Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - X. Új humanizmus / New Humanism - Barki Gergely: Párizsi előzmények és a modern francia művészet hatása a Nyolcak aktfestészetében / The Influence of Parisian Studies and Modern French Art on the Nude Painting of the Eight

plane hatású" képkivágat révén a modell környezete alig érvényesül, de az Olasz lány aktján szintén feltűnő, kékes háttér mellett már maga a fekvő póz és a párna jelenléte is arra utal, hogy Berény saját lakhelyén, az általa bérelt atelier-bcn készült a kép. A már ismert és az utóbbi időben tömegével előkerült, korai, túlnyomórészt 1907-ben, Párizsban készült Berény-rajzok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a festő ekkori grafikai tevékenysége szinte kizárólagosan női aktokra koncentrálódott.' Több rajz esetében is feltételezhető a tárgyalt mű modelljével való azonosság, és hasonló „beállításokra" szintén találhatunk példát, egyik analógia sem tekinthető azonban konkrét rajzi előzménynek. Mind a rajzok, mind a tárgyalt olajkép esetében erősen érvényesül a Fauve-ok, s közülük is leginkább Matisse hatása. 1908 után egy ideig feltehetően Berény is látogatta Matisse iskoláját,

4 ahol szintén kiemelt szerep jutott az aktábrázolásnak, de ebben az esetben még nem beszélhetünk Berény Matisse iskolájában szerzett tapasztalatairól, hiszen az akadémiát csak 1908. január l-jén nyitották meg. Matisse közvetlen hatása elsősorban annak köszönhető, hogy Berény már 1905-től kezdődően találkozott a mester Salon d'Automne-on, illetve Salon des Indépendants-on kiállított műveivel, ahol 1906-tól 1908-ig Berény alkotásai is szerepeltek.' Gertrude Stein gyűjteményében szintén láthatott Matisse-tól származó festményeket, hiszen több honfitársával egyetemben ő is eljárt a legendássá vált szombat esti soirée-kra.'

