Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

TÉMÁK ÉS MŰFAJOK - ROCKENBAUER ZOLTÁN: A fauve-os hatások alakulása a modern magyar csendéletfestészetben (1905-1914)

21. Berény Róbert: Csendélet almákkal, 1911 Magántulajdon kizkék színekkel árnyalta. Berénynek e mesteri csendéletei már átme­netet jelentenek cézanne-izáló stílusából a Nyolcak III. tárlatán bemu­tatott expresszionista jellegű jelenetei és tájképei felé. A magyar festészet e szellemiségében francia inspirációjú, de ugyan­akkor autonóm és invenciózus szakaszának az első világháború kitö­rése egyik napról a másikra véget vetett. Franciaország és a Mo­narchia ellenséges hadviselő féllé vált, a magyar festők többsége menekülni kényszerült francia földről. Aki maradt, internálták, eset­leg önkéntesnek állhatott a francia hadseregbe. Az 1910-es évek 22. Berény Róbert: Kékkancsós csendélet, 1911. Kat. sz. 19. The Hon. Nancy 6. Brinker Collection, Washington D. C. elején tartósan Párizsban élő művészeink alkotásainak jó része szét­szóródott, sok mű feltehetően megsemmisült. Óriási veszteség, hogy alig maradt meg valami Galimberti Sándor és Dénes Valéria oeuvre-jéből vagy Czóbel első párizsi korszakából. A világháború le­zárása sem jelenthette a művészi kapcsolatok gyors újjáéledését. A francia-magyar viszony a trianoni békeszerződés következtében drasztikusan megromlott, s így a magyar festészet fő árama jó időre kikerült a közvetlen párizsi befolyás alól, amely csak az École de Paris megszelídített formáiban jelentkezett fokozatosan újra a húszas évek második felétől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom