Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Tanulmányok / Studies - Imre Györgyi: A modell / The Model

67-71, 102-105. Újraközli: Henszlmann 1990. 226-240, 460-461. 164 „Az egész telek [...] egyik felére bérházat terveztem, melynek nagyobb része közvetlen a magyar műegylet, konzervatórium és orvosi társulat használatára szolgálhasson, idővel pedig egy képzőművészeti akadémiává alakíttassák át." Vö. Henszlmann 1990. 211. Székely Bertalan, Schulek Frigyes építész és Dr. Kármán Mór szellemi és baráti kapcsolata részben a „gyakorló iskolát" (ELTE Trefort utcai Gyakorlóiskola - létrehozója Kármán volt) alapító és az egyetemi reformokban részt vevő kis universitas-közösséggel függött össze. Az 1871-ben induló Mintarajztanoda, illetve a szerveződő Műszaki Egyetem, Bölcsészkar és Orvosi Kar oktatási programja egymással sokrétűen összefüggött. Vö. MTA Ms 5006/10. f. 85-95. Erről Székely Bertalan számol be: „Az Österreichisches Museum für Kunst und Industrie Igazgatója Eitelberger ezen intézettel kapcsolatos rajztanárképzőt állított fel, melyet néhány éves működés után újból feloszlatott - tanítványa és esmerőse lévén elbeszélé, hogy a rajztanári pályára lépők csekély tudásukat után kellett pótolni - és így annyira felszaporodott a tantárgyak száma, hogy se artistikus, se tudományos képzettség nem volt elérhető - minden csak félig-meddig volt elérhető, és alacsony maradt az egésznek színvonala. Ezért úgy intézkedett, hogy a tudományos részt - geometriaféle ismereteket tanulhassák meg a polytechnikumon, az artistikus ismereteket pedig a képzőművészeti Akadémián. A tanári vizsgát is a politechnikán és Akadémia tanáraiból összeállított bizottság előtt tegyék le. - / Részben ez az intézmény volt a Keleti által másolt original. / Az Eitelberger által tapasztalt és nekem elmondott dolgokat leírtam és jelentésemet a kormányunkhoz Keletinek átadtam, de hogy valami nyomát felismerhettem volna ezen javításnak - azt nem mondhatnám." MNG Adattár ltsz.: 20.701/1980. 16 Székely a következőket jegyzi fel Eitelbergerről: „ 1853—55-ig Bécs Akadémián Eitelberger előadta a műtörténelmet - összekötve cultur és literaturatörténettel - ezek igen tanulságos előadások voltak, de a vizsga letevésére nem voltunk kényszerítve." MNG Adattár ltsz.: 20.701/ 1980. 16 Vö.: Semper, Gottfried: Tudomány, ipar és művészet valamint egyéb írások az építészetről, az iparművészetről és a művészeti oktatásról. Bp. 1980. 73. A londoni 185l-es világkiállítás megnyitója után a Gottfried Semper által tervezett pavilonban kapott helyet a South Kensington Museum, 1857-ben a Museum of Ornamental Art és az Art Library, majd 1907-ben átszervezték, és ez ma a Victoria and Albert Museum; a világkiállítás megnyitóján jelen volt pl. Székely első támogatója: Eötvös József, Pulszky Károly, Henszlmann Imre és Rudolf Eitelberger v. E. egyaránt. 169 Székely lejegyezte: „South Kensington muzeium plussz iskola - Lord Ellesmere". [Sic!] Lásd: MTA Ms 5006/1 1. Vö. még írását „Kell-e a művészetet tanítani az állam részéről..." kezdettel: „Főbb intézményük a Kensington, inkább ipart istápoló jellegű - és ez is nem tanításával, hanem gazdag gyűjteménye által nyújtott példa által hat." MNG Adattár ltsz.: 20.701/1980. XIII. 170 Székely 1873-as jegyzete szerint a 4. szám alatt volt. Vö. MTA Ms 5005/ 7. f. 117. ' ' A tudomány és raritás az egyetemek szemléltető gyűjteményeiben kezdettől fogva összefonódott. Vö. előzményként Julius von Schlosser: Die Kunst- und Wunderkammern in der Spaetrenaissance. Ein Beitrag zur Geschichte des Sammelwesens. Leipzig 1908. 1834-től a Theatrum Anatomicum (anatómiai gyűjtemény) többek között az anatómiai és physiológiai múzeummal, a Természetrajzi Múzeummal, a kémiai laboratóriummal és a sebészeti tudományok, azaz fizika, kémia, botanika gyűjteményével egy épületben volt, és az egész a pesti Orvostudományi Egyetem része volt; itt voltak kiállítva a II. József által adományozott anatómiai viaszkészítmények. 