Gosztonyi Ferenc szerk.: Munkácsy a nagyvilágban (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2005/1)

I. TANULMÁNYOK - MUNKÁCSY A NAGYVILÁGBAN - SINKÓ Katalin: Munkácsy vallásos képei és a századvég „szent-realizmusa"

ugyanis Munkácsyné nem akart vele táncolni, mivel böjtidőszak volt, s „mit mondana a párizsi társaság, ha megtudná, hogy ő, ő táncolt". Justh 1941. 117. 71 Société de Saint-Jean pour l'encouragement de l'art chrétien. Ez a társaság 1872-ben alakult meg, s egy folyóiratot is adott ki Notes d'art et d'archéologie címmel. Működésükről még 1900ból is van adat. Ld.: La Grande Encyclopédie. Paris é. n. 30. kötet. 72 Laverdant I88I. 2. Laverdant utal arra, hogy az egyesületet bizonyos Rio alapította, aki nagy valószínűséggel azonos A. F. Rio-val, a De l'art chrétien, Nouvelle édition entièrement refounde et considérablement augmentée. l—IV Tomes, Paris 1864—1867 című mű szerzőjével. A könyv megtalálható volt Simor János könyvtárában. Az esztétikai ítéletekben pedig a társaság Gnmouard de Saint Laurent nézeteit követi. Utóbbi a vallásos művészettel foglalkozó író, a Guide de l'art chrétien (Poitiers 1872) mű szerzője volt. lit köszönöm meg Boros Juditnak a Laverdant-mű feldolgozása során nyújtott segítségét. 73 Das Üben unseres Herrn und Eleilandes Jesu Christi. Nach den gesiebten der gottseligen Anna Chatherina Emmerich. Regensburg 1858. II; Magyar fordítása az 1

929-cs német kiadás nyomán készült: /1 ;in urunk Jézus Krisztus kínszenvedése az Isten szolgálójának, Emmerich Anna Katalinnak látomásai szerint. Feljegyezte Brentano Kelemen. Ford. Kertész Kálmán. Bp. 1936. A Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című képén ábrázolt alakok és környezet semmilyen vonatkozásban sem hasonlítanak az Emmerich Anna Katalin által vizionált jelenethez. 74 Laverdant 1881. 5. 75 Laverdant I88I. 14. 76 Az idézet helye: Ijjas Antal: Húsz évszázad viharában. Az egyház és a pápaság története. Bp. 1948. 400. 77 A vallási téren megjelenő szimbolizmust a vallástörténeti irodalom „fideismus"-nak vagy ,,symbolfidcismus"-nak nevezi, mely az 187I-ben alakult párizsi protestáns teológiai fakultás körében keletkezett, s melynek elterjedését mások mellett Eugène Ménegou és Auguste Sabaticr teológusok nézeteivel hoznak összefüggésbe. A fideismus egyike volt azon nézeteknek, melyet a Syllabus elítélt. Hatása volt a protestáns világ új vallási mozgalmaira, különösen Amerikában. Másfelől befolyása megragadható a művészeti felfogás változásaira is. Ld.: Hofstätter 1985. 256-257. (A mű ismeretét Király Erzsébetnek köszönöm.) Symbolfideizmus: Heussi 2000. 125. c. 78 Christ before Pilatus. Paris 1886. (Hans Sedelmeyer kiadása) 79 A franciaországi kritikákat összefoglalja: Kovács 2004. 80 Sedelmeyer villájáról érdekes beszámolót közöl Justh 1941. 201-202. 81 Pester Lloyd 1882. Nr. 64. I I 12. 82 Pasteiner Gyula: Munkácsy Mihály olajfestménye: Krisztus Pilátus előtt. Budapesti Szemle 1882. 30. köt. 71-102." 83 A bemutató részleteiről és az egykorú kiállítási módokról ld.: Sinkó 1994. 84 A „renamzmus" a katolikus sajtóban súlyos vádnak számított, ld.: a nagyváradi pap, Hügel Ottó: Renan Jézus Kisztus élete című istentagadó és istenkáromló mű népszerű cáfolata. Nagyvárad 1864. Hügel Renant Júdáshoz hasonlítja, s figyelmezett olvasóját, hogy Renan művének olvasása az egyházi tiltás miatt „halálos vétek". 85 Francia műítészek Munkácsy képéről. Egyházművészeti Lap III. (1882) 81-88. 86 Czobor 1882. 87 Piglhein képének kiállítása 1886-ban nyílt meg Münchenben, majd Berlinbe és Londonba utaztatták. A 90-es évek elején került Bécsbe, ahol leégett. Sikerére jellemző, hogy több példányban ismét elkészítették. Egyik példányát Amerikában utaztatták, a másikat Európában, s egy készült az altöttingi kegyhely számára is. Muther 1887-es Pi^Ihcin-kririkáját, mely a Zeitschrift für bildenden Kunstban jelent meg, idézi Oettermann 1980. 218—219. 87. j. 88 Muther, Richard: Geschichte der Malerei. Berlin I9I2

