Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Tanulmányok / Studies - Imre Györgyi: A modell / The Model

Két szépségkirálynő! 13. A Milói Venus és a Hottentotta Venus. Illusztráció Fritz Kahn: Az emberi test csodái című könyvéhez. (Illustration for the book of Fritz Kahn: Miracles of the Human Body), 1 944 sát remekművek gipszmásolataival egészítsék ki.)" - írta programjáról Szilágyi János György.

129 A világkiállítás alkalmával Pulszky Ferenc, a Nemzeti Múzeum igazgatójaként antik gipszmásolatok gyűjteményét rendelte meg a neves olasz Martinelli cégtől. A korban a nő „természete" külön tudományos kutatás tárgya lett, folytatójaként annak a 18. századi felvilágosult műfaji hagyománynak, amely támogatta a nőt szellemi előrehaladásában, saját testének és egyéniségének érzékelésében."

0 Ennek megfelelően tekintélyes menynyiségű katalóguscédulát találhatunk ebből az időszakból - akárcsak egykor Virginia Woolf - A nő... valamilyen kitüntetett aspektusból címmel az Országos Széchényi Könyvtár katalógusában is.

1,1 Ezek egy részében, a kutatók a nők „faját" természettudományos alapon vizsgálták. A szerzők az eleven női alak tökéletlenségét vagy ideális szépségét Venus-szobrokkal állították párhuzamba. Az első emberpár Évájának kétarcúságáról olvashatunk Remellay Gusztáv A nőnem befolyása hazánk múltjára (1847) című művének bevezetőjében, vagy a test „természetességét" fűzővel egészségtelenül eltorzító nőről a testi reformot hirdető Dr. Perényi József A divat mint az emberi test eltorzítója (1861) című népszerűsítő előadásában. A század végén a képzőművészeti oktatásban megjelentek az „egzotikus szépséggalériák" konvencióját követő, ugyanakkor a női testet orvostudományi igénnyel bemutató, egyben normatív esztétikai (és antropometriai) rendszerbe helyező „művészeti anatómiák". A biológiailag lefektetett ideális testi szépséget - amely megfelelt az akadémiai értékeknek - foglalta össze Dr. C. H. Stratz többek között Der Rassenschönheit des Weibes (A női faj szépsége, 12. kép) vagy Die Schönheit des Weiblichen Körpers (A női test szépsége) című műveiben."

2 Dr. Herczeghy Mór A Nő Physikai és Szellemi Természete, Különös Tekintettel a Keresztény Vallásra, az Erkölcsiségre és a Tudományra című, 1883-ban megjelent könyvében az eleven nő „természetes" tökéletlenségét az antik szobrok tökéletességével állította szembe. Az európai nőket a leszármazástan értelmében méltatta.

133 Még kutatásra vár, hogy milyen 19. századi magyarországi párhuzamai voltak annak az embertani kutatásokkal párhuzamosan megjelenő európai szellemi áramlatnak, amely a márványszobrok fehérsége és az emberi bőrszín kontrasztjában, hierarchiákat hozott létre. Tudjuk azonban, hogy a vándormetszeteknek a koi Sarah Bartmannal kapcsolatos egyik legutolsó példája szerepel Fritz Kahn Az emberi test csodái című könyvének 1942es német és 1944-es magyar kiadásában, ahol a női szépség két fajtája, a Medici Venus és a Hottentotta Venus áll egymás mellett, a következő szöveggel: „Baloldalt az európai nő normálisan párnázott testét látjuk - a klasszikus görög szépségideált. Jobboldalt kórosan elhájasodott néger nő képe: a zsír főként a csípő táján rakódik le („hottentotta far") - ez az afrikai népek szépségideálja!" A Hottentotta Venus ábrázolásához a könyv egy 1811-es londoni metszetet használt fel. (13. kép) A Belváros Lötz Károly női aktjainak szimbolikus keretében Az Ybl Miklós tervei szerint felépült sugárúti Opera 1882-ben a díszítőfeladatok tömegével látta el a hazai művészeket. A nézőtér mennyezetének díszítését Lötz Károly készíthette el, aki - egy újságcikk visszaemlékezése szerint - „ötvenéves volt, amikor azt befejezte, s képzőművészetünk méltán ünnepelte abban a saját nagykorúságát."

134 A „nagykorúság" kifejezés az utókor részéről kettős értelemben is érthető. Lötz Károly al secco kazeintempera mennyezetképe (1883), amely az Olympost (Kat. VII-10) ábrázolta, egyfelől a párizsi mintára „haussmannizált", sugárutakkal és körutakkal átépülő Pest első, igazi technikai és festői teljesítményt igénylő, reprezentatív képzőművészi feladata volt, amely görög istenvilágával, a történelem modern idejébe való felzárkózás és a hazai művészi képesség egyetemes színvonalú bizonyításának jelképe lett.

l,s „Teljes tisztelettel nézünk - írta az egyik műbíráló - minden mozgalmat, mely oda irányul, hogy magyar művészetünk legyen, de mindenek előtt óhajtjuk, hogy modern európai legyen."

136 A magyar képzőművészet „nagykorúsága" egyben az újfajta nyilvánosság előtt megjelenő akt műfajának diadalát jelentette az utókor számára, elsősorban a falképhez készült festmények önállósulása révén. Az Olympos ideálképén Dionysos és Apollo egyenrangú harmóniája fölött, Zeus, a szeretet és szépség világának ura honol: arcában egyesek Lötz Károly önarcképét ismerték fel.

13

' A mennyezetkép programja az új Budapest sajátos szerkezetű nyilvánosságába illeszkedett.

13

" Az Opera ún. szigorú historizmus szerint tervezett épülete maga a régi főváros urbanisztikai átépítésének egyik első és legfontosabb középülete volt, az új Budapest központi Sugárútján. Az új avenue azonban nem a város csomópontjai között teremtett összeköttetést, ellentétben Európa újonnan épülő nagy sugárútjaival, hanem a Városligetbe vezetett, a reprezentációt szolgálta, mindenfajta sürgető gyakorlati funkció kielégítése nélkül.

139 Az ebben az új urbanisztikai környezetben zajló, nem annyira pri-