Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Tanulmányok / Studies - Imre Györgyi: A modell / The Model

Lásd Benevolo i. m. (2. j.) uo. „A német közép­osztály a francia forradalom utóhatásaként az oktatás - mint a társadalmi reform elsődleges mechanizmusa - felé tekintett, s különösen méltányolta az esztétikai nevelést, amelyet a forradalmi politika egyfajta alter­natívájának tartott. Ez az osztály, amelyből a Bildungsbürgertum (a művelt vagy iskolázott közép­osztály) kialakult, a klasszikus Görögországot tekin­tette az erény, a műveltség, a szabadság és az önmeg­tartóztatás modelljének." Vö. Bendix, R.: Province and Metropolis: The Case of Eighteenth Century Germany. In: Culture and its Creators. Essay in Honour of Edward Shils. Ed. Ben-David, J. - Clark, T. N. Chicago-London 1977. 119-149. Idézi Turner, Bryan S.: A test elméletének újabb fejlődése. In: Featherstone, Mike - Hepworth, Mike - Turner, Bryan S.: A test. Bp. 1997. 22. Lötz a Marastoni-akadémia növendéke volt, majd 1852-től Bécsben előbb szobrászatot, majd festészetet tanult Carl Rahl festőnövendékeként. Vö. Ybl 1938. 22. skk. Ingres A nagy Odaliszk^nak képén az ábrá­zolt sál ténylegesen létező látványosság volt, egy négylovas hintó árába került Londonban, ahonnan a keleti textíliát Párizsba szállították. A gazdagság és az akt erotikuma a kép nézője előtt összefonódott. A sálról Fabienne Falluel mondott el részleteket a BTM Accessoires című kiállítása kapcsán rendezett előadá­son, a budapesti Francia Intézetben, 1999-ben. 144 Vö. MTA Ms 5006/14. f. 20. 14 A belügyminiszter javaslatát Pest város közgyűlése 1873. június 13-án szavazta meg: A Pest város által felajánlott összeg 403 200 forint; a Municipális Hi­telintézet által felajánlott összeg 250 000 forint; az udvartartási költségvetés művészeti célokra fordítha­tó összegéből 1 608 000 forint. Összesen: 2 261 200 forint. Vö. Az Operaház 1987. 8. „Az épület bal ol­dalán helyezkedik el a királyi lépcsőház és a szalon, ahonnan Ferenc József a királyi páholyba juthatott. Ez több volt, mint üres protokoll - az uralkodó fe­dezte a királyi udvartartásra kiutalt pénzből az építési költségek több mint a felét" - írja Sisa József. Vö. Sisa 1998. 21 1. 14 Az uralkodói pár, I. Ferenc József és Erzsébet ki­rályné antik római uralkodói mintát követő medál­portréit, mint a bölcs és előrelátó kormányzás jelké­peit, többször ábrázolták, ld. pl. a budai királyi vár II. világháborúban elpusztult Habsburg-termének mennyezetképét. Minta lehetett Johann-Nepomuk Geiger: Vorsehung und Vaterlandsliebe, 1858. {Előre­látás és hazaszeretet) című rajza után, Axmann, J. metszete, ld. SzM Itsz.: 42.916. 14 Vö. Warnke i. m. (64. j.) 9. Ilyenek a Pietro da Cortona festményei után készült Galleria délie Donne Forti metszetei, a Windsor Beauties, a Hampton Court Beauties vagy I. Lajos bajor király nymphen­burgi szépséggalériája. Ennek analógiájára készült a 24 acélmetszetből álló Galerie de Femmes de Georges Sand. Paris 1843. A metszet- és fotósorozatok jelzik ennek a polgárivá lett udvari műfajnak karrierjét. Vö, Beraldi, Henri: Les Graveurs du XIXe Siècle. Guide de l'amateur d'estampes modernes. Paris 1885-1892. V. Köszönet kolléganőmnek, Kiss Beátának, hogy fel­hívta e műre a figyelmemet. Ennek hagyományát folytatja Erzsébet királynő híres fotóalbuma, ld. Hamann, Brigitte: Vorwort zu Sissis Schönheitsalbum. Dortmund 1980. A szépséggalériákhoz vö. Warnke hivatkozásait, i. m. (64. j.) 554. j. Götz-Mohr, Brita von: Die Schönheitsgalerie. In: Darmstadt in der Zeit des Barock und Rokoko. Ausstellungskatalog. Darmstadt 1980. Bd. I. 47-52. és Nikolenko, Lada: The Beauties' Galleries. Gazette des Beaux-Arts XLVII. (1966) 19-24. 