2

. III. 546-547. Munkácsy vallásos tárgyú képein, melyeket „biblische Prunkstück"-öknck nevez, szerinte épp úgy parádéznak a kosztümbe öltöztetett modellek, mint Piloty nagy históriai festményein. 89 Sinkó 1990. 67 Reproduced in: NN.: Munkácsy Mihály néhány ismeretlen képe. (Some Unknown Paintings by Mihály Munkácsy.) Elet IV. (1912) I. 443. 68 Journal officiel de la république française. Chronique 24. Juni 1

881. MNG Archives, 2092/88; The banquet in 1881 constituted an important stage in the Munkácsy representation; the work complied by Sedelmeyer also mentions it: Le banquet en l'honneur de Munkácsy, It gives a detailed list of the guests. In: Laverdant 1

881, pp. 70—72. 69 Most notably, Renan, Tiine, Dumas f ils

, Alphonse Daudet, Anatole France, Leon Bloy, Leconte de Lisle. Among the guests who attended the Munkácsys' dinner parties were Carnot, the President of the Republic, and Gambetta, both fervent anti-clerics. Rippl-Rónai 1957. pp 39-15. 70 Zsigmond Justh, who never passed up on an opportunity to criticize Madame Munkácsy, also noted the superficiality of her religious devotion. The case in point was Madame Munkácsy's refusal to dance with him, because it was a period of fasting and "what would the Parisian society say, if they heard that she had been dancing" Justh 1

941, p. I 17. 71 Société de Saint-Jean pour l'encouragement de l'art chrétien. The society was formed in 1872 and it even published a journal entitled Notes d'art et d'archéologie. We have information about their activities from as far back as 1900. See: La Grande Encyclopédie. Pans, No date. Volume 30. 72 Laverdant 1

881. 2. Laverdant mentions that the society had been founded by a certain Rio, who is probably identical with A. F. Rio, the author' of De l'art chrétien, Nouvelle édition entièrement refounde et considérablement augmentée. I—IV Lomes, Paris 1864—

1

867. There was a copy of the book in the library of János Simor. In matters of aesthetic judgments, the society followed the views of Gnmouard de Saint Laurent. 4 he latter was a writer of books on religious art, including Guide de l'art chrétien (Poitiers 1872). I would like to take the opportunity to express my gratitude to Judit Boros for helping me in my research work on Laverdant. 73 Das Liben unseres Herrn und Heilandes Jesu Christi. Nach den gesichten der gottseligen Anna Chatherina Emmerich. Regensburg 1858. II; the Hungarian translation was based on the German edition of 1929: A mi urunk Jézus Krisztus kínszenvedése az Isten szolgálójának, Emmerich Anna Katalinnak látomásai szerint (The Passions of Our Lord Jesus Christ According to the Visions of God's Servant, Anna Catherina Emmerich). Noted down by Klemens Brentano. Translated by Kertész, Kálmán. Bp. 1936. The figures and the scene depicted in Munkácsy's Christ before Pilate shows no resemblance to the scene envisioned by Anna Catherine Emmerich. 74 Laverdant 1

881, p 5. 75 Laverdant 1

881, p 14. 76 For the citation see: Ijjas, Antal: Húsz évszázad viharában. Az egyház és a pápaság története. (The Tempestuous History of Twenty Centuries. A History of the Church and the Papacy.) Bp 1948. p. 400. 77 In the literature of religious history, symbolism in religious marters was termed as "fideism" or "symbol fideism." It originated from the circles of the Protestant theological faculty' founded in Pans in 1871. Its spread was related to the views of the theologians Eugene Ménegou and Auguste Sabaticr, among others. Fideism was one of the views condemned in Syllabus. It exerted an influence on the new religious movements of the Protestant world, especially in America. In other respects, its influence can be traced to the changes in the artistic concept. See: Hofstätter 1985. pp. 256—257. (I am grateful to Erzsébet Királv for calling my attention to the work.); Symbolfideizmus: Heussi 2000. p. 125. c. 78 Christ before Pilatus. Paris 1886. (Published by Hans Sedelmeyer) 79 The French critical reviews are summed up by Kovács 2004. 80 For an interesting description of Sedelmeyer's villa, see: justh 1

941, pp 201-202. 81 Pester Lloyd 1882. Nr. 64. 1112. 82 Pasteiner, Gyula: Munkácsy Mihály olajfestménye: Krisztus Pilátus előtt. (The Oil Painting of Mihály Munkácsy: Christ before Pilate.) Budapesti Szemle 1882. vol. 30. pp 71-102. 83 About the performance in detail and contemporary exhibition methods, see: Sinkó 1994.