Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Tanulmányok / Studies - Bicskei Éva: A helyi mint nemzetközi / The Eocal as International

es Székely Bertalan hagyatéki kiállításon is szerepelt: Székely Bertalan 1911. XI/16. 1995-ben a Hansági Múzeumban (ltsz. 95.117). Ehhez a képhez készült egy grisaille változat is. (Nyilvántartási adat) ] " A kép Subleyras Műterem című. 1746 körüli fest­ményén látható (1822 óta a bécsi akadémia tulajdoná­ban). Trnek, Renate: Die Gemäldegalerie der Akademie der bildenden Künste in Wien. Die Sammlung in Überblick. Wien 1997. 21-22. 204. 126 Székely 1877. 24. 1 A levél folytatása: „Feleségem apja, Balogh Sán­dor volt »Paula« fivére, így feleségem nagynénje, ill. keresztanyja. Innét tudom az adatokat »Paulara« vo­natkozólag. Bp. 1955 Jan. [aláírás]". Vörös Erzsi (Seemann Kálmánné, 1864-1940) a Mintarajztanoda női osztályát az 1879/80-as és az 1887/88-as tanévek között látogatta. Jókai Róza (Feszty Árpádné, 1859-1936) Vörös Erzsivel együtt járt a női osztály­ba az 1878/79-es és az 18 85/86-os tanévek között. 128 MTA MKI Adattár Lyka Károly hagyatéka, Szé­kely Bertalan. 1930-ban Wolfner Gyula tulajdonában. 129 Az Ernst Múzeum aukciói 43. Bp. 1929. kat. 632. XXX. tábla. Karton; 67 x 50 cm. Női tanulmányfej. A Fónagy-gyűjteményből került egy új tulajdonoshoz. Reprodukciója: Uj Idők XXXVI. (1930) 1. 25. Ez a kép feltehetően nem azonos, csak nagyon hasonló a MNG tulajdonában lévő festménnyel (ltsz.: 55.380). Sajnos, egyik „eredetit" sem tudtam megvizsgálni, így nem állapítható meg, hogy valójában melyik a „II". 1,0 Az Árverési csarnok egyik aukciós tételének rep­rodukciója, Keleti nő címmel. MNG Adattár. 18. 22/26. 8/26. Illetve: Hermann Ottó Múzeum kataló­gusa, Miskolc 2004. 86. 31 MNG ltsz.: 55.717. Székely Bertalan 1999. kat. 152. 132 A tulajdonosok nem járultak hozzá a kép megvizs­gálásához; olajfestmény; kb. 55 x 40 cm. A leszármazott Balogh Paula keresztlányának (szü­letett 1898-ban) a lánya (született 1923-ban). A be­szélgetés során Székely Pauláról készített más képeit is megmutattam, és a visszaemlékező felismerni vélte azt a tágabb családban ma is meglévő piros koralifül­bevalót, amelyet Paula több képen viselt (például a Székely Bertalan 1999. kat. 152.), és saját gyermek hiányában keresztlányára hagyott (a fülbevalóról hi­ányzik a felső gomb). Ez az ékszer azonban más (mintarajztanodabeli) modellről készült festményen is feltűnik (Székely Bertalan 1999. kat. 151.). A visszaemlékező szerint Paula semmilyen különleges képességgel vagy iskolázottsággal nem bírt, az átlagos „éneklésen, zenélésen és háztartásvezetésen", vala­mint „német és olasz" nyelvtudáson túl. 134 Senyéi Károly (1854-1919). A díszítőszobrász 1883-ban beiratkozott a müncheni akadémiára. 1886-ban Budapesten telepedett le. 135 MKEK R172 243, 203, 290 számú képeken látha­tó nő. A festményeken és a fotográfiákon látható mo­dell azonossága leginkább az R172 290 jelzésű felvé­tel és a „III", ma magántulajdonban lévő mű összeve­tésével lenne illusztrálható. Mivel a tulajdonosok nem járultak hozzá a festmény reprodukálásához, így az itt nem közölhető. 1 Szőke Annamária hívta fel figyelmem a szövegek­re. MTA Kézirattár MS 5006/12 jegyzetkönyv. 137 Bánffy i. m. (36. j.) 710. 138 MTA Kézirattár MS 5006/12. 1-2. és 3-4. MTA Kézirattár MS 5006/12. 1, 3. MTA Kézirattár MS 5006/12. 268. MTA Kézirattár MS 5006/12. 4. MTA Kézirattár MS 5006/12. 5. MTA Kézirattár MS 5006/12. 254-255. MTA Kézirattár MS 5006/12. 254, 6. MTA Kézirattár MS 5006/12. 257. MTA Kézirattár MS 5006/12. 262. Both 1885. 179. MTA Kézirattár MS 5006/12. 256. MTA Kézirattár MS 5006/12. 269. Székely i. m. (31. j.) 32. Heftler, Sylviane Decker de: Le nu pho­tographique. Art impur - art réaliste. Photographies 1984. 12. 