Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Katalógus / Catalogue - VIII. Nuda Veritas / Nuda Veritas - Révész Emese: Femme fatale, avagy a női test démonizálása Csók István aktfestészetében / The Femme Fatale, or the Demonized Female Body in István Csók's Nudes
1. CSÓK ISTVÁN BÁTHORI ERZSÉBET ELISABETH BATHORI 1895 (Megsemmisült 1945-ben) (Perished in 1945) 2. CSÓK ISTVÁN „SZABADÍTS MEC; A GONOSZTÓL' "DELIVER US FROM EVTL" 1899 Magántulajdon Private collection közé sorolta." Csók művének fanyalgó hangú fogadtatása s későbbi hányattatásai pontosan jelzik, hogy szokatlan tárgyválasztásával a tradicionális nőkép, s nem kevésbé a konszolidált női aktábrázolás lehetőségeinek határait feszegette. 14 Báthori Erzsébet ellentmondásos személyiségében az egykorú kritika a pszichés betegségek, nemi eltévelyedések által sújtott démoni asszonyt, a modern kor új, egzaltált nőtípusát vélte felismerni. 1 " A kép 1895-ös pesti bemutatóját követően a kritika a szexualitás több időszerű problémáját is érintette, mindenekelőtt a szexuálpatológia új keletű tudományának két fő témáját, a hisztériát és a szadizmust. Az egykorú sajtó Csók művét mindenekelőtt lélektani érzékenysége miatt tartotta korszerűnek, az elemzők figyelmét főként a főhős pszichés kórképe kötötte le. 16 Az ezt követő esztendők három főművében Csók ismét az ártatlan és bűnös női test kontrasztjának megfogalmazására vállalkozott. Első Nagybányán festett képének, a Melankóliának alapját a két nőtípusban megtestesülő antinomikus ellentétpár alkotta. A Pesszimizmus vagy másként Istenhozzád szerelem címen is említett mű Csók szimbolista képsorozatának - s egyben tragikus képrombolásainak is - nyitányát jelentette. 1 Rekonstrukciójának legfontosabb forrása egy monokróm festmény, amelyet Csók Balassi Bálint „Az én szerelmem haragszik most reám..." kezdetű költeményének illusztrálására készített 1902-ben. 18 Csók emlékirataiban később ekképpen idézte fel művét: „Jobbfelül a lány világos tónusa arra volt jó, hogy meglegyen a szükséges egyensúly a bal oldalon levő, hárfapengető, komor, lilaruhás női alakkal. Melpomené tragikus verssorokat sugall a költőnek, ki a kép közepén levő kerek asztalra könyökölve, merengve nézi eltávozó ifjúságát." 1 '' A női szexualitás csábításának kitett férfi a szalonfestészetnek is kedvelt tárgya volt, Márk Lajos 1898-ban készült Kísértése eksztatikus hőfokon ábrázolta a felkorbácsolt érzékek harcát. 2 " Csók azonban ezúttal lemondott Piátbori Erzsébet hatáskeltő naturalizmusáról, a szimbolista képalkotás szabályainak megfelelően alárendelve tárgyát a fogalmi kifejezésnek. 21 A Melankólia eszmei antipólusait a Melpomené által megszemélyesített elmélyült művészi alkotás és a Venus által megtestesített szerelem, ifjúság alkotja, közöttük a melankólia jellegzetes pózában megjelenített művésszel. 22 A testét szabadon feltáró akt maga a csábító érzékiség, a férfi alkotóerőt elapasztó testi vágy, a spirituális szellemi létezéssel, intellektussal szemben álló Venus Naturalis. Csók kompozícióját már Réti István is Tiziano Égi és földi szerelem című művének modern átirataként értelmezte. 21 A velencei mester amor profanát megtestesítő Venusa a nagybányaiak vezető teoretikusa, Lyka Károly 1900-ban festett Önarcképén is kiemelt helyet kapott. 24 (Kat. VI-39) Gesztusa a pogány antikvitás szépségimádatát magasztalva a női aktot a nagybányaiak művészi hitvallásának emblémájává emelte, s benne a századforduló szimbolikájának megfelelően a természetet, a művészi igazságot testesítette meg. Ám a művésztelep első éveiben egyedül Csók próbálkozott következetesen szabadban álló női akt festésével. 2 ' Csók számára e tárgyban összpontosult minden szellemi mondandó és festői kihívás. Gondolatmenetét néhány évvel később Ferenczy Károly folytatta, akinek művészetallegóriáiban a női akr ismét központi szerepet kapott. 26 Míg a Melankólia középpontjában az alkotóművész vívódása áll, az ezt követő Diadalmas Krisztusban szellem és test párharca már kultúrfilozófiai síkon zajlik. A harmadik nagybányai kiállításon, 1899 telén Szabadíts meg a gonosztól címen bemutatott kompozícióját Csók a kritika hatására szintén megsemmisítette. 27 Eredeti felépítéséről csak vázlata és az egykorú leírások tájékoztatnak. 2 " (2. kép) „Annyit kissé homályos szimbolizmusa is elárul, hogy az új istenség diadalmaskodik a régi istenek felett. Tengerrel a háttérben áll elől Venus merészen, csábítón leplezve le bájait, hogy ezzel hódítsa magához vagy megtartsa a tömeget, de a levegőégben megjelenik a keresztre feszített Megváltó, s a nép feléje fordul, őt imádja" - foglalta össze a képen látottakat a Hazánk tárlatismertetője. 2 " Kompozícióján Csók a pogányság és kereszténység világrendjét ismét a test felől közelítve ütköztette, egyik oldalon az aszkézist követelő Krisztussal, másikon a test felszabadítását hirdető Vénusszal. Utóbbi Reviczky Gyula Rossz istenek című költeményéhez hasonlóan a romlásba döntő kéjvágy szimbólumaként kap szerepet a művön, de Reviczky hatása sejthető a mitikus, pogány világ bukását jelképező Pán halálának ábrázolásában is. 1 " Az egykorú címek, leírások és maga a fennmaradt vázlat is Krisztus diadalát és a mitikus világot képviselő Venus Pandémos bukását sugallják. Ám a kompozíció festőileg és
