Passuth Krisztina - Szücs György - Gosztonyi Ferenc szerk.: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1)

TÉMÁK ÉS MŰFAJOK - ROCKENBAUER ZOLTÁN: A fauve-os hatások alakulása a modern magyar csendéletfestészetben (1905-1914)

21. Berény Róbert: Csendélet almákkal, 1911 Magántulajdon kizkék színekkel árnyalta. Berénynek e mesteri csendéletei már átmenetet jelentenek cézanne-izáló stílusából a Nyolcak III. tárlatán bemutatott expresszionista jellegű jelenetei és tájképei felé. A magyar festészet e szellemiségében francia inspirációjú, de ugyanakkor autonóm és invenciózus szakaszának az első világháború kitörése egyik napról a másikra véget vetett. Franciaország és a Monarchia ellenséges hadviselő féllé vált, a magyar festők többsége menekülni kényszerült francia földről. Aki maradt, internálták, esetleg önkéntesnek állhatott a francia hadseregbe. Az 1910-es évek 22. Berény Róbert: Kékkancsós csendélet, 1911. Kat. sz. 19. The Hon. Nancy 6. Brinker Collection, Washington D. C. elején tartósan Párizsban élő művészeink alkotásainak jó része szétszóródott, sok mű feltehetően megsemmisült. Óriási veszteség, hogy alig maradt meg valami Galimberti Sándor és Dénes Valéria oeuvre-jéből vagy Czóbel első párizsi korszakából. A világháború lezárása sem jelenthette a művészi kapcsolatok gyors újjáéledését. A francia-magyar viszony a trianoni békeszerződés következtében drasztikusan megromlott, s így a magyar festészet fő árama jó időre kikerült a közvetlen párizsi befolyás alól, amely csak az École de Paris megszelídített formáiban jelentkezett fokozatosan újra a húszas évek második felétől.