50-76; Uő.: Suite Marconi 1. Voyage en Autriche: Richer et le Dr. Straz. Photographies 1985. 5. 112; L'art du nu au XIX* siècle. Le photographe et son modèle. Paris 1997; Étude d'après Nature. 1 9th Century Photographs in Relation to Art. Eds. Jacob­son, Ken - Hamber, Anthony. Petches Bridge 1996; Waller 2003; Eine neue Kunst? Eine andere Natur! Fotografie und Malerei im 19. Jahrhundert. Hrsg. Pohlmann, Ulrich - Prinz von Hohenzollern, J. G. Kunsthalle der Hypo-Kulturstiftung, München 2004; McCauley i. m. (51. j.) 45-48. Fig. 22. Uő.: industrial Madness. Commercial Photography in Paris, 1848-1871. New Haven-London 1994. 5 Például B. R. Julien Cours de dessin litográfiaso­rozata 1835-ből. 153 BnF Eo 75.r.2. D.L. 1852, 1853. 154 BnF Fo 61. T. I. Nue. D.L. 1854-55, T. II. D.L. 1855. T. III. D.L. 1855. 155 BnF Eo 149. D.L. 1854. Étude Académique. 156 BnF Eo 129 b. D.E. 1861. Étude d'après nature. 157 BnF Eo. 146 f.o D.L. 1862. Étude d'après nature. 158 BnF Eo. 148 b. D.L. 1869. Académies 139 BnF Eo. 46. B. p.f.o. D.L. 1869, 1870, 1873. Académies. 160 BnF Eo. 144. B. p.f.o. Nus T. I. 1882. T. II. 1883. 161 Waller 2003. 162 Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, R. 167 ltsz.: 1895 („Fényképek. Férfi, nő és gyermekak­tok. 4 mappa. 108 db. Érték 220 Ft."). A leltári szám 1896 előtti leltárba vételre utal. A meglehetősen ké­sőn beérkezett fényképek közül több elhasználódott, tönkrement fotográfiáról készült újabb felvétel. A fo­tográfiák eredetileg az „S", vagyis a grafikai műveket tömörítő osztályba tartoztak, és jóval a bekerülés után sorolták azokat az „R" jelű, bonctani művek közé. 163 „G. Marconi": Chef-d'oeuvre de la photographie dans les collections de l'École des Beaux-Arts. 20 novembre 1991 -5 janvier 1992. Pans 1991. 228. (E 642.); „Louis Igout": L'art du nu au XIX' siècle. 1997. Fig. 24-25; Étude d'après Nature, i. m. (151. j.) kat. 92-97; Waller 2003. 222-235; Eine neue Kunst? i. m. (151. j.) Képek: 72, 80, 87. Egy angol­szász kutató óvatosabban fogalmaz - L. Igout általi árusításról beszél: McCauley i. m. (51. j.) 45. Fig. 22-25; McCauley i. m. (5 1. j.) 167. „Igout" nevéhez, ha az aktfotográfiákat nem számítjuk, két, gyermek­arcokat albumlapszerűen felvonultató felvétel köthe­tő csak. A fényképészekre lásd: Voignier J. M.: Répertoire des Photographes de France au Dix­Neuvième Siècle. Le Point de Pierre 1993. 135, 49, 118, 172. A francia gyűjteményekben több fényké­pen, illetve katalóguslapon A. Giraudon pecsétje is szerepel. Az École-ban a fényképek eredetileg a mű­vészeti anatómiai tanszék taneszközei közé tartoztak. A felvételek a magyar fotográfiatörténetben csekély figyelmet keltettek (a gyűjteménybe érkezés időpont­jából következtetett datálásuk is: „1890 körül"), és ez megakadályozta a mintarajztanodabeli oktatással való kapcsolat kérdésének kellő tematizálódását. Egy­szer volt fényképek. Válogatás a Magyar Képzőművé­szeti Egyetem Könyvtára fotógyűjteményéből. Bp. [2000]. kat. 73, 74, 75, 76; L. Baji Etelka - Varga Judit: Feltárulnak a mappák. Fényképek a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárában. Fotóművé­szet XLII. (1999) 5-6. 105-1 12; Bán András: Mert Pascal legyen az, aki a világ külszíne mögött rejlő igazságokat magától felismeri. Fényképek az MKFK­ban a XIX. század utolsó negyedéből. In: Mintarajz­tanoda 2002. 291-298. 