Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

Czigány Dezső: Két nő arcképe, 1909. Kat. sz. 96. Czigány Dezső: Két nő arcképe, 1909. Kat. sz. 97. Czigány Dezső (Budapest, 1883. június 1 - Budapest, 1938. január 1.) Czigány a „modern művészet nagy évtizedének"

1 kezdetén, 1904 őszén utazott először Párizsba. A budapesti Nemzeti Szalon 1904-es grafikai kiállítására már innen küldött két pasztellportrét, melyek címükből ítélve (Perdita, Demimonde) hivatásos modelleket vagy prostituáltakat ábrázoltak.

2 1905-ben Czigány Jean-Paul Laurens irányításával dolgozott a Julian Akadémián, ahol évfolyamtársa volt Berény Róbert és Egry József.

3 Czigány 1905. december 12-én kelt, Lázár Bélának írott levelében közölte, hogy egyelőre nincsenek befejezett művei, így ezekről fotográfiákat sem küldhet Lázár Modern Művészet címen indított folyóirata számára.

4 A levélben Czóbel nevét is említi, tehát a nagybányai művésztelepen való korábbi megismerkedésüket követően Párizsban is kapcsolatban álltak egymással.

5 1906 januárjában, a féléves tagdíj befizetésével Czigány automatikusan a Société des Artistes Indépendants tagjává vált. Bár a tagdíjfizetési nyilvántartólapon mint korábban, úgy ekkor is Czóbel címét jegyeztette fel, mégsem valószínű, hogy együtt laktak volna, csupán egy biztos, állandó elérhetőségre volt szüksége.

6 Czigány 1906 tavaszán hét női portréval és egy önarcképpel szerepelt a Salon des Indépendants 22. kiállításán, melyre Bölöni György műkritikus így emlékezett vissza pár évvel később: „És Czigány Dezső sem az, aki volt, bármilyen kedvesen, vidáman és bohémeskedve viseli az életet, nem az, aki volt valamikor Párizsban a Salon des Indépendantsba n, mikor hat [sic!] kokott festett arcú, árnyékos szemüregű portréja között hetykén, Rembrandt-Ízű arcképen nézett neki meresztő szemekkel a világnak, ismeretlenül."

7 Czigány 1906-ban már nem szerepelt a Julian Akadémia növendékei között. Az említett tagdíjfizetési lap pedig lakcímváltozásról tudósít. A rue Campagne Premiere 9. szám Czigány egyetlen biztosan ismert párizsi címe. E ma is létező műterem-bérházban lakott ebben az időszakban többek között Berény Róbert, Gulácsy Lajos és Bölöni György is.

8 Czigány 1906. április végén hazautazott Budapestre. A nyarat ismét Nagybányán töltötte, immár a szabadiskolától függetlenül dolgozva. Mint oly sok művészt, őt is elbizonytalanították a Párizsban töltött hónapok. Ennek bizonyítéka, hogy Nagybányára visszatérve Ferenczy Károlyt választotta mesteréül, majd 1906 őszén ismét beiratkozott az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképzőbe. Ezekben a hónapokban javarészt önarcképeket és megrendelésre készült portrékat festett, melyeknek óvatos modernizmusa távol áll a kubisták vagy a fauve-ok eredményeitől. 1907-ben megbízást kapott a Franklin Kiadótól, hogy illusztrálja Ady Endre legújabb, Vér és arany című verseskötetét. Bár csak egyetlen portrét rendeltek tőle, élve a ritkán kínálkozó alkalommal három képmást készített a költőről élet után. A kötetben megjelent szénrajzot Geller Katalin hozta összefüggésbe a francia szimbolistáknak azzal a századfordulón elterjedt ikonográfiái típusával, mely csupán az ábrázolt személy fejére és arcvonásaira összpontosít.

9 1907 és 1909 közötti festészetében egyszerre vannak jelen a szecesszió, a posztimpresszionizmus és a legmodernebb kortárs francia művészet eredményei. E stíluspluralizmus ékes példája, hogy közel egy időben festette a Félix Vallotton plakátszerű modorát követő fekvő női aktját és talán legvadabb önarcképét, mely „zöldhajú szörnyeteg" (kat. sz. 95.) néven híresült el.

10