Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

MAGYAR VADAK - ÉLETRAJZOK

Boromisza Tibor; Tavasz Nagybányán, 1908. Kat. sz. 82. ben kifejtett elvei 1911-ben szembeállították az alapító mesterekkel, akik mögé a fiatalok egy része is felsorakozott, így a konfrontáció a kolóniából való kiközösítéséhez vezetett.

10 Boromisza elméleti képzettségéről tanúskodnak a különböző napilapokban közzétett cikkei.

11 Fogalomhasználatában viszont csak egyszer találkozunk a „vad" jelzővel, Jegyzetek 1 Boromisza Tibor: Följegyzések. (Nagybánya, 1912. szept. 10.) Élet és Literatura, 1912. szeptember 15. 8. 2 Ld. Jurecskó 1996. 21, 31. A fotók a Boromisza család tulajdonában, Szentendre. A két vázlatfüzet a MissionArt Galéria tulajdona, Budapest/Miskolc. 3 Boromisza i. m. (1. j.) 4 Rippl-Rónai József levele Boromisza Tibornak, Budapestről Nagybányára, 1909. február 4. Mgt. Csók István (Sáregres, 1865. február 13 - Budapest, 1961. február 1.) Csók István ahhoz a művésznemzedékhez tartozott, amelynek pályáját a századfordulón az akadémikus hagyományok és kibontakozó modernizmus ellentétes hatásai befolyásolták. A mesterségbeli alapokat 1882 és 1885 között Greguss János és Székely Bertalan irányításával a budapesti Mintarajziskolában szerezte meg. Igazodva a kor szokásaihoz ezt követően ő is a müncheni akadémián folytatta tanulmányait. Ám miközben 1885 őszétől két tanéven át Gabriel von Hackl, majd Ludwig von Löfftz osztályait látogatta, valóban ösztönző benyomásokra már Hollósy Simon körében lelt. Itt kötött életre szóló barátságot Iványi Grünwald Bélával és Ferenczy Károllyal. Rippl-Rónai József hívására 1887 őszén mindhárman Párizsba utaztak, ahol már nem az École des Beaux-Arts-t, hanem a szabadabb szellemű Julian Akadémiát látogatták. 1890-től Csók ismét Münchenben dolgozott, majd 1897-ben ő is csatlakozott a nagybányai művészkolóniához. Első jelentős sikereit Bastien-Lepage hatása alatt festett „finom naturalista" népéletképekkel érte el, a századforduló éveiben pedig a plein air és a szimbolizmus egyaránt hatott festészetére. Mikor 1903-ban feleségével újra Párizsban telepedett le, már számos nemzetközi sikert tudhatott maga mögött. Az új törekvésekre nyitott művész mégis új festői kísérletekbe kezdett. „Bizony évekig tartott, míg lehullt szemeimről a hályog, mely megakadályozta tisztánlátásoakkor is egy negatív kritika idézése kapcsán. Általában saját stílusát a „nemes impresszionizmus" vagy a „neoimpresszionizmus" kifejezésekkel jellemezte, magát pedig - Kernstok Károlyhoz hasonlóan - kereső, kutató művésznek nevezte. Festésmódjában 1911-től kezdve a vad, intenzív színek használata mellett egyre inkább a dekoratív, japános vonalvezetés és formakezelés került előtérbe. Ebben az évben festette nagybányai programképeit. Nagybánya látképét témája, monumentalitása, spirituális felhangjai alapján Nagybánya apoteózisának is felfoghatjuk. Másik képe pedig baráti gesztus volt a mellette kiálló barátainak, akiket a Krisztust feltalálják a pásztorok című triptichonján örökített meg. Ezeken a műveken már megfigyelhetőek a futuristák kiáltványából leszűrt festészeti tanulságok, a mozgás ritmusának az ábrázolása, valamint a felhők közül sávokban betörő fény teret felszabdaló, ugyanakkor látványszervező felhasználása is. Boromisza az itt felvetett festészeti problémák megoldásának szentelte hátralévő nagybányai és szatmárnémeti éveit, majd a két világháború között a Hortobágyhoz kapcsolódó „megszelídült" tájképeket, kompozíciókat, portrékat festett, mely váltás mögött a paraszti életből és a népművészetből eredeztethető tiszta művészet utáni vágya érhető tetten. Jurecskó László 9 Kárpáti Aurél: Levél képekről és egyebekről. (A Művészház negyedik csoportos kiállítása.) Alkotmány, 1911. január 6. 10 Mezei Ottó: Nagybánya. A hazai szabadiskolák múltjából. Bp., Múzsák Közművelődési Kiadó, é. n. [1983]. 59-74. 11 Jurecskó 1996. 1 17-126. mat, míg felismertem az ifjú francia művészgárda, Matisse, Maurice Denis, Van Dongen, Vlaminck, Derain törekvéseit, kik a legmagasabb művészetben - önmagukat adták!" - írta erről az időszakról később emlékirataiban.

1 Új baráti köre progresszív fiatal értelmiségiekből és művészekből állt. Csókék csütörtöki zsúrjamak gyakori vendégei voltak Fülep Lajos, Ady Endre, Lavotta Rezső zeneszerző és Vályi Félix publicista, a fiatal művészek köréből pedig Pór Bertalan és Márffy Ödön. A legújabb művészeti eredményeket, így a fauve-ok festészetét Csók nagyrészt az ő közvetítésükkel ismerte meg. Márffy kalauzolásával 1904 körül Ambroise Vollard műkereskedésében és a Musée du Luxembourgban Van Gogh, Cézanne és Matisse műveit láthatta.

2 Fülep révén pedig az új művészet elméletében is tájékozódott.' Mikor 1905 októberében a Könyves Kálmán Műkiadó Rt. helyiségeiben megnyílt első hazai önálló kiállítása, a kritika egyöntetűen üdvözölte Csók festészetének új korszakát, oldottabb festőiségét és megélénkülő koloritját. „A színek mámorából beletéved a festék bujaságába" - állapította meg róla Gerő Ödön, Lázár Béla pedig egyértelműen a párizsi modernek hatását vélte felfedezni új képein."

1 A Fauve-ok újabb munkáival Csók a Salon des Indépendants és a Salon d'Automne tárlatain is találkozott, amelyeket 1906-tól rendszeresen látogatott.

5 1908-ban Bornemisza Gézával is kapcsolatban állt, aki ekkor Matisse iskolájában tanult.

6 Míg korábban saját munkáit kizárólag a hivatalos Szalonban mutatta be, Fülep rábeszélésére 1908-tól a modern törekvésekre nyitott Őszi Szalon tárlatain is kiállított.

7 Noha Csók 1910-ig Párizsban élt, tavasztól őszig Magyarországon dolgozott, így hazai művészeti kapcsolatai 5 Boromisza i. m. (1. j.) 9. 6R.: Paris 1999. 331-332. 7A nagybányai kispiac. R.: Kultúra (Sopron), 1911. II. 17-18. 8 Derain, André: Fák, 1904-1905, vagy Tengerparti táj, 1905. R.: Freeman, Judi: Le paysage fauve, Edition Abbeville, Paris, New York, Londres 1990. 180, 183.