Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes

JEGYZETEK I NOTES 1 N. n.: The Royal Academy. The Eighty-Third Exhibition - 1851. The Art-Journal 1851. 154.: „This figure is cast in an uneasy and ungraceful pose, and in colour it is unlike the mellow pictures we have been accustomed to see exhibited under this name." 2 Vö. Smith 1996. 90. 3 Wilkinson 1870. 18. nyéket, szobrokat, gipszmintákat és élő modelleket kompozícióinak megalkotásához. A tájháttér megfestésében, fátyolos színezésében a reneszánsz mesterek példája játszik döntő szerepet. Psyché arckifejezése - távolba révedő, ám mégis élénk tekintet, kissé kinyíló száj - és arctípusa feltűnően hasonlít a Brocky rajzai közt nagy számban előforduló fejtanulmányokra és a művész női portréira. A festmény Brocky Károly halálának évében, 1855-ben szerepelt a párizsi világkiállításon. A kompozíciót legalább még egy példányban megfestette a művész; ez a valamivel kisebb kép Nyári Sándor Brockyról szóló könyvének megjelenése idején, 1910-ben Dr. Gozsdu Elek főügyész tulajdonában volt Temesváron, 1913-ban szerepelt az Ernst Múzeum biedermeier kiállításán (kat. 60.), majd 1942-ben Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézetének X. aukcióján bukkant fel. (Archív fotó: MNG Adattár ltsz.: 24259/2003.70.) V. N VII-6 BROCKY KÁROLY NÉGYOLDALAS VÁZLATLAP, A NEGYEDIK OLDALON TANULMÁNY A PSYCHÉ CÍMŰ KÉPHEZ FOUR-PAGE SHEET WITH A STUDY FOR PSYCHE ON THE FOURTH 1846-1850 Tus, toll, papír; 195 x 237 mm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1914-339 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Lajta 1984. 146. Hatvány Ferenc 1914-ben nagy mennyiségű, még ebben az évben Londonban vásárolt Brocky Károly-grafikát adományozott a Szépművészeti Múzeumnak. Ezek között igen sok az olyan vázlatlap, amelyen apró, nagyon vázlatosan, gyorsan megrajzolt, leginkább különféle emberalakokat ábrázoló tanulmányok találhatók. Akttanulmányokkal aránylag ritkán találkozunk ezeken, ezért igen fontos ez a lap, amelyen két olyan tanulmány is található, amelyek kapcsolatba hozhatók a Psyché című festménnyel (kat. VII-5). A lábak tartása (a jobb láb a bal alatt, behajlítva) a felső tanulmányon hasonlít jobban a festményhez. Itt azonban véget ér a hasonlóság: a nő jobb kezével megfogja bal vállát, bal kezével pedig a földön támaszkodik így eltakarja a mellét, és felsőteste másképp fordul, mint Psychéé. A karjait ugyan a másik akttanulmány sem úgy tartja, ahogyan a festményen látható nő, azonban testtartása így is nagyon JEGYZETEK I NOTES 1 Wilkinson 1870. 11. 2 Vö. Boime 1971. 34. 3 Ld. Jávor Anna: Melegh Gábor Bécsben. MÉ XXXIII. (1984) 52-54. hasonlít Psychéére: felsőteste hasonlóképpen fordul a néző felé, bár kezét nem feje felett tartja, hanem combján nyugtatja. A lap másik oldalán is található néhány további, hason fekvő nőt ábrázoló rajz, ezek közül a legfelső, térdét behajlító alak emlékeztet leginkább a Psychére. A vázlatlap tehát értékes dokumentuma annak, hogy Brocky hogyan kísérletezett egy pózzal, amelynek egyik változatát egy nagyméretű festményhez is felhasználta. Norman Wilkinson szerint Brockynak Bécsben töltött ifjú évei óta szokása volt, hogy minden este leült asztalához, és emlékezetből tollrajzokat készített a napközben látott dolgokról, emberekről.

1 Az angol szerző szerint Brocky több száz ilyen vázlatlapot őrzött - ezek közül valók lehetnek a Magyar Nemzeti Galériában őrzött lapok, amelyek egykor éppen a Wilkinson család tulajdonában voltak. A hétköznapi megfigyelések gyors rögzítése egyébként nem állt ellentétben a 19. századi akadémiai tanítási módszerekkel: Franciaországban a mesterek arra ösztönözték növendékeiket, hogy jártukban-keltükben készítsenek apró vázlatokat (croquis) a látott dolgokról, emberekről, eseményekről, hogy aztán ezeket felhasználva természetesebbekké és eredetibbekké tehessék kompozícióikat.

2 Azt, hogy ez a bécsi Akadémia hallgatóinak körében is szokás volt, mutatják például Melegh Gábornak, Brocky első rajztanárának Bécsben készült vázlatlapjai.

5 Wilkinson könyve, amely egyébként rendkívül értékes forrás, számos olyan részletet tartalmaz, amelyekhez a forráskritika óvatosságával kell viszonyulnunk. Amikor a szerző azt hangsúlyozza, hogy Brocky a hétköznapi valóság megfigyelése alapján dolgozott, voltaképpen nem konkrét megállapításokat tesz a művész munkásságára vonatkozóan, hanem a művészéletrajzoknak egy, a reneszánsz óta meggyökeresedett toposzát visszhangozza. Az akadémiai tanításokat követő művészek számára a „valóság" megfigyeléséhez hozzátartozott például a régi korok műalkotásainak tanulmányozása is. Brocky vázlatai között számos olyat találhatunk, amely nyilvánvalóan nem a hétköznapi élet megfigyelése alapján készült; ilyenek például a történelmi jelmezbe öltözött alakok. A művész apró vázlat formájában rögzítette minden ötletét, azokat is, amelyeket nem környezetének megfigyelése ihletett. A hason fekvő női aktok így készülhettek élő modell után, de olyan kompozíciós kísérletként is, amelyhez modellre nem is volt szükség. V. N .