Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - VII. Belváros a női aktok keretében / A City Centre Framed by Female Nudes

BROCKY KÁROLY AMOR ÉS PSYCHÉ AMOR AND PSYCHE 1850-1855 KÖZÖTT Olaj, vászon; 141 X 166 cm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 2781 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Pesty Frigyes: Brocky Károly. Delejtű 1860. június 26. 202; Album 1861. évre a Magyar Képzőművészeti Társulat tagjainak. Pest 1862; N. n.: Irodalom és művészet. Családi Kör IV. (1863) 22; Wilkinson 1870. 29. {Cupid and Psyché); Rónay Jácint: Napló-töredék. Hetven év reményei és csalódásai. I. H. n. é. n. [1884] (OSzK 59.723) 308. {Amor és Psyché); Esztergár László: Rónay Jácint feljegyzései Brocky Károlyról. Művészet II. (1903) 429; Graves 1905. 1. 293; Szentkláray 1907. 101; Nyári 1910. 70, 102, 108, 131, 134, 14 1. R. 102. utáni tábla; Esposizione Internazionale di Belle Arti, Roma 1911. Ungheria. Bp. 1911. kat. 26; Akt-kiállítás 1925. kat. 29; Akt-kiállítás albuma 1925. R. 16; Pipics 1925. 4; Pipics Zoltán dr.: Adalékok a Társulat történetéhez. In: Az OMKT Evkönyve 1928. Bp. 1928. 141; Kezdi Kovács László: A Műcsarnok kiállításai. In: Az OMKT Évkönyve 1928. Bp. 1928. R. 58; Genthon 1935. 32; Magyar biedermeier 1937. kat. 420; Lyka 1942. 154, 215. R. 7. kép; Lajta Edit bevezetője in: Brocky Károly 1955. 9. és uo. kat. 19; N. n.: A Szépművészeti Múzeum 1955-ben. A SzM Közleményei 1956. 8. sz. 130; Lajta 1957. 34-35, 55-56. R. 37. kép; Lajta 1984. 58-59. 133. kat. 67. (további irodalommal) R. 33. színes kép; Az antik háttér 2001. kat. 1.4 1. R. A temesvári születésű Brocky Károly 1838-ban költözött Angliába, és 1855-ben bekövetkezett haláláig a szigetországban működött. Végrendeletében öt festményt hagyott a pesti Nemzeti Múzeumra, köztük a Cupid and Psyche című képet, amely a magyar nyelvű forrásokban Amor és Psyché címen szerepel. A mű 1857-ben került Magyarországra, ekkor még - erre a kortárs említések hiányából következtetünk - nem tett szert nagy ismertségre; 1862-ben viszont a Képzőművészeti Társulat műlapjául választotta, így metszetváltozatban sok otthonba eljuthatott. Brocky művészete a millenniumi kiállítás által került reflektorfénybe, amikor az addig már a múzeumban található öt képen kívül kiállították azokat a műveket is, amelyekre Nyári Sándor bukkant rá Angliában. A következő években Brockynak mind több alkotása került magyarországi tulajdonba, és kapcsolódott be a magyarországi művészet történetébe - bár a képek eredetileg a magyarországi fejlődéstől elszigetelve keletkeztek, és valójában nem is illeszthetők be ennek kontextusába. Brocky Károly 1850 után, élete utolsó öt évében festette azokat a női aktokat, amelyek közé az Amor és Psyché is sorolható. A kép talán azonosítható azzal a művel, amelyet Brocky Cupid and Psyche címmel állított ki a Royal Academy kiállításán 1851-ben; ebben az esetben 1850-185l-re datálhatjuk a festményt. A mű kompozíciója Brocky példaképeire, a reneszánsz és barokk nagy mestereire vezethető vissza. A háttérben függönnyel lezárt enteriőr, melyből baloldalt tájra nyílik kilátás, és a női akt lábainak és jobb karjának elhelyezkedése nagyon hasonlít néhány, Tizianónak, illetve műhelyének tulajdonított aktos kompozícióra: a több példányban megfestett, Venns és Amor orgonistával címet viselő képre (Prado, Madrid; Staatliche Museen, Berlin) és arra a Venus és Ámorrá, amelyet Brocky is láthatott a firenzei Uffiziben itáliai utazásai során. Brocky Ámorjának különös, kicsavarodott testtartása viszont inkább az itáliai manieristák, például Bronzino művészetét idézi fel. Angol kortársai közül a szakirodalom William Ettyt (1787-1849) állítja párhuzamba Brockyval. Ettyt az angol művészet történetében a velencei mintákat követő aktfestészet legfontosabb képviselőjeként tartják számon. Ez a 19. század első felében megjelent irány a klasszicista aktok szoborszerűségével szemben a festőiséget, a színeket, a test puhaságának megjelenítését helyezte előtérbe. Valószínű, hogy a népszerű Ettyt (akitől Brocky mecénása, Hugh Andrew Johnstone Munro of Novar több aktot is vásárolt) követte Brocky, amikor az angol művészhez hasonlóan Tizianót választotta mintájául, bár már Angliába érkezése előtt, európai utazásán is tanulmányozta és másolta a velencei művész képeit.