Gosztonyi Ferenc szerk.: Munkácsy a nagyvilágban (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/1)

I. TANULMÁNYOK - MUNKÁCSY A NAGYVILÁGBAN - SINKÓ Katalin: Munkácsy vallásos képei és a századvég „szent-realizmusa"

göndörödve, különváló fürtökben omlik füleitől a vállára, a fej közepén kétfelé van fésülve, [...] telt szakálla ugyanolyan színű, mint a haja, [-••] csillogó szemei kékek." 50 A császári pénzérmeken már a 6—7. században „versengett" egymással a sémi, illetve hellenisztikus (apollói) jellegű Krisztus-ábrázolás. Belting, Hans: Bild und Kult. Eine Geschichte des Bildes vor dem Zeitalter der Kunst. München 1990. 56-158. 5

1 Tableau du jugement rendu contre Jésus / Par Ponce-Pilate, gouverneur de la Judée, l'an 34 de la naissance de Jésus-Christ. MNG Adattár, 3997/1961; A kép kiadója: Gadola, Chez, Editeur Cours de Brosses, 2. — Lyon — Typ. u. Boursy — lirh. Morand. Datálatlan. (Stílusa alapján 1850 körül) 52 Az apokrif iratok közül, úgy tűnik, leginkább az ún. Pilátus-akta, más néven Nikodemus evangélium meséli el hosszabban a zsidó Főtanács és Pilátus közötti vitát. Ld.: Csodás evangéliumok. Apokrif iratok. Szcrk. Adamik Tamás. Bp. 1996. 117-140; 184-191. 53 Egy 18. század közepéről származó rézmetszetes példáját közli: Szilárdfy Zoltán: Liturgia és kompozíció. In: Uő.: Ikonográfia és kultusztörténet. Bp. 2003. 292. 442. kép. 54 Szilárdfy Zoltán szíves szóbeli tájékoztatása. 55 A 72 tagú jeruzsálemi Főtanács tagjainak nevét az apokrif hagyomány őrizte meg, közülük tizenhatot ábrázol a kép. 56 Idézi Végvári 1958. a Gazette des Beaux-Arts nem datált cikkéből: 307. 136. j. 57 Berggruen, Oskar: Michael von Munkácsy. Ein Lebensbild. Die graphischen Künste VII. (1885) 32, idézi Gross 1989. 523. 58 1885-ben írt cikke ismét közölve: Silberstein, Adolf: Mihály Munkácsy. Der moderne Christus. Im Storme der Zeit. (Budapester Salon 1890-1894.) Bp. 1895. 59 Gross 1989. 523. 60 Tegyük hozzá, az. irodalomtörténet már korábban felfedezte, hogy a „nemes és durva" ellentétének ábrázolása a századforduló vezető témáinak egyike volt. Gross 1989. 593. 61 Hevesi Sándor: Képek, szobrok, rajzok. Magyar Szalon XIII. (1896) IX. 556-557. 62 A Bródy Sándor és Malonyay Dezső által közösen megfogalmazott az Ecce homóról szóló írásukban Munkácsy szavaira visszaemlékezve Bölcs Salamon és Krisztus az Olajfák hegyén című kép terveiről tudósítanak. In: Munkácsy Ecce Homoja Budapesten a millennium évében. Bp. 1896. 18. 63 Pékár szerint az ő ötlete volt, hogy Munkácsy fesse meg az Ecce homót, melyet egy vázlata kapcsán javasolt neki. A kétféle változatban is közölt beszélgetés szerint Pékár azt mondta volna Munkácsynak: „drága Mester, ezt meg kell festenie nagyban! [-..] legyen az Ecce homo a harmadik képe a triptichonnak. Mire Munkácsy: Triptichon? Mi a fene az, öcsém?" Pékár Gyula: A régi Párizs régi nagyjai. Munkácsy alkonya: az Ecce homo. Pesti Hírlap 1936. dec. 25. 44. Ugyanerről Uő.: Párizsi szalonok a múlt század végén. Munkácsyéknál. Nemzeti Újság 1926. jan. 3. 27. 64 Munkácsy Mihály műveinek jegyzéke, Végvári 1958. kat.: 376, a kép mérete: 81 X 64 cm. 65 Az egyik, 400 X 222 cm, 1885-ben készült, s később a drezdai képtárba került (elégett), a másik 446 X 290 cm. Munkácsy Mihály képeinek jegyzéke, Végvári 1958. kat.: 338, 564. 66 1887, mérete: ismeretlen. Munkácsy Mihály műveinek jegyzéke, Végvári 1958. kat.: 437. 67 Reprodukálva: NN.: Munkácsy Mihály néhány ismeretlen képe. Elet IV. (1912) 1. 443. 68 Journal officiel de la république française. Chronique 24. Juni 1881. MNG Adattár, 2092/88; A Munkácsy-reprezentáció fontos állomása volt az említett díszebéd 188I-ben, melyről megemlékezik a Sedelmeyer által összeállított mű is: Ii banquet en l'honneur de Munkácsy, mely bővebben is felsorolja a résztvevők körét. In: Laverdant 1881. 70-72. 69 Renan, Taine, Dumas fils, Alphonse Daudet, Anatole France, Leon Bloy, Leconte de Lisle. A Munkácsy-estélyeken megjelent Carnot, a köztársaság elnöke és Gambetta is, mindketten buzgó antiklerikálisok. Rippl-Rónai 1957. 39-45. 70 Justh Zsigmond, aki nem mulasztja cl, hogy rosszakat mondjon Munkácsynéról, vallásosságának felszínes voltát is megemlíti, letter is held in the Cloister of Monreal. The apocryphal letter includes the following description of Christ's outward appearance: "Hail to the Senate! In recent times, a man of very strict morals has come to live in our midst, described by his followers as the Son of God. (•••) He has blond hair which is clean and pleasant; it comes down on his ears straight, then falls onto his shoulders in two separate waving bunches, parted in the middle on the top of his head, (...) his full beard has the same colour as his hair, (... ), he has glittering blue eyes." 50 As early as the 6'

