Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Tanulmányok / Studies - Bicskei Éva: A helyi mint nemzetközi / The Eocal as International

tek, de a különböző illetmények miatt megnövekedett költségvetésben (330 452 korona) ez már csak 8,93 százalékot jelentett. MKEL, MDK-C-I-1/153.1-4. Ugyanebből az évből egy másik tervezet a modellállítási költségek csökkentésével számolt. MKEL MDK-C-I-1/151. 1-2. 93 Értesítő 1901/02. 65. 4 Haraway, Donna: Situated Knowledges: The Science Question in Feminism and the Priviledge of Partial Perspective. Feminist Studies XIV. (1988) 575-600; Scott, Joan: The Evidence of Experience. Critical Inquiry XVII. (1991) 773-797; Harding, Sandra: What is Feminist Eptstemology, chapter 5 and Feminist Epistemology in and after the Enlightenment, chapter 7. In: Uő: Whose Science? Whose Knowledge? Thinking from Women's Lives. Ithaca 1991; Sondra, Farganis: Feminism and Reconstruction of Social Science. In: Gender/Body/Knowledge. Feminist Reconstruction of Being and Knowing. Ed. Jaggar, Alison T. and Bordo, Susan R. New Brunswick NJ 1989. 207-224. '' Például: Dealing with Degas. Representation of Women and the Politics of Vison. Ed. Kendall, R. and Pollock, Griselda. New York 1992. 96 Kivonat 17-18. Az évenkénti Értesítők ismétlik ezt a kitételt. '

7 A közpénzből finanszírozott oktatási intézményekben a női aktállítást eleve egy, a közösséget képviselő testület engedélyéhez és felügyeletéhez kötötték, illetve változóan szabályozták azt, hogy ki tanulmányozhat női modellt. Boime i. m. (1. j.) 7; Postle, Martin: From Academy to Art School. In: Postle-Vaughan 1999. 9-18. Az esti aktfestő szabadiskolát 1900-ban, és a II. festészeti mesteriskola külön aktrajzolási kurzusát 1908-ban a miniszter engedélyezte. Értesítő 1901/02. 65. MKEL MDK-C-I-1/208.1-2. 1908. március 31. 98 MKEL MDK-C-I-1/165.1-2. 99 MKEL MDK-C-1-1/164.1-2. 100 MKEL MDK-C-I-1/165.1. A probléma ennek ellenére megmaradt. MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3468.1-2. 1903. december 18. jegyzőkönyv. Néhány tanár azonban, mint például Ferenczy Károly, a tanulmány és a vágy tárgyának átfedettségét inspitálónak találta a növendékeire nézve, megállapítván, hogy „egyformán tanulságosnak tartja úgy a női, mint a férfi aktot s mivel tapasztalásból azt látta, hogy a női aktot nagyobb kedvvel, passzióval rajzolják és festik, azért alkalmaz nagyobb számmal nőket, mert fontosnak tartja, hogy a tanítványok kedvvel, ambiczióval dolgozzanak." MTA MKI Adattár MDK-C-I-I/3505.1-2. 1907. december 16. jegyzőkönyv. 101 Both Menyhért (1857-1916) az 1884/85-ös beíratási lajstrom szerint „2 évvel azelőtt volt beírva, de nem igen látogatott" Lötz esti aktfestő tanfolyamára. MKEL Vegyes iratok, 1874-1936. doboz (számozatlan irat). MKEL Orsz. Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde 1884/85 beíratási lajstroma. Mindenesetre, a „műkedvelő" már az 1884/85-ös tanév második félévében 150 forintos állami segélyt kapott. A következő évben a második szakosztályos ösztöndíjas „megintetett 3 havi igazolatlan mulasztásaiért". MKEL Orsz. Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde 1885/86 beíratási lajstroma. Both 1885-ben már rendszeresen publikált, tanulmányait később Münchenben és Párizsban folytatta. Both 1885. 