1 Az Operaház építésének kezdete 1873, Michelan­gelo halálának évfordulója. Ekkor kiadványok sora jelent meg. A Medici-síremlék Ej szaka-alakjának idé­zete ezzel is összefügghet. A Michelangelo-évfordulő ünnepségeiről és hatásáról pl.: Rodin and Michelan­gelo. A Study in Artistic Inspiration. Catalogue. Casa Buonarotti, Florence, Philadelphia Museum of Art, Philadelphia 1997. I4 ' II. Lajos bajor király kastélyépítkezéseiről és a Wagner-operák előadásaihoz épített Venus-grottákról lásd pl. Neumann-Adrian, Michael: Schlösser, Burgen und Residenzen in Bayern. München 1986. 150 Ipolyi Arnold negatív kritikáit lásd: Ipolyi 1884; Ipolyi 1885. 20-1. 151 Az időfogalmunk legalább két, logikailag külön­böző és egymástól távol eső, bizonyos mértékig ellen­tétes tapasztalatot ölel fel. A repetíció fogalmát, amely az időmérésünk alapja is; és a non-repetíció fogalmát, hogy tudjuk, minden élő dolog megszüle­tik, megöregszik, meghal, és ez irreverzibilis folya­mat. Vö. Leach, E. R.: Rethinking Anthropology. Two Essays Concerning the Symbolic Meaning of Time. London 1961. Köszönettel tartozom Sinkó Katalin­nak, hogy figyelmembe ajánlotta ezt a tanulmányt. 152 Hess 1971. 6. 155 A repetíció zenei analógiájáról vö.: Stanley, Allen: The Condition of Music. In: Academic Art 1971. 4. A „centrális perspektíva rendszerterében döntően megváltoznak a középkori kultikus térbeli viszonyok, ahol az emberi személyesség különös értéket nyer". Megyik János Font által című előadásában (Perspektí­va. Konferencia. Műcsarnok. Bp. 1999.) idézte Girke, Hartmut (Der Raum in der italienischen und niederländischen Malerei des 15. und 16. Jahrhunderts. Frankfurt am Main-Bern-New York-Nancy 1984. 41.) gondolatát. 1 Vö. a Linda Nochlintól származó mottót. Lötz Ingres ikonográfiái témáit követte, sokszor közvetett módon, Paul Baudry, Alma-Tadema, Lord Leighton és Whistler „átiratával". Ingres festményeinek „erotikus intellektus"-áról beszél Connolly i. m. (38. j.) 17-31. '" V Egy későbbi visszaemlékezés mintegy 100 Cornélia-portréról beszélt, aminek oka Lötz felidé­zett szavai szerint az volt, hogy „Cornelia vonásai rendkívül plasztikusak, és ezért különösen alkalmasak a lefestésre. Ritkán fordulnak elő olyan plasztikus vo­nások, mint például a szája a kissé fölfelé hajló szélé­vel". Bálás Piri László rádió-felolvasása idézte föl Lötz szavait. Lötz Károly; A művész és az ember. 1933. július 24-i rádióadás szövege. Vö. MNG Adat­tár Itsz.: 14.222/61/25. Ybl 1938. 56. Cornéliáról cikkek MNG Adattár Itsz.: 14.222/1961. 156 Az 1905-ös hagyatéki kiállításon ez a tendencia rendezői elvként is megjelent. Ld. Lötz Károly 1905. Ybl beszámol arról, hogy Lötz 1894-től szinte min­den külföldi útjára Cornéliával utazott. Ybl 1938. 56. sk. Lötz Károly szűk családi körének a története: Lötz Károly 1865-ben végleg Magyarországra költö­zött. Gyakori vendég Lötz Hermann és felesége: Ónody Klára, valamint Klára húga, Onody Anna és Jakobey Károly megyeri házában. Jakobey Károly 1861-ben házasodott össze Ónody Annával, gyerme­keik azonban csak a házasság hatodik évében kezdtek születni: Ilona (1867-1955), Viktor (1874-1936), Cornelia (1875-1948). Lötz Károly az 1880-as évek­ben a Jakobey-házba költözött. Jakobey Károly 189 1 áprilisában vált el polgári úton Onody Annától. Az ekkor a Budapest, Fő utca 11-ben lakó Lötz Károly (58 éves) és Ónody Anna-Mária (52 éves) házassági anyakönyvi kivonatát 1891. május 9-én állították ki, az egyházi esküvőn Szász Károly református püspök adta össze őket. 1891. július 17-én meghalt Jakobey Károly. 1891. október 27-én Lötz Károly örökbe fo­gadta Ónody Anna gyermekeit, adoptálta őket, így lett a gyermekek neve Jakobey-Lotz Ilona, Viktor és Cornelia. A Jakobey-ágon nemesi származásúak vol­tak, és a név megtartása nemesi előjogokat biztosított a gyermekeknek. Köszönettel tartozom Jakobey-Lotz Viktor örököseinek szíves kczksukért. 15 A törékenységről, betegességről, nárcizmusról a korszak nőtípusának ábrázolásában ld.: Dijkstra, Bram: Idols of Perversity. Oxford 1986. 