1

' and the 7'

1

' centuries, the Semitic and the Hellenistic types of Christ-representations "competed" against one another on the imperial coins. Belting, Hans: Bild und Kult. Eine Geschichte des Bildes vor dem Zeitalter der Kunst. München 1990. pp 56-158. 5

1 Tableau du jugement rendu contre Jésus / Par Ponce-Pilate, gouverneur de la Judée, l'an H de la naissance de Jésus-Christ. MNG Archives, 3997/1961; the picture published by Gadola, Chez, Editeur ("ours de Brosses, 2. — Lvon — 4vp u. Boursy — lith. Morand. No date. (Based on its style, around 1850) 52 Of all the apocryphal texts, the so-called Pilate file, otherwise known as the Nicodcmus gospel, gives the longest account of the debate between the Jewish Sanhédrin and Pilate. Sec: Csodás evangéliumok (Miraculuos Gospels) Apocryphal texts. Ed. Tamás Adamik. Bp 1996. pp. 117-140; 1

84-191. 53 A copper-plate engraving is published as an example by: Szilárdfy Zoltán: Liturgia és kompozíció (Liturgy and Composition). In: Ibid.: Ikonográfia és kultusztörténet. (Iconography and Cult History) Bp. 2003. p. 292. Picture 442. 54 We are grateful for the verbal information given by Zoltán Szilárdfy. 55 The names of the 72 members of the Sanhédrin of Jerusalem are preserved in the Apocryphal texts. The picture features sixteen of them. 56 Cited by Végvári 1958., from the article of Gazette des Beaux-Arts with no date: p. 307. Note 136. 57 Berggruen, Oskar: Michael von Munkácsy. Ein Lebensbild. Die graphischen Künste VII. (1885) p. 32, Cited by Gross 1989. p 523. 58 The article he wrote in 1885 was republished in: Silbcrstcin, Adolf: Mihály Munkácsy. Der moderne Christus. Im Storme der Zeit. (Budapester Salon 1

890-1894) Bp. 1895. 59 Gross 1989. p 523. 60 The claim that the depiction of the contrast between "noble and vulgar" was among the most prominent topics at the turn of the century was originally made by literary historians. Gross 1989. p. 593. 61 Hevesi, Sándor: Képek, szobrok, rajzok. (Pictures, sculptures, drawings.) Magyar Szalon XIII. (1896) IX. pp 556-557. 62 Sándor Bródy and Dezső Malonyay wrote an article together about Ecce Homo, in which, recollecting Munkácsv's words, they announced his plans to paint Salamon the Sage and Christ on Mount Olive. In: Munkácsy Ecce Homoja Budapesten a millennium évében. (Munkácsys Ecce Homo in Budapest in the Year of the Millennium) Bp. 1896. p. 18. 63 According to Pékár it was his idea that Munkácsy should paint Ecce Homo, which he recommended to him on the basis of a sketch. According to the conversation, which has been published in two versions, Pékár allegedly said to Munkácsy: "Dear Maestro, you must paint this in a large size! (...) Ecce homo must be the third painting of the triptych." Then Munkácsy: A triptych? What on Earth is that, my friend?" Pékár, Gyula: A régi Párizs régi nagyjai. Munkácsy alkonya: az Ecce homo. (The Old Greats of Old Paris. The Decline of Munkácsy: Ecce homo.) Pesti Hirlap December 25, 1936. p. 44. On the same subject, see Pékár, Gvula: Párizsi szalonok a múlt század végén. Munkácsyéknál. (Paris Salons at the End of the Last Century. Visiting the Munkácsys.) Nemzeti Újság 3 January, 1926. p. 27. 64 Catalogue of Mihály Munkácsy's works, Végvári 1958. Cat. No. 376, the size of the picture: 81 X 64 cm. 65 One, 400 X 222 cm, was made in 1

885 and later was taken to the Drezden Gallery (burned); the other, 446 X 290 cm. Catalogue of Mihály Munkácsy's works, Végvári 1958. Cat. No. 338, 564. 66 1887, its size is unknown. Catalogue of Mihály Munkácsy's works, Végvári 1958. Cat. No. 437.