102 „Mikor a reggeli nyolc órát elüti az intézet órája, a szorgalmasabb növendékek már ott ülnek rajzállványaik előtt, hegyezgetve a szenet, krétát vagy a festék tubusokból nyomogatják ki a palettára a színeket: a modellek (gipsz fejek) rendesen beállítva a megfelelő pose-ba; sok, oda hajolva a rajz-állvány táblája mellé, nagyokat harap a friss zsemlyén s ez a zsemlye jó reggelinek is, meg törlő gumminak is a szénrajzhoz. Néma csendben várják a tanárokat. [...] Tanítványtól tanítványhoz jár aztán egymás után [Székely és Greguss], javítva a zsönge dolgokat s adva a jó tanácsokat mindenütt. [...] Mikor aztán a tanárok [...] elhagyták a termet, akkor veszi csak kezdetét az igazi művészi munka. Míg a tanárok benn vannak, addig csak szorgalmas, néma automatokat látni a rajz-állványok előtt, de távoztukkal egyszerre csak elkezd zsibongani a tanterem. Jóízű ötletek csalnak mosolyt az ajkakra, vidám nevetés tör fel itt is, ott is egy-egy sikerült adomára, majd az intézet legjobb dalosa az ő mélabús hangján piano rágyújt a nótájára: "Szomorúan zeng a madár, vesztett párját siratja«, s erre aztán elhallgat minden szó, csak itt-ott kontráz hozzá egyegy elérzékenyedett művészi kebel. A munka teljes lendületbe jutott, s csak úgy sikít a kréta meg a szén a papíron. Hiába, nóta mellett még rajzolni is jobban lehet. Hát még mikor az intézet legszebb modelje: »die holde Paula« veszi át a prímát, s egy jó hangú fiatal úr szekundál neki! Egész gyönyörűség ilyenkor a rajz. Sokan valósággal szívük vérébe mártják a krétát, ecsetet, mert már csak kimondom, hogy ez a »holde Paula« valóságos kis szirén, a ki az ő szőke bodros fejével, melyben úgy ég két mosolygó szeme, mint valami karbunkulus, fel-fellobbantja az intézeti növendékek nagy részének fogékony szívét. A legtöbb természetesen csak titkon eped, mert általános a vélemény, hogy a »holde Paula« érzéketlen, szívtelen teremtés, még pedig a mint mondják azért, mert mióta az intézet modellja, szép vonásait annyiszor látta elferdítve épp a legérzelmesebb szívűek által vászonra vetve, hogy már női hiúságánál fogva is szívecskéjének meg kellett kövesednie. Hja, sok modellnek ez a végzete." (Kiemelés tőlem: B. É.) Both 1885. 178-179. 103 Both 1885. 179. Hasonlóan emlékezett az 18921894 körüli „élő minták" utáni fejtanulmányokra gróf Bánffy Miklós (1875-1894) is. Az érettségit és egyetemi tanulmányait megelőzően Bánffy gyakran bejárt a Mintarajztanodába, bár nem volt beírt tanuló, és „élő minta" után is készített tanulmányokat. Székely, hogy tesztelje képességeit, egyszer „maga állított be számomra egy fejet" és ez meglehetősen rendhagyó jelenség lehetett ahhoz, hogy az intézetből számos növendék gyűljön a szorgosan munkálkodó Bánffy köré. Bánffy i. m. (36. j.) 707-712. 1(14 A kezdők oktatásával kapcsolatban azt jegyezte meg Székely 1902-ben, hogy egy olyan bevezető időszak után, amikor a tanár rajzolási módjára szoktatták a növendéket, „jó vagy 2, vagy 3 hétig mindennap (2 óra alatt) egy-egy új beállítású aktot rajzoltatni, figyelve a hosszú líneáknak egymással való összefüggésére, mi az épp újból fellépő és nem a már huzamosabb időn át álló aktnál észlelhető. Ezen vázolásfélék is megkorrigálandók. Ez idő után megint beáll az aktnak 10 órán [öt nap két-két órán] át állása és pontosabban megkorrigált rajzoltatása." Ekkor jegyezte meg azt is, hogy „28 év óta" „2 órán át a rendes módon a még fennmaradó egy óra alatt pedig óránként 2 új beállítású" aktmodell után dolgoztatta növendékeit, hogy azok a gyors vázoláshoz szokjanak. MNG Adattár ltsz.: 20701/1980.9. A beállításokat nemcsak a tanárok, hanem a diákok is megszabhatták az akadémiai gyakorlatban. Boime i. m. (1. j.) 11-12. Az 1890-es években a Mintarajztanoda működéséről készült fotográfiák alapján egyazon időpontban és egy teremben egyszerre több és eltérő alakrajzi tanulmány folyt párhuzamosan, több modellt foglalkoztatva. Az Orsz. Magy. Kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző Fényképalbuma és az iskola alaprajzai. M KEK J VII. 23. 11-12. kép. Az egy teremben elhelyezkedő külenbezö szakosztályokat függönyök választottak el, de Both publicisztikájából kiderült, ezek nem jelentettek hermetikus elszigetelést: a szakosztályok közti átjárás, benézés rendszeres volt, és ez a modelleket is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatta. Both 1885. 