1 Berény ezekben az években három alkalommal is bemutatta műveit Párizsban, de a katalógusokban feltüntetett címek alapján a tárgyalt mű nem szerepelt ezeken a tárlatokon. Reprodukciók, illetve megfelelő dokumentumok hiányában a kis akt egyetlen hazai kiállítási szereplése sem bizonyítható a század első évtizedeiben. A korai bemutatók közül csupán a Nyolcak 191 l-es tárlata jöhetne szóba, de konkrét bizonyítékkal ebben az esetben sem rendelkezünk." Méretei, a megfogalmazás vázlatossága és a háttérben megjelenő, leplezetlen színpróbák mind arra utalnak, hogy Berény ezt a művét egyszerű stúdiumnak tekintette, és talán ezért nem szerepeltette kiállításokon. B A . G . JEGYZETEK I NOTES 1 Vö. Passuth, Krisztina: Hungarian Fauves, Fauve Hungarians in Paris. French Cultural Studies 2000. október, 377-386. Passuth Krisztina itt úgy fogalmazott, hogy Berény munkái cézanne-izmussal oltják be a fauve-izmust („Berény's works implant Cézanneism into Fauvism"). Az Olasz lány aktja minden bizonnyal Berény saját műtermében készült, amelyet 1906-tól bérelt a Rue Campagne Première 9-es számú műteremházban. A pontos címmegjelölés több visszaemlékezésben is előfordul, így például Bölöni György írásaiban és Max Weber egyik levelében is. Ennek ellentmondó adatokat közölnek az 1907-es, illetve 1908-as Salon des Indépendants katalógusai, ahol Berény neve mellett a következő cím szerepel: 9, rue Falguière, atelier no 12. (Ezúton mondok köszönetet Dr. Passuth Krisztinának és Makláry Kálmánnak, hogy az említett katalógusokban szereplő adatokat rendelkezésemre bocsátották.) A Salon des Indépendants katalógusaiban szereplő cím máshol nem fordul elő, kivéve Kernstok Károly egyik Perlrott Csaba Vilmoshoz írott levelét, amelyben a festő szintén arra céloz, hogy Berény a rue Falguière-ben lakott (ld. jelen katalógus Párizsi előzmények és a modern francia művészet hatása a Nyolcak aktfestészetében című tanulmány 16. jegyzetét.). Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a Berény által 1907 táján látogatott iskolákban (Grande Chaumière, Humbert Műterem) elsősorban női modellek álltak rendelkezésre. Berénynek összesen két férfiaktot ábrázoló korai grafikai művét ismerjük. A korábbi 1905 márciusában, a Julian Akadémián készült (MKEK Képzőművészeti Gyűjtemény Itsz.: 175/1946). A másik, már 1907-es dátumot viselő, de szintén Párizsban készült rajza, mely egy súlyzót magasba emelő fiút ábrázol (MNG Itsz.: F. 58.17), feltehetően nem iskolai stúdiumnak, hanem inkább egy ismeretlen vagy el nem készült - olajfestmény tanulmányának tekinthető. Vö. pl.: Berény Róbert Labdázok (magántulajdon) című képének dobó alakjával. A témával kapcsolatban ld. jelen katalógusban az Olasz lány aktja című Berény-mű (kat. X-19) katalógustételének 5. jegyzetét. 1906 - Salon d'Automne, 1907 - Salon des Indépendants, 1908 - Salon des Indépendants. 6 A témával kapcsolatban ld. jelen katalógus Párizsi előzmények és a modern francia művészet hatása a Nyolcak aktfestészetére című tanulmányt, illetve az Olasz lány aktja című Berény-mű katalógustételének (kat. X-19) 4. j. Magyarországon első alkalommal a Bölöni György által szervezett, 1909-es erdélyi vándorkiállításon szerepeltek Berény festményei, de az ismert források alapján nem bizonyítható, hogy a MNG kis aktképét is bemutatták. A Nyolcak első tárlatán csupán egyetlen tájképpel képviseltette magát Berény (Parkrészlet, 1909, magántulajdon), a harmadik kiállításon pedig kizárólag 191 l-es és 1912es művei szerepeltek. Második, 1911-ben rendezett kiállításuk bőséges sajtóanyagában azonban több utalás is van arra, hogy Berénynek számos aktja függött a Nemzeti Szalon termeiben, de határozottan egyik tudósítás alapján sem lehet a tárgyalt művet beazonosítani. Márffy Ödön 1902-től tartózkodott Párizsban, ahol először a Julian Akadémián Jean-Paul Laurens, majd az École des Beaux-Arts-ban Fernand Common növendéke volt. Akadémiai tanulmányaitól függetlenül már ekkor az impresszionisták, posztimpresszionisták művészetéért rajongott. Visszaemlékezése szerint ebben a periódusban Matisse clamart-i műtermében is járt. 1907-ben mutatkozott be nagyobb kollekcióval az Urániában. Az ott kiállított anyag hozta meg számára Rippl-Rónai barátságát, aki meghívta magához Kaposvárra. Márffy művei Rippl-Rónai Ödön gyűjteményébe testvére közvetítésével kerültek. A Színes női akt című képet a jelenleg ismert Márffy-aktábrázolások között az egyik legkorábbinak tarthatjuk, melyet kompozíciós megoldásában Matisse egy 1904-1909 között a Grenoble-i Múzeumban őrzött ülő női aktjával rokoníthatunk (Rockenbauer Z.). Matisse kötöttebb, a fauveizmus elveit következetesen alkalmazó müvénél Márffy kevésbé teoretikusan, nagyvonalú ecsetkezeléssel, festőién oldotta meg a keveretlen színfoltokból álló dekoratív kompozíciót. Noha a naturalizmustól távol áll a női akt megfogalmazása, Márffy alakja minden torzítása ellenére hús-vér nőalak marad. Az akt pózának inverzét az 1911 körül készült Aktos X-22 MÁRFFY ÖDÖN SZÍNES NŐI AKT FEMALE NUDE 1907 KÖRÜL Olaj, vászon; 65 X 50 cm Jelezve b. 1.: Márffy Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, Itsz.: 55.367 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: A Rippl-Rónai Ödön gyűjtemény 2002. R. 160; Rockenbauer Zoltán: Márffy Ödön és modelljei. In: Márffy és múzsái. Szerk. Paksi Endre. Ernst Múzeum, Bp. 2003. kat. 5-16. R. 1.