Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - III. A „nemzeti" akt / The "National" Nude - Ferenczy Mária: Xántus János / János Xántus

LÖTZ KÁROLY LEGYEZŐTERV: KORNÉLIA MINT BAJADÉR SKETCH FOR A FAN: KORNÉLIA AS A BAYADERE 1890-ES ÉVEK Tempera, papír; 153 x 320 mm Jelzés n. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1905-409 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Lötz Károly rajzai 1933. kat. 238. (Bajadér); Bakó 1994. 88. A vázlat egyike azoknak a legyezőterveknek, amelyeket Lötz Károly nevelt leánya, Kornélia számára készített (vö. kat.VII-38-39). Ezen a terven pihenő bajádért láthatunk, akinek arca Lötz Kornéliáéhoz hasonlít. A hanyag tartásban, tétlenül többé-kevésbé kitárulkozva fekvő vagy üldögélő keleti nő alakja gyakran felbukkan a 19. századi festészetben, például Delacroix Algíri nők című képén (Musée du Louvre, Párizs). A bajadér ugyan indiai táncosnő, Delacroix képének szereplői pedig algériaiak, de a 19. századi európaiak szemében gyakran összemosódott a Közel- és a Távol-Kelet, és lakosaikat hasonló sztereotípiák szerint ábrázolták. Ezek közé tartozott a tétlenség és a kényelemszeretet is, valamint a kacérság, amelyek a pihenő keleti hölgyek ábrázolásait jellemzik. A keleties enteriőr, amelybe Lötz a bajádért helyezte, leginkább a kor európai, orientalizáló szobabelsőire emlékeztet, amelyeket telezsúfoltak szőnyegekkel, párnákkal és kisebb bútorokkal. V. N . Gulácsy rajzán a teljes pompájában bemutatott, erőteljes körvonalakkal megrajzolt nőalak mellett nevetséges, apró figurát láthatunk: a torzítás ezúttal nem a női testet érinti, hanem a vágyakozva őt bámuló törpe maga torzszülött. A Don Juan kertjéhez (kat. VIII-35) hasonlóan a feltáruló meztelen női test egyszerre többfajta jelentést hordoz: rajzi megjelenítésének köszönhetően láthatjuk, hogy ép, egész és tiszta, de éppen meztelensége folytán kiszolgáltatott, ugyanakkor romlott és csábító. Azzá teszi a várakozóan mosolygó Pliweck herceg, aki testi adottságai folytán is reménytelenül kiszolgáltatott. A további rétegek felfejtésében segítségünkre lehetne az a történet, amelyről a rajz a címét kapta, ezzel kapcsolatban azonban a Gulácsy-irodalomban nem található adat. A két figura viszonyrendszere egyébként enélkül is meglehetősen komplex, az érzelmek, szenvedélyek és vágyak legkülönbözőbb minőségei nyernek kifejezést benne. Enynyire pontos és intenzív megfogalmazás vélhetőleg csakis személyes tapasztalatok nyomán jöhet létre. H . O . 1-31 GULÁCSY LAJOS PLIWECK HERCEG ÉS A CSÁBÍTÓ SZÉPEK PRINCE PLIWECK AND THE SEDUCTIVE BEAUTIES 1910 KÖRÜL Ceruza, papír; 155 x 82 mm Jelezve b. 1.: Gulácsy Első Magyar Látványtár Gyűjteménye IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Szíj 1979. kat. 44. R.; Szabadi 1983. 145. R. 122; Gulácsy Lajos emlékkiállítás (1882-1932). Rend. Szíj Béla. Szekszárd 1986. kat. 6. R; Patnted Dreams 2003. kat. 23; Megfestett álmok 2004. kat. 23. R.