164 A számokat a negatívra ragasztották, így azok minden pozitívon, a kép részeként jelentek meg. A betű- és számjelet gyakran kiegészítik a, például, „Coll. F. Nr. [szám]" megjelölések, a sorozatba való tartozásra utalva. J A teljes sorozatot hirdető, az összes „E" és „F" je­lű felvételt számsorrendben felvonultató, mindig né­met nyelvű katalóguslapok (számozásuk 1 -tői leg­alább 56-ig terjed), amelyek a 20-25, carte-de-visite formában elrendezett kis fotográfiát mutatnak, egy­mást követő számsorrendben, a következő, egységes feliratozást kapták: „Katalogblatt zu Collection E. Act-Aufnahmen für Bildhauer und Maler. Fortsetzung. Die Original-Photographien sind in Cabinetformat aufgenommen und stets vorräthig. Nr. 17. Fortsetzung folgt." Ezzel ellentétben, az Igout (vagy Calavas, Giraudon) által pecsételt, általában nyolc (illetve tizenhat), carte-de-visite formájában el­rendezett felvételt magába foglaló albumlapok nem­csak ebből a sorozatból, hanem más, gyakran risqué fotográfiák közül is válogattak, és ez az eljárás értel­metlenné tenné a jól szerkesztett és enciklopédikus­nak tekinthető sorozat elkészítését és összeállítását. 166 Dr. Ulrich Pohlmann (München, Stadtmuseum) hívta fel a figyelmemet a berlini Universität der Künste levéltárának gyűjteményében található, hason­ló számozású és Dr. Hermann Heid szerzői jogát fel­tüntető fotográfiákra. Dr. Hermann Heid (Darmstadt, 1834 - Bécs, 1891) végzettségét tekintve kémikus, foglalkozására nézve fotográfus F. Ronningerrel közösen működtette első bécsi műter­mét 1861 és 1866 között. 1864-65 folyamán átvette az érdekesen ugyancsak darmstadti születésű, majd egy ideig Bécsben is élő Klösz György (1844-1913) pesti műtermét, és 1868-ra a pesti és bécsi műtermek egyedüli tulajdonosává vált. A több találmányt is ma­gáénak mondó, nemzetközi kiállításokon sikerrel sze­replő Heid az osztrák fotográfiatörténet kimagasló alakja. Lásd: Hochreiter, Otto - Starl, Timm: Lexi­kon zur österreichischen Fotografie. In: Geschichte der Fotografie in Österreich. Bad Ischl 1983. 93-209. 124; Szakács Margit: Fényképészek és fény­képészműtermek Magyarországon 1840-1945. Bp. 1997; Töry Klára: Fővárosi fényképészek 1841-1900. Bp. 1982. Később Klösz árulta Heid technológia újí­tásait Budapesten. Lugosi Lugó László: The Photo­grapher György Klösz. The Hungarian Quarterly XL. (1999) 155. Autumn. Stratz, Dr. C. H.: Die Rassenschönheit des Weibes. Stuttgart 1904. 356-357. Fig. 239, 240, 241. (1. kiadás: 1901.) Az illusztrációk formátuma miatt a jellegzetes számozás nem látszik. A 241. kép azonban az „E596" kép, ennek reprodukciója: Étude d'après Nature i. m. (151. j.) kat. 95. Uő.: Die Schönheit des weibliches Körpers. Stuttgart 1900. (I. kiadás 1898) Fig. 73. Uő.: Die Darstellung des menschlichen Körpers in der Kunst. Berlin 1914. 302. Fig. 235. Az utóbbi mű kiemelte, hogy a Párizsban élő belga szim­bolista művész, Félicien Rops 1879-es bécsi (valójában magyarországi) utazásakor tett szert a fényképekre, és ezek egyikét egy művéhez fel is használta. 168 Például: Berlin, Universität der Künste. Fotográfia­gyűjtemény. U.A. '89,0052 101. „Coll. M. Nr. 30. - Dr. H. Heid, Wien. - Vervielfält vorbehält." (8. kép) A gyűjteménybe 1889-ben érkezett be. Charles Henry Miller amerikai festő (1842-1922) gyűjteményébe tar­tozó lap: Étude d'après Nature, i. m. (151. j.) kat. 92. Lány favödörrel. „Dr. H. Heid, Wien. Coll. R. Nr. 31." A drapéria a 8. képen és az „E846" jelzésű aktfotográ­fián (Berlin, Archiv der Universität der Künste, U.A. '05.24.30.), a kancsó (és a drapéria) a „K49" (Berlin, Archiv der Universität der Künste, U.A. '88.0006.15.) és az „E930", illetve „E892" (Berlin, Archiv der Universität der Künste, U.A. '86.0017.76., illetve F.II. 179.4.) jelzésű fényképeken egyezik meg. Más kuta­tók is társították Heid nevével az „E", „F", „M", „K" vagy „R" betűjellel induló, speciális számozású felvétele­ket - Heidet Marconi, illetve Igout felvételeinek német terjesztőjeként feltüntetve. Heftier 1985. 1 12 (151. j). Étude d'après Nature, i. m. (151. j) 59. Igout (illetve, Calavas, Giraudon) nevét a kasírozott fényképek kar­tonjaiba ütötték be, és szerzői jog egyszer sincs feltün-

Next

/
Oldalképek
Tartalom