1 Frank János: Schönberger Armandnál. Élet és Irodalom 1968. augusztus. 3. 8. 2 Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola évkönyve, 1900. 3 Csapó György: Művészek és műhelyek. Harmincnégy beszélgetés képzőművészetről. Bp., Népművelési és Propaganda Iroda, 1977. 163-166. A Anton Azbè and his School. [Katalógus] Ljubljana, 1962; Maleva, N. M. - Beljutin, M.: Skola Antona Azsbe. Moszkva, 1958; Weiss, Peg: Kandinsky in Munich. New York, 1979. 5 Réti 1994. 167. 6 írásos forrás, levél mindössze egy maradt fenn ebből az időszakból. A levél egy sora arra utal, hogy Schönberger eltávolodott a természetelvűségtől, nagybányai utazásának nem a természetközelség volt az oka. „Jó lakás valószínűleg lesz elég, ha más nem, hát a tavalyi, az idén szeretnék alaposan dolgozni, s ezért fő a négy fal." Schönberger Armand levele Krizsán Jánoshoz, Bp., 1910. május 10. In: András-Bernáth 1997. 162. Tihanyi Lajos (Budapest, 1885. október 19 - Párizs, 1938. június 12.) „A pikturáról való fogalmaimat mindjárt azután a Parisban töltött 4 hónap tisztázta előttem. [...] Gauguin, Matisse, Cézanne, az első ideál, de őt megismerve csak a régiek tiszteletére és megértésére jutottam. Elvetettem minden formát, csak a természet megismerése és a tárgyak megkonstruálása volt előbb a feladat. Ez azután gyorsan vezetett a kép megkonstruálására" - olvasható a művész 1920-ban írott önéletrajzában.' Tihanyi 1907 telét töltötte a francia fővárosban. Ekkor már 22 éves volt, de a művészi pályán még kezdő, csupán két év iparrajziskolát és két év magánrajziskolát végzett. Rajzolóként kezdte a pályát, amelyet azért választott, mert tizenegy éves korában agyhártyagyulladás követaz Académie de la Grande-Chaumière esti aktrajzolásaira. Megismerkedett a jelentősebb múzeumok, gyűjtemények anyagával, de művészi felkészülése szempontjából sokkal fontosabb, hogy Párizs forrongó művészeti életének szem- és fültanúja lehetett. Schönberger párizsi tartózkodásáról, kapcsolatairól keveset tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy e rövid, ámde eseménydús időszak egy életre meghatározó volt számára. A cézanne-i piktúra tanulságai egész munkásságát végigkísérték, a kubizmus pedig közvetlen ösztönzéseket adott a fiatal festő útkereséseihez, a két világháború között készült városi vedutáihoz és csendéleteihez. Visszhangra talált benne a futuristák modern nagyvároshoz való vonzódása, ami nagyváros-képeinek egész sorát inspirálta. Hazatérve tanúja lehetett a heterogén művésztársulás, a MIÉNK bomlásának és csődjének, s Nyolcak létrejöttének, valamint az új törekvéseknek fórumot biztosító Művészház megalakulásának. Schönbergert az Azbé-iskola szelleme, nagybányai neós igazodása, a megerősítő párizsi élmények a művészeti progresszióhoz kötötték. Első nyilvános szereplésére 1910-ben a francia mintára szerveződő, a sajtóban „Ellenszalon "-nak is nevezett zsűrimentes kiállításon kerülhetett sor a Művészházban,

16 ahol 1913-ban szobrászként állított ki.

17 1917-ben pedig részt vett a Nemzeti Szalon F/afa/o/c-kiállításán.

18 Schönberger festői kiteljesedésének időszaka azonban a két világháború közötti évekre esett, amikor jellegzetesen nagyvárosi festészetének témáit a szűkebb és tágabb városi környezetből merítette. András Edit 13 Tersánszky Józsi Jenő: A félbolond. Bp., Egyetemi Nyomda, 1947. 279. Nagybánya és Tersánszky kapcsolatáról ld. Kisházi Zoltán: Tersánszky és a nagybányai festők. „Vidéken éltem, Nagybányán, a festők városában." In: Nagybánya művészete 1996. 159-166. 14A zenéhez való vonzódására utalnak a koncerteket, illetve zenélőket, kávéházat ábrázoló képei. 15 A művész lányának, Molnár Sándorné Schönberger Verának szíves szóbeli közlése. 16A Művészház zsűrimentes kiállítása, 1910. szeptember 17 Kalauz a Művészház palotafelavató kiállítására. 1913. január, 277. tétel 18 Diener Dénes Rezső, Dobrovics Péter, Kmetty János, Nemes Lampérth József, Erős Andor, Schönberger Armand festők és a szobrász Csorba Géza az új „Hetek" - ahogy a sajtóban nevezték őket - tagjai. A Csorba Géza szobrászművész, Diener Dénes Rezső, Dobrovits Péter, Erős Andor, Kmetty János, Nemes Lampérth József és Schönberger Armand festőművészek műveiből rendezett csoportkiállítás katalógusa. Nemzeti Szalon 1917. június, 3. keztében elveszítette a hallását. Apja a Balaton kávéház tulajdonosa volt. Mint az idősebb fiúnak, neki kellett volna átvenni a stafétabotot, de erre a betegség következtében alkalmatlanná vált. Az apa fölismerve fia tehetségét, támogatta a művészi pálya felé fordulását, s azt remélte, hogy jó fényképrestaurátor vagy akár kapós kommersz festő lesz belőle. A fiú az iskolai évek alatt kizárólag a műcsarnoki zsánerfestészettel találkozott, de mivel akkor még csak a szabadkézi rajzolást gyakorolta, ez a művészet ugyanúgy nem érdekelte, mint a hableányokat ábrázoló kávéházi giccsképek. Főleg fej- és akttanulmányokat rajzolt. Ezek a rajzok megfeleltek a korabeli akadémikus igényeknek, ezért az Iparrajziskola kiküldte őket az 1906-os milánói nemzetközi iparművészeti kiállításra, ahol a művek a magyar pavilon tűzvészében elégtek, akárcsak a már befutott mester: Rippl-Rónai híres Idealizmus és Realizmus gobelinje is. 7 A „Neók és félneók" feliratú Réti által írt cédulán az 1912 utáni felsorolásban Schönberger neve is szerepel. MNG Adattár, Itsz.: 20162/1979/15/12; Réti 1994. 25. j. 8 Baki Miklós [Szíj Béla]: Schönberger Armand. Művészet 1965. 8. 19. 9 Asztalnál ülő férfi, 1906. Olaj, vászon, 78 x 59 cm, j. j. I.: Schönberger Nagybánya 906. Mgt. Ablak, 1906 körül. Olaj, vászon, 60 x 41 cm, j. j. I.: Schönberger. Budapesti Zsidó Múzeum, Itsz.: 65.328. 10A Budapesti Zsidó Múzeumban található, igen rossz állapotú képet helyreállítva a jubileumi Nagybányakiállításon mutatták be. In: Nagybánya művészete 1996. 427. 11 A Kereszthegy, 1910 körül. Olaj, vászon, 57,2 x 52 cm, j. j. I. Schönberger. Mgt. R.: Nagybányai Festészet magángyűjteményekben. Budapest Galéria, 1996. 62. 12 A művész lányának, Molnár Sándorné Schönberger Verának szíves szóbeli közlése. Sajnos barátságuknak írásos nyomára még nem sikerült rábukkanni. Tersánszky levelezésében (Petőfi Irodalmi Múzeum) sincs nyoma kapcsolatuknak.