Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes

LÖTZ KÁROLY OLYMPOS OLYMPUS 1885 Olaj, vászon; átmérő: 135 cm Jelzés n. Felirat a kép hátulján: Kornélia tulajdona. Lötz K. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 3534 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Lotz-kiállítás 1905. kat. I. 8; VU XXXII. (1885) 213, 311; Ybl 1938. 205-231; Ybl 1981. XVIII; Az Operaház 1987. 11, 19. skk; Sisa 1998. 211; Zeit des Aufbruchs 2003. 216. kat. 2.2.26; Az áttörés kora 2004. kat. 2.2.25. Lötz Károlyt 1882-ben bízták meg azzal, hogy a nézőtér mennyezetének al secco kazein-tempera mennyezetképét elkészítse (1883) az Ybl Miklós tervei szerint felépült sugárúti Operában. Műve, amely az Olympost ábrázolta görög istenvilágával, a történelem modern idejébe való felzárkózás, valamint a hazai művészi képesség egyetemes színvonalú bizonyításának allegóriája lett. A magyar képzőművészet „nagykorúságának" e jelképe egyben az akt műfaját a nagyváros reprezentatív műfajává emelte. Lötz ideálképén Zeus „udvartartását" és a görög istenvilágot ábrázolta, ahol Dionysos és Apollón egyenrangú harmóniája uralkodik. A mennyezetkép programja az új Budapest sajátos szerkezetű „nyilvánosságába" illeszkedett. Az uralkodó, I. Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné udvari reprezentációjának része volt (az uralkodó az építkezések több mint a felét fedezte, nem a városépítési alapból, hanem saját királyi udvari reprezentációjából). Zeus és Héra együttese a császári házaspár uralkodói jelképeként is értelmezhető volt. Amint a Vasárnapi Újság arról 1885-ben tudósított, Lötz Károly utólag készítette el a menynyezetkép vázlatát az országos kiállítás számára. / . G Y A művésznő álma Benczúr egyik első s egyben legtalányosabb aktkompozíciója. 1867ben készült, vagyis még a Piloty-osztályban töltött évek alatt. A festmény rejtélyességének egyik oka a címe. A forrásokból egyértelműen kiderül, hogy ez a cím csupán 1928ban, tehát jóval Benczúr halála után jelent meg egy aukciós katalógusban. A legkorábbi adat a képről is csak 1921-ből, a Benczúr-életműkiállítás katalógusából ismert. Az alvó táncosnő címen katalogizált festményt Felvinczi Takács Zoltán a kiállítás katalógusában Egy alvó bacchansnőként említi meg. A Benczúr családnál őrVII-1 1 BENCZÚR GYULA A MŰVÉSZNŐ ÁLMA THF. DRF.AM OK THE WOMAN ARTIST 1867 Olaj, vászon; 92,5 X 113 cm Jelezve j. L: Benczúr Gyula 1867 Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Its/..: P.77.25 IRODALOM - BlBl IOGRAPHY: Felvinczi Takács Zoltán: Benczúr és iskolája. In: Benczúr Gyula és tanítványainak kiállítása. OMKT, Bp. 1921. 15; Horner Lajos: Benczúr Gyula. Bp. 1938. 21; Lyka 1951. 28; Telepy 1963. 19. R; Petra-gyűjtemény. HOM, Miskolci Képtár, Miskolc 1970. kat. 5; A Petró-gyűjtemény remekei. HOM Képtára, Miskolc 1977. kat. 5; Telepy 1977. 9. R; A Herman Ottó Múzeum Képtára. Szerk. Print Andrea. Miskolc 2004. 52. R.