1849/50-ben lettek szétválasztva a különböző tanszékek, leválasztották az állat- és ásványtant, és 1858-ban az ún. Kunewalder-féle házba (Országút 40. Ma Múzeum körút), a Műegyetem helyére költözött a sebészet, szülészet, élettan, állattan. 1878/79-ben költözött az anatómiai intézet az Üllői útra. Vö. Dr. Hőgyes Endre: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának Múltjáról és Jelenéről, Magyarország Ezredéves Fennállásának Alkalmából. Bp. 1896. 356-363, 582. A viaszszobrok készítésének középkori hagyományáról Id. Warburg, Aby M.: Portréművészet és firenzei polgárság. In: MNHMOSYNH. Aby M. Warburg válogatott tanulmányai. Szerk. Széphelyi F. György. Bp. 1995. 100-120. 1 '* Vö.: Pesti Hírlap 1881. 328. sz. november 28; Pesti Hírlap 1882. január 5. sz. 5: „Nemrég fővárosi festők, szobrászok és építészekből egy szűkebb körű társaság alakult, mely az orsz. Iparművészeti tanoda termében naponkint összejön s élő modellek után rajzot készít. Eddigelé egy zsákhordó napszámos, egy kőmíves, egy kötéltáncosnő és tegnap öt honvéd állt modellt." A festők közül Lötz Károlyt, Aggházy Gyulát, Tölgyessy Artúrt, Molnár Józsefet és Feledi Tivadart; a szobrászok közül Szász Gyulát, Stróbl Alajost és Muderlak Lajost, az építészek közül Benczúr [Bélát], Schikedanz Albertet és Györgyi Kálmánt említi a cikk. Köszönöm Farkas Zsuzsának, hogy e hírre felhívta a figyelmemet. ' ' Dr. Plósz Pál a Rókus Kórház után Wagner János klinikáján, az Orvosgyakorlati koródán (Újvilág utca 2., a mai Puskin mozi táján) volt tanársegéd, majd magántanár, 1872-től a kolozsvári egyetemhez nevezték ki az élet- és kórvegytan tanárává. Szilágyi Ede a Sebészeti Műtőintézet (Ország út 40., lásd 171. j.) orvosa volt. Vö. Hőgyes i. m. (171. j.) és Győri Tibor: Az Orvostudományi Kar Története 1770-1935. Bp. 1936.166. 174 Vö.: Keleti 1870; MTA Ms 5006/18. fol 62, 64, 79. A művésznövendékek az 1897/98-as tanévtől a Bonctani Intézetben Dr. Tellyesniczky Kálmán előadásain vettek részt. Vö. Dr. Tellyesniczky Kálmán: Művészeti boncolástan. Az emberi test formáinak ismertetése művészek és a művészet iránt érdeklődök számára. Bp. 1900. 16. Vö. A Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem Almanachja. Budán 1873. Székely jegyzeteiben Dr. Plósz későbbi kolozsvári címei is szerepelnek még. Vö.: MTA Ms 5006/14. f. 1, 36, 81b-82a. 1 Jegyzeteiben feltűnnek dr. Mezei, dr. Weiss vagy dr. Réth, a nőorvos. 1875-ben az optikával foglalkozó, Bécsben élő Hevesi Lajosról írt; Dr. Kármánról vö. MTA Ms 5006/6; 1878-ban Marey La méthode graphique...-járói (MTA Ms 5006/11) számol be. 1880 körül Dr. Hirtről [Hyrt], Dr. Langenauerről és Ripa ikonográfiájáról, a bécsi Albertinában kiállított anatómiai gipszekről, Chauvillard perspektíva-könyvről, a szem struktúrájáról és Rimpler, Schmidt: Der Ausdruck im Auge und Blick című könyvéről, vö.: MTA Ms 5006/14. ff. 1, 36, 81b-82a. A jegyzetekben említett könyvek nagy része a Képzőművészeti Főiskolai mai könyvtárának legrégebbi szerzeményei között megtalálható. Dr. Kármán Mór heti 2-3 órában a rajztanárnövendékeknek pedagógiai és didaktikai előadásokat tartott. Vö. M.D.K. C.-I.-1./14. f. 3. Kármán A pedagógia alapvetése (megjelent a Magyar Tanügy Közlönyben) című tanulmányát kijegyzetelte Székely, vö. MTA Ms 5006/10. f. 63-64.: J. cikk 1877 január I II. cikk 1878 első füzet". Székely itt táblázatban vázolta fel Kármán pedagógia stratégiáját. Kármán Mór Székelyt rendszeresen ellátta filozófiai, pedagógiai és pszichológiai, illetve más, élettanra és lélektanra, vagy akár a Talmudra vonatkozó szakirodalommal. Vö. még: MTA Ms 5006/6 (1875). Egy feljegyzéstöredék 1878 k.: „Caylus sagt...", MTA Ms 5006/12. f. 171. erről bizonyára ismerte A Kir. M. Természettudományi Társulat Közlönye V. (1873.) 