Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)

Katalógus / Catalogue - III. A „nemzeti" akt / The "National" Nude - Ferenczy Mária: Xántus János / János Xántus

NAGY SÁNDOR VÁGYÓDÁS LONGING 1910 KÖRÜL Vörös kréta, papír; 335 x 346 mm Jelezve b. 1.: monogram Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 1926-1238 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Geller Katalin: Mester, hol lakol? Nagy Sándor művészete. Bp. 2003. 113-114. JEGYZETEK I NOTES 1 Nagy Sándor: Aj élet művészetéről. Bp. 1911. 37. Nagy Sándor i. m. 32. Szabadi Judit: Nagy Sándor művészetéről. Vigília XXXVIII. (1973) 11. 736. A nő a gödöllői művészek festményein, grafikáin általában fiatal ártatlan lány, az „örök földiség, az örök nőiség, az örök anyaság - akiben a szellem új formába jut".' Az akt elsősorban dekoratív allegóriákon tűnik fel, vagy az új életszemlélet és a reforméletmód illusztrációja. A női és férfiakt között nincs különbség, eszmék hordozói, a természetes, álarcát levető ember jelképei. „Szabad tehát a nő. A szemérem nem ingerkötő többé, vágysorvasztó, vágyrészegítő. Nem a ruha védi a testet, hanem a lélek ereje burkolja be mások elől" - írta Nagy Sándor. Nagy Sándor rajzain, gobelintervein azonban egy másik, az ideálvilággal ellentétes nőkép is megjelent, fantáziarajzain a nő állatias vonásait hangsúlyozta, a bűnös asszonyokat félig állat, félig ember formában ábrázolta. Nagy Sándor Évája minden vonzereje ellenére sem válik a megtestesült bűn képévé, mint Franz von Stuck kígyóval összefonódott nőalakja vagy Vaszary egész testében kígyót idéző vampja (Vörös hajú nő). A művész Vágyódás címen ismertté vált rajza mégis kivételt jelent az életműben, bár nem a bűnös kísértőt jeleníti meg, hanem a vonzó, a fenti idézet értelmében „szabad" nőt. Éva képében felesége arcvonásaira ismerünk, teste egy ritmusra hajlik az almafával, haja kígyózva hullik a fatörzsre. Szabadi Judit elemezése szerint a szecesszió életérzése ez esetben „elnyomta Nagy Sándorban a moralistát", a „csábos nőt" jeleníti meg, akit „éppen bűne tesz vonzóvá, és aki, miközben enged a kígyó kísértésének, kihívó szépségű, erotikus testével maga is csábítóvá válik".' G . K . 111-33 KÖRÖSFŐI-KRIESCH ALADÁR KASSANDRA CASSANDRA 1908 Szőtte: Belmonte Leó Gyapjú, gobelintechnikával szövött, felvető sűrűség: 7/cm; 200 x 71 cm Jelezve j. 1.: KKA (monogram), b. 1.: BL (monogram) Budapest, Iparművészeti Múzeum, ltsz.: 57.216 IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: Dénes Jenő: Körösfői-Kriesch Aladár. Bp. 1939. 79; Keserű Katalin: Körösfői-Kriesch Aladár. Bp. 1977. 16-17; László Emőke: Képes kárpitok az Ipar művészeti Múzeum gyűjteményében. Bp. 1989. II. 28-29; Geller Katalin: Walter Crane and Art Nouveau as a „Hungárián Style". In: Ars Decorativa 20. Bp. 2001. 35; A gödöllői művésztelep. 1901-1920. Szerk. Geller Katalin - G. Merva Mária - Oriné Nagy Cecília. Katalógus. Gödöllő 2003. 16. <A>'.y.AN/\R Körösfői-Kriesch első monográfusa, Dénes Jenő szerint a festő kedvenc olvasmánya volt Homéros Mása, amelyet eredetiben olvasott. A gobelinen Kassandrát, Priamos király lányát látjuk. Alakja reliefszerűen rajzolódik ki a háttérre. Finom, rebbenő kézmozdulata ijedtséget tükröz. Felfelé tekint, a hajókkal ellentétes irányba repülő darvak felé, melyek röptéből kiolvasta Trója vesztét. A gobelin a gödöllői szövőiskola legjelentősebb képkárpitjai közé tartozik. A figura betölti a nyújtott, hosszúkás képmezőt. A nőalak hullámzó haja dereka alá ér, jobb kezével megemeli nehéz fürtjeit. Félmeztelen, alsóteste körvonalai átsejlenek a finom, mintás szoknyán. A festő a figura mögött vízszintes mezőkbe rendezte az ég és a tenger síkját. A tengeren úszó stilizált rajzú hajók motívumát hasonló dekorativitással alkalmazta Walter Crane is, Lord Leighton házába tervezett mozaikján (Szirén és hajó). A madarak, a hajók, sőt a nőalak is Walter Crane-nek a görög motívumokat dekoratív módon átfogalmazó műveihez hasonlítható (Venus születése, 1877; Sphaera Imaginations, üvegfestmény-karton, 1889 körül), eredetét tekintve a preraffaeliták Botticellit követő nőalakjainak típusához vezethető vissza. A faliszőnyeg bordűrje keskeny, az alsó szinten görög betűkkel olvasható a hősnő neve. Körösfői-Kriesch aktképei vagy fél-aktjai szinte kizárólag történeti képekhez, mitológiai, illetve bibliai témákhoz készültek, mint az ismeretlen helyen lévő Adám és Éva című faliszőnyeg, a Magyar Nemzeti Galéria Zách Klára vagy Rózsás nő című gobelinje, illetve a földön