Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VIII. Nuda Veritas / Nuda Veritas - Révész Emese: Femme fatale, avagy a női test démonizálása Csók István aktfestészetében / The Femme Fatale, or the Demonized Female Body in István Csók's Nudes

képi elhelyezését tekintve is leghangsúlyosabb figurája ismét csak a női akt. „Az egész mű olyan benyomást tesz az emberre, mintha csak ennek a merész aktnak a kedvéért festődött volna meg, amely a legexponáltabb helyen áll" írta Divald Kornél." Talán az akt kiemelt szerepével magyarázható, hogy Réti István több évtized távlatából épp ellentétes előjellel emlékezett vissza a műre: „A kép bal felén, félig profil nézetben, erőteljes, realisztikus felfogással megfestve Krisztus volt látható a keresztfán, a másik oldalon egy velenceies ragyogásban tündöklő Venus-akt, középütt pedig térdeplő emberek elfordulnak az élő feszülettől, és Venust imádják."'

2 Ez az értelmezés Csók képét olyan művekkel rokonítja, mint Félicien Rops Szent Antal megkísértése vagy Kálváriá\a, amelyek a bűnös testiséget megszemélyesítő Venus Vulgaris hatalomátvételét szimbolizálják." (3. kép) Venus kivételes szerepét jelzi az is, hogy Csók „képrombolásait" rendre csak a kísértő aktok vészelték át. A Diadalmas Krisztus feldarabolása után egyedül Venus alakját tartotta meg, mi több, a festő a töredéket haláláig dolgozószobája falán őrizte.'

4 Aktjának leplét széttáró mozdulata a fürdőző Venusok hagyományához kapcsolja a figurát." Figyelemreméltó jelentésmódosulás következett be a Melankólia aktja esetében is, amelyet Csók - kiemelve eredeti kontextusából 1914-es életműtárlatán már Nyár címen állított ki.

36 (Kat. VIII-23) Ugyanitt szerepelt Tavasz ébredése címen a Melankólia egy 1900-ban készült átirata is, amelyen a központi férfialakkal szemközt immár csak egyetlen figura, a Tavaszt megszemélyesítő, virágözönnel övezett, tündöklő sárga ruhás nő kapott helyet." Eredeti összefüggéseiből kiszakítva tehát Venus új életre kelt, nem bűnre csábító femme fatale már, hanem az áhított árkádiai testi-lelki harmónia képviselője, az újjászületést ígérő Primavera. Maga a testet öltött natura, a joie de Vivre modern ikonja, amelyben egyesül a női test felmagasztalása és a századforduló új testkultusza. Csók korai Venusképeinek elragadtatott vitalitása ott visszhangzik Vaszary János örömittas aktjában (Az eleven kulcs, 1898), majd a Tavasz-képekben megtestesülő, megtisztulást és újjászületést hirdető alakváltozatai az 1900-as évek elejétől Csók műveit is benépesítik.

5

" A dolgok végső kimenetelét tekintve Venus tehát mégis győzedelmeskedett, megelőlegezve a századelő magyar festészetének aranykort megidéző fürdőzés jeleneteit." A perdita: Mária Magdolna A Mária Magdolna immár biblikus kontextusban testesítette meg a Csókot olyannyira foglalkoztató bűn és ártatlanság, érzékiség és lemondás fogalompárjaiban megtestesülő morális ellentéteket.

40 (Kat. VIII-24) A prostituáltból Jézus követőjévé megtért Magdolna alakjában egyesültek Éva és Mária, a hetéra és a szent vonásai, s a Golgota-jelenetek eksztatikus siratójának ábrázolásai a keresztény ikonográfiában gyakorta telítődtek erotikus felhangokkal. Csók festményén ismét a testiség győzedelmeskedett az aszkézis felett. A második nagybányai kiállításon bemutatott mű kritikusai egyetértettek abban, hogy noha a kép Csók eddigi legszebben megfestett aktja, a mű oly mértékben érzéki, hogy alkalmatlan vallásos gondolatok felébresztésére. „Ez a Magdalena nem az a mély bűnbánattól áthatott bibliai asszony, aki a Megváltó lábait törülgette hajával, mély alázattal. Ebben még mindig több az érzékiség, mint a bűnbánat, hiába van ott az a miniatűr kereszt az istenember képével, melyet az asszony szenvedélyesen átkarol. Ha már ezt az anakronizmust elkövette a művész, több pietást, vallási rajongást és megtisztultságot vihetett volna bele a pózba, kompozícióba és megjelenítésbe" - kifogásolta a Magyarország szerzője.

41 A Magdolna némiképp provokatív módon vetette fel azt, hogy a vallási extázis lényegét tekintve rokon a szexuális gyönyörrel. Kompozíciójában zavarba ejtő módon tárult fel a női test hamis és kísértő kétarcúsága, vagy másként fogalmazva: „eredendően bűnös" volta. Magdolna egyszerre vonzó és taszító lénye a 80-as évektől a hazai szimbolista költészetnek is kedvelt témája volt. Reviczky Gyula vagy Komjáthy Jenő verseiben Magdolna biblikus környezetben idézte fel a bukott nő, a perdita alakját, akinek életútjában a kurtizán és művész közös sorsa, kivetettsége kapott jelképes formát.

42 A Magdolna-témához Csók néhány év múlva ismét visszatért, új módon közelítve meg alakját. Kompozícióját 1902-ben mutatta be a Műcsarnok 3. FÉLICIEN ROPS SZENT ANTAL MEGKÍSÉRTÉSE TEMPTATION OF ST ANTI IONT 1878. Cabinet des Estampes, Bibliothèque Royale, Brüsszel 4. CSÓK ISTVÁN A BŰNÖS ASSZONY THE SINFUL WOMAN 1902 Megsemmisült Perished