129-145. Cornelia sok időt töltött szanatóriumokban, amiről néhány, atyja által neki írt levél és fotók tanúskod­nak. „1897. júl. 20. / Kedves Cornusom! / ígéretem szerint mindjárt Eggenbergeriánumban könyvek után néztem. Hoffman azonban nincs Pesten, csak l-jén jön vissza, addig is hát összenéztem, mit lehet elkül­deni: Taine-t, mely nincs készletben, elhozatják [...], tehát egyelőre elküldetem Don Quixottot, mely azon­ban csak németben van nekik, Goethe önbi­ographiáját, melyet mint igen érdekest ajánlok neked, még Les Lettres de Mad. Sévigné, egy nagy hírű könyv, egyelőre ez tán elég lesz, úgy se lesz jó, ha szokott módodra a könyveket úgy egy hajtásra lenye­led, mert egy kis járkálás meg levegőszippantás is jó lesz / erős kívánsággal, hogy jól töltsd idődet csókol / atyád / Lötz Károly." MNG Adattár Itsz.: 19.894/1977.5. 1899. okt. 9-én ismét egészségéért aggódik: „ha rád gondolok, remélve, hogy minden tekintetben jól érzed magad, háborítlan lélekkel szí­vod a jó levegőt, 's eszed jó étvággyal a mindenféle jó papit, 's úgy meggyarapodol, hogy hazaérkeztedkor majd gondolkodni kell valamivel erősebb kocsiról, mint a milyenek a pesti fiakerek szoktak lenni, a sört megkaptad-e? [...] A nagy képedet ma viszik el, 's vá­rom, hogy a bölcs Tury méltónak fogja e találni az el­fogadásra. Most pedig előveszem megint a keserű munkát, 's csűröm csavarom az eszemet, mi minden­féle nagy hazugságot találhatnék ki a mi kedves leg­magasabbjaink dicsőítésére. Szalayékat csókolom, / téged pedig csak így téntával csókolhat / apád / Lötz Károly." MNG Adattár Itsz.: 19.894/1977.1 1. 158 Kinevezés: 1882. június 29. 16.11 2 sz.: évi 1800 Ft, plusz 400 Ft lakbér; igazgató-tanári állásba került az 1885. október 5-től alakuló női festészeti iskolá­ban. Később, 1893-ban az Epreskertben műtermet kapott, és 1897-ben megbízták az alakuló II. festésze­ti mesteriskola vezetésével. Ybl E. beszámol arról, hogy Lötz népszerű volt nőtanítványai körében; meg­festette mindegyikük arcképét. „A tanítványok fény­képeit díszes reneszánsz bőrkötésben nyújtották át a festőnők Lotznak, 1898. február 27-i iinnepelteté­sén." Vö.: Ybl 1938. 50. A leskelődő ördögről vö. Benevolo i. m. (2. j.) 190. sk. 159 A Caritas Romana akronikus együtteséről vö. Imdahl i. m. (9. j.) 123. sk. Az „örök idő", Kronos képi ábrázolásáról a reneszánsz Cosmographiák ha­gyományában vö.: Heninger, S. K. Jr.: The Cosmographical Glass. Rennaissance Diagrams of the Universe. San Marino, California 1977. 160 Ybl 1938. 53. Vö. Flusser, Vilém: .4 fotográfia fi­lozófiája. Bp. 1990. Vö. még - a Bouguereau-album mintájára készült - Lotz-Albumox, Bp. 1898. Cornelia 1914-ben ment feleségül Magassy Dénes igazságügyi államtitkárhoz, így a társasági hírek ál­landó szereplője maradt. Az 1933-as kiállítás enteri­őrjében készült fényképeket lásd a MNG Adattárá­ban, Itsz.: 14.222/1961. 161 Itt az Operaház „Olymposi derűt" árasztó festmé­nyének alakjairól Bálás Piri L. i. m. (156. j.) Az örök ifjúság koncepciójáról a 19. század végétől és a Har­madik Birodalomig ld. legújabban Heiko, Stoff: Eine Jugend. Konzepte der Verjüngung vom späten 19. Jahrhundert bis ins III. Reich. Köln 2004. Köszönet­tel tartozom Margit Kreiternek (Bécs), hogy felhívta a műre a figyelmemet. ' 6 " Vö. a berlini Magy. Kir. Nagykövetségről eltűnt műveket. Háborús veszteségek listája. Bp. 1948. 41-43: pl. Lötz Cornelia arcképe (185 X 63,5 cm), Lötz Ilona arcképe (187,5 X 65 cm) és Titania. " ,J Vö. Henszlmann Imre: Az Akadémia palotájának eddigi története. Kritikai Lapok I. (1862) 1. 10-23. A MTA építési előmunkálatainak vezetőjeként, a pári­zsi institut Scientifique épületét tanulmányozta. Vö. Kemény 1992. 120. Vö. még Marosi 1992. 85-1 17. A MNM veszít kulturális jelentőségéből. Vö. Henszlmann Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum. Uj Korszak II. (1866) január, 1-5. szám 3-6, 35-39,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom