Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - X. Új humanizmus / New Humanism - Barki Gergely: Párizsi előzmények és a modern francia művészet hatása a Nyolcak aktfestészetében / The Influence of Parisian Studies and Modern French Art on the Nude Painting of the Eight

szítő tanulmányának tekinthető.

6 A külföldi magántulajdonban lévő vászon felbukkanása nem csupán azért jelentős, mert ismertté vált egy újabb fauve-jellegű Berény-főmű, hanem azért is, mert ez az egyetlen korai Berény-aktfestmény, amelynek ismerjük a konkrét rajzi előzményeit, s így bepillantást nyerhetünk a festő képalakító módszereinek kulisszái mögé. A négy rajz közül a festményhez legközelebb éppen a tárgyalt változat áll, de a lábtartásban és a beállítás szögében mutatkozik némi eltérés. Elképzelhető, hogy Berény nem csupán négy rajzot készített az olajképhez, és talán létezett egy a festmény beállításával teljesen megegyező rajzváltozat is. Berény tanulmányrajzait is önálló művészi alkotásoknak tekintette, és már az 1908-as Salon des Indépendants-on kiállította két krokiját, majd a Nyolcak 191 l-es tárlatán szintén bemutatta néhány 1907-ben készült rajzát." B A . G . JEGYZETEK I NOTES 1 Szíj 1961. 216. Az utóbbi időben több 1907-ben festett Berény-olajkép bukkant fel (Olasz lány aktja, Labdázok és a 6. j.-ben szereplő, legutóbb felbukkant - egyelőre cím nélküli - álló női akt). Mindemellett néhány már ismert műről is bebizonyosodott, hogy a szakirodalom korábbi datálásai tévesek, így például a Cilinderes önarcképről, a Nő vörös fésülködőköpenyben című műről már biztosan állíthatjuk, a MNG Fekvő női díjáról pedig nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy 1907-ben, Párizsban készültek. Az újonnan ismertté vált 1907-es olajképek és grafikai művek túlnyomó részéről is egyértelműen állítható, hogy Párizsban születtek, ami eleve kizárja Szíj Béla azon kijelentését, hogy Berény 1906-ban elhagyta Párizst, ahova csak 1908-ban tért vissza (Szíj 1964. 6.). 3 MTA M KI Adattár, MKCS-C-I-1 03/157 4 Berény Róbert: /í//ó akt, karton, szén; 310 x 230 mm, j. ]. 1.: Berény Paris 1907, JPM, ltsz.: 78.260. Berény Róbert: Alla női akt, karton, szén; 315 x 150 mm, j. n. (Egykor a Berény család tulajdonában. Reprodukciéiját Id. a Home Galéria weblapján.) Az eddig ismeretlen festményről készült fotográfia néhány nappal a tanulmány leadási határideje előtt került jelen sorok írójának birtokába. Majoros Valéria Vaníliának szeretném ezúton is megköszönni, hogy ezt az értékes dokumentumot rendelkezésemre bocsátotta. Berény kevés kivétellel minden korai aktstúdiumát, krokiját ellátta szignóval, és feltüntette a dátumot, valamint a keletkezés helyét is. Nem lehet tudni, hogy a tárgyalt mű szerepelt-e ezeken a kiállításokon, hiszen a katalógusokban sem címeket, sem méreteket nem tüntettek fel. Fontos azonban megjegyezni, hogy Maurice Denis az 1908as, párizsi kiállításról szóló kritikájában (Liberté épuisante et stérile. La Grande Revue 1908. április 10, o. n. Vö.: Oltványi-Artinger Imre: Berény Róbert. Magyar Művészet XII. [1936] 67.) Berény műveinek éppen a rajzosságát emelte ki és a Nyolcak sajtóvisszhangjában szintén gyakran előfordult Berény rajzainak említése. Mind e mellett érdekes megfigyelni, hogy a Nyolcak közül azok, akik grafikai műveket is kiállítottak az 191 l-es tárlaton, saját rajzaikat jóval magasabbra értékelték, mint Berény. Márffy Berényhez viszonyítva dupla árat, Orbán pedig majdnem háromszoros árat szabott saját rajzainak. X-21 BERÉNY RÓBERT FEKVŐ NŐI AKT / FEKVŐ AKT / AKT / Kis AKT RECLINING FEMALE NUDE 1907 KÖRÜL Olaj, vászon; 33 x 44 cm Jelzés n. Hátlapján felirat ecsettel: Berény Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz: 61.39 T IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Szíj 1963. 1 15-124. R. (Nu); Lélek és forma 1986. kat. 156; SO Jahre Ungarische Malerei von der Romantik bis zum Surrealismus. Kunsthalle Mannheim, Mannheim 1989. kat. 148-149. R; Modern magyar festészet 1892-1919. Szerk. Kieselbach Tamás. Bp. 2003. 449. R. A fekvő aktot ábrázoló festmény datálásának kérdése nem megoldott. MNG-béli kartonján 1905/6-os évszám szerepel, ugyanakkor Szíj Béla kérdőjelesen 1910-re datálta a művet. Egy nemrégiben felbukkant, igen jelentős, korai Berény-művel, az 1907-es évszámot viselő, Olasz lány aktjával (kat. X-19) való közeli rokonságát figyelembe véve keletkezése inkább 1907 körüli időpontra tehető. A két vászon színhasználata feltűnően hasonló. A tárgyalt mű hátterének felső sávjában még jól látszanak a festő színpróbái is. Leginkább a narancs, a nápolyi-sárga, a kadmium, a krómoxid, a terrasiena és a krapplak árnyalataival adta meg Berény a meztelen nőalak színét. A festő korai aktképeinek többségénél megfigyelhető kék-narancs komplementerpár előszeretettel való alkalmazása mindkét esetben érvényre jut, de a legjellegzetesebb egyező vonás a has, illetve a mell tájékának feltűnően erős zöld árnyékolásában mutatkozik meg. Berény mindkét esetben ötvözte a Cézanne-ra visszavezethető és a fauve-os hatású elemeket,

1 de a stiláris rokonság mellett egyéb szempontokat figyelembe véve is közel egyidősnek tarthatjuk a két olajfestményt. Az aktok termetbéli, illetve fiziognómiai hasonlósága arra enged következtetni, hogy a tárgyalt mű modellje szintén az ismeretlen olasz lány volt, s így a két festmény keletkezésének helyszíne is azonos lehetett, tehát a MNG kis aktképe feltételezhetően szintén Berény montparnasse-i műtermében született.

2 A szokatlan, Berény esetében is páratlan, igen szűk, „premier