41-52. füzete, a 179-192. oldalon, nevető arcokat szemléltető 2 fametszett! ábra kíséretében, amelyet Röhn A. Bp. 1873-ban készített, közli Darwin: A nevetésről. Részlet Darwin: The Expression of the Emotions in Man and Animals. London 1872. című könyvéből. MTA Ms 5006/6. Könyvekről szóló feljegyzései között (MTA Ms 5006/6) a női nemről Reich, Eduard: Studien über die Frauen. Jena 1875. című könyvét találhatjuk meg (f. 59b); szerepel még több általános anatómiai kötet is, pl.: „Cuvier: Leçons d'anatomie comparé". (f. 77.) 176 Gyárfás Jenő a Tetemrehívást müncheni tanulmányai után, 1881-ben fejezte be. Előtte ő is a Mintarajztanodára járt, ahol a müncheni akadémikus végzettségű Székely Bertalan volt többek között tanára. 177 Vö. Később tanítványai többször lejegyezték bonctani előadását, Kiss Lajoson (kat. IV-19) kívül pl. Ruby Miroszláv (Székely 1877) és Végh Endre (1887 Schulek Frigyes ajándéka), illetve Ruby Miroszláv (Festészeti Boncztan. A Székely Bertalan történelmi festesz és rajztanár előadásai nyomán.) 17í< Hans Makartot (Salzburg, 1840 - Bécs, 1884) Münchenben, Pilotynál ismerte meg, aki 1866-tól Bécsben élt, 1879-ben a bécsi akadémia professzora lett. Székely meglátogatta 1878-as tanulmányútján. (MTA Ms 5006/11. f. 20.) Makart ezt követően kérte fel Székelyt, hogy a bécsi akadémián vállalja el a figurális rajz és festészet oktatását, ami Makart halála miatt meghiúsult. Vö. A mintarajztanodánál használt szabadrajz tanítási mód. Felolvasás. MNG Adattár ltsz.: 20.701/1980. 179 Vö. Székely XIII. VK. 180 Aristoteles Poéíí'&ájában a tragédia műfajáról: 21. j. IS1 „Ha [...] a szabadban levő modellen azt az eljárást alkalmazzuk, amit a sötét környezetben megvilágított modell képe esetén, és mint színvázlatot gyorsan lefestjük, talán ez a helyes, de magát a képet aztán nem kell kint a szabadban megfesteni, mert a szuggesztív, közvetlen benyomások minden elmélyülést, minden művészi tulajdonságot lehetetlenné tesznek." Később hozzátette: „szükség van hozzá a műteremmunka nyugalmára, és nem zavarhatja siető kapkodás vagy más zavaró körülmény, amelyek a külvilágra jellemzőek". Vö. Székely XIII. VK. 95. 1X2 Székely XIII. VK. 96. 1 Aristoteles szerint van, mikor „nem az utánzás adja az élvezetet, hanem a művészi feldolgozás, a szín vagy valami más ilyen ok" (i. m. [21. j.] 10). Székely hasonlóképpen kezd témájába: „feltesszük a kérdést, mit látunk szívesebben megfestve, a tárgyat-e, vagy inkább a kezelés módját? / Az ember a valóság megfestését szívesen látja akkor, ha kellemes asszociációk kötik össze a kép tárgyával; [...] Azonban még jobban érdekelnék az embert a választott tárgyak, ha érdekes szituációkban találhatók és művészien és érdekesen vannak bemutatva. Itt a súlypont teljesen a tárgyat megválasztó művész személyében rejlik." Vö. Székely XIII. VK. 92. Székely XIII. VK. 9 1. Székely XIII. VK. 95. 1S6 Székely az eladhatóságot nem becsülte le: „Műárus nélkül művész nem emelkedhetik érvényre. Műárus nélkül a már hírre jutott művész sem tarthatja fel magát. (Ha ellenök streikol, és szabadnak akarna lenni, a műárusok ligája elejti őt)". MTA Ms 50006/18. f. 81. 187 Székely XIII. VK. 95. A müncheni költő-festőkről irodalmat ld. 191. j. 188 Székely XIII. VK. 97. 189 Később még tovább pontosít: „a genre-festés a létra, min a históriai festés elérhető." MTA Ms 5006/2. f. 23. 190 Vö. Székely Bertalan 1. vázlatkönyve. MNG ltsz.: 1915-1760. ff. 47-50. 191 Wateletet idézi Újvári Péter: Állatfestés. In: Zsánermetamorfózisok. Kiállítási katalógus. Szerk. Mojzer Miklós. SzM Bp. 1993. 31-32. Székely szerint a zsanér egység: a mimika értékelése kapcsán kiderül, 184 185