Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes - Farkas Zsuzsa: A test képének nyilvánossága a 19. századi hírlapok tükrében / The Publicity of the Nude Pictures as Reflected in the 19th-century Press

ENGEL JÓZSEF ÁRTATLANSÁG INNOCENCE 1858 Márvány; 131 cm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz: 2326 IRODALOM - BIBI IOGRAPHY: N. n.: Heti szemle. Divatcsarnok X. (1862) 477-478; Magyarország a bécsi 1873-diki közkiállításon. Különleges katalógus a gazdaság, ipar, tudomány és művészet kiállított tárgyairól. Bp. 1873. kat. 147; Ormós 1874; Az OMKT Műcsarnokának megnyitására rendezett kiállítás. Bp. 1877. 88; N. n.: Engel József. VU XXVII. (1880) 21. 34 I ; Budapesti Országos Altalános Kiállítás 1885: A Képzőművészeti csoport képes tárgymutatója Bp. 1885. 6; Szana 1901. 125; Szendrei-Szentiványi 1915. 438;Soós 1963. 53; Sinkó, Katalin: Die Taube als Unschuldsymbol. In: Man and Picture. Papers from the First International Symposium for Ethnological Picture Research in Lund 1984. Ed. by Bringéus, Nils-Arvid. Stockholm 1986. 237-251; Sinkó Katalin: Ideálkép, portré, életkép. AH XV. (1987) 1. 51, 55. Engel ezt a kompozícióját kétszer is kifaragta márványból. Első, nagyobb méretű példányát I. Vilmos porosz király vásárolta meg tőle Rómában. Kisebb méretű változatát Pejacsevics János gróf budai palotája számára készítette el. Engel Ártatlanság című szobra azon művei közé tartozik, melyeket - ha nem is eredetiben - a magyar közönség nem sokkal elkészültük után Pesten is megismerhetett. Engel ugyanis több szobrának fotográfiáját elküldte a Képzőművészeti Társulat 1862-es első tárlatára, melyet a Nagyhíd utcában bérelt helységben rendeztek meg. 1862-ben Ormós Zsigmond meglátogatta Engel római műtermét. Ez alkalommal mesélte neki Engel a szobor létrejöttének történetét. Ischiában tartózkodva ismerte meg azt a tizen1. BENJAMIN EDWARD SPENCE ÁRTATLANSÁG CÍMŰ SZOBRÁRÓL KÉSZÜLT METSZET INNOCENCE. PRINT ABOUT THE STATUE OF BENJAMIN EDWARD SPENCE 1842-1850 két éves szolgálóleányt, Vogliát, aki mikor Engel tartózkodása véget ért, ártatlan ragaszkodásában titokban még a hajóra is követni akarta őt, ámde felfedezték. Engel személyes érzései ellenére a Voglia emlékét őrző Artatlansűg-szobor azonban mégsem portré- vagy zsánerszobor, hanem ideálkép. Kompozíciójának több köze van az Ártatlanság-ábrázolások hagyományaihoz, mint az ischiai kamaszleány modelljéhez. A galambot etető, a galambot magához szorító nőalakot sok 18-19. századi festményen és szobron is ábrázolták J. B. Greuzetől és F. Boucher-től kezdve Waldmüllerig és Barabás Miklósig. Engel József Ártatlanság címen kiállított szobra az előbbiekhez hasonlóan fehér galambját - ártatlanságát - védelmező ideálalakot formáz, mely nem konkrét személy, hanem a lelki és testi értelemben vett női tisztaság szimbolikus alakja. Engel, mintegy mentendő, hogy a realisztikus szobrászat előretörésének idején efféle ideálalakokat készít, hozhatta fel Ormós Zsigmondnak a szobor megalkotásának indokául ischiai látogatását és a helybeli ártatlan szépség - Voglia - rá gyakorolt mély benyomását. A szobor kompozíciója igen közel áll ahhoz az úgyszintén Ártatlanság címet viselő szoborhoz, melyet Engel Rómában élő angol pályatársa, Benjamin Edward Spence alkotott. Spence Ártatlanság című szobrának pontos készítési idejét nem tudtuk fellelni, azonban metszetes képe megjelent az Universum címet viselő füzetes sorozatban. (1. kép) Ez utóbbit az Englische Kunstanstalt, az Albert Henry Payne (1822-1902) által 1842-1850 között vezetett lipcsei kiadó adta ki. Az „Unschuld" feliratú metszet egy fiatal, tunikás leány szobrát ábrázolja, aki galambját szorosan magához szorítva eteti. A beállítás és a mozdulat sok hasonlóságot mutat Engel Ártatlanság című szobrával, utóbbi azonban mozgalmasabb, élénkebb. Spence 1850-ben vette át mesterének, Wyatt-nek római műhelyét. Mind Spence-re, mind pedig Wyatt-re nagy hatást gyakorolt John Gibson (1790-1866) munkássága. Utóbbi Canova, majd Thorvaldsen műhelyében dolgozott, s a klasszicizmus formavilágának követőjeként az angol késői klasszicizmus fő képviselője lett. Engel Ártatlanság című szobrának ezek a vonatkozásai arra utalnak, hogy művészetének forrásai között nemcsak az itáliai példákkal, hanem az angliai késő klasszicizmus szobrászatának befolyásával is számolnunk kell. S . K .