179. 6 Ezt példázza Both egyik frusztrációja is: egy olyan intézetben, ahol „természet (minta) után" rajzoltak, olyan nőnövendékek is voltak, akik nem lehettek (tanulmányozásának és) vágyának direkt tárgyai. Illetve, fennállt a veszélye, hogy a nőhallgatók - a feminista episztemológia szóhasználatával - visszanéznek, Both Menyhértet és vágyait „természet utáni" tanulmányok (és nem a vágy) tárgyaként, vagyis egyfajta „élő fejmintaként" tekintik. Bothnak, akárcsak más férfihallgatónak ismeretlen és kezelhetetlen volt az az egyébként is új társadalmi jelenség, hogy az általuk látogatott oktatási intézetbe nők is járhatnak, akik, hozzá hasonlóan, művésszé válva kompetíciót jelenthetnek a későbbiekben. Ezért nem is meglepő, hogy frusztrációja feloldásaként Both a nőhallgatókat, képzésüket és képességeiket leszólta. Both 1885. 178. 107 A felsőbb leányiskolának az Andrássy útra költözése után állandó gondot jelentett, hogy a Mintarajztanoda növendékei a fiatal lányokat inzultálták, és ez odáig fajult, hogy „a rendőrség is felajánlotta a szolgálatát". MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3463.1. 108 Például a Műcsarnok 1895-ös kiállításain néhányan „illetlen és rakoncátlan magaviseletet tanúsítanak, egész hangosan trágár megjegyzéseket tesznek, hölgyekkel szemben pedig kihívóan viselkednek, és így a kiállítást látogató közönséget, különösen az esti órákban zavarják, sőt megbotránkoztatják." MKEL, MDK-C-1-1/3.1-2. 109 MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3463.1. 110 MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3464.1-4. 111 MTA MKI Adattár MDK-C-1-1/3480.2. 112 MTA MKI Adattár MDK-C-I-1/3503.2. 113 MTA MKI Adattat MDK-C-I-1/3480.2. Zakón, Ronnie L.: The Artist and the Studio in the 18th and the 19th Centuries. Cleveland Museum of Art. Cleveland 1978. 50-55; Postle-Vaughan 1999; Hollander, Elizabeth: The Model in 19

th Century Anglo-American Literature és Lathers, Marie: The Model in the 19th Century French Literature. In: Dictionary of Artists' Models 2000. 5-9, 10-13; Lathers 2001. i. m. (2. j.) 115 Székely Bertalan 1999. 148. 116 Weinwurm i. m. (116. j.) 28. kép. A felső sorban balról a negyedik kép. 117 Székely Bertalan 1999. 151. Egy Székely-leszármazott közlése és családi fotók tanúsága szerint ma lappangó magántulajdonban - létezik egy, a MNG tulajdonában lévő képpel szinte teljesen megegyező festmény, amelyet Székely Árpád készített, és rokonságában öröklődött, majd onnan kikerült az 1970-es években elején. Székely Árpád (1861-1914) 1879 és 1885 között tajztanári képzésben vett részt, majd néhány éven keresztül, 1889-ig, vendéglátogató volt - a képek e két időpont között készültek. I Több Székely-festményt tévesen „Ráchel"-ként tartanak nyilván, például: MNG ltsz.: 55.717 Székely Bertalan 1999. Kat. 152.), MNG ltsz.: 55.380 (Székely Bertalan 1999. 32. szövegközti kép. Bakó Zsuzsanna: Adatok a Székely Bertalan életmű kutatásához. In: Székely Bertalan 1999. 29.). A „Ráchel"-ről készült festményeket pedig „Paula"-ként azonosítják: Bakó i. m. 29. MNG ltsz.: 5110. Székely Bertalan 1999. kat. 151. Minderre lásd lentebb. II ' Weinwurm Antal, ifj.: Az 1896. évi ezredéves kiállítás fényképei. Bp. 1896. 28. kép. Felső sor középső kép. A kép 1911-ben, Székely Bertalan hagyatéki kiállításán már Révai Ödön (ekkor a Könyves Kálmán műkiadó igazgatója) gyűjteményében volt. Tolnai Világlapja XI. (1911) 7. februát 12. 379. Kieselbach őszi képaukció. Bp. 2002. kat. 99. Hátulján: német kiállítási címke és „Portrait der Rachel" felirat. 121 Rubin i. m. (1. j.) 34. és Fig. 17. 122 Polgár Galéria és Aukciósház, 14. Árverés. 1998. szeptember 15-18. Bp. 1998. kat. 125. Olaj, vászon; 68x51 cm. J. n. '^

3 Magántulajdon. Olaj, fa; 68 x 5 I cm. ]. n. 124 VU LU. (1905) 53. sz. december 31. 856. Az 1911-