Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Katalógus / Catalogue - III. A „nemzeti" akt / The "National" Nude
világutazó és a népeket szokásaikkal együtt lefestő Rugendas egy festményére, innen egy kongói kislány arcképét emelte át. A magyarországi művészeti értelmezés szempontjából érdekes Schadow IV. táblája, ahol a Peuple sauvage (Vademberek) között a hottentották mellett rokonként (par parenthèse) a cigányokat (ZigeunerI Bohémiens) írja le. (1. kép) A két népcsoport - úgy véli - hasonló a nyelvük szerint (sokszor emiatt egyiptomiaknak nevezik a cigányokat), valamint fiziognómiájában, bőrszínében. Caravaggio cigányábrázolásait is ide állítja, mint „igazi nemzeti karakter-ábrázolásokat". Megemlíti, hogy Grellmann az indiai páriáktól származtatja a cigány népcsoportot. Kiemeli a cigányok nomád életmódját, az „ausztriai államok" kivételével, ahol letelepedtek. Jellemvonásaik között említi, hogy a nők jóslással, jövendőmondással foglalkoznak. „Mivel rendszerint a szabad ég alatt élnek, külsejük megőrizte a rendezetlenséget és vadságot" (inculte et sauvage). Schadow műve bekerült az európai képzőművészeti akadémiák könyvtárába, és illusztrációit a történeti és a zsánerfestészethez használták fel. A mű a „tete d'expression" kiterjesztéseként a nemzeti karakterjegyek forrása lett a művészek számára. / . G Y 1. CIGÁNYOK ÉS AFRIKAIAK GYPSIES AND AFRICANS 1835 1-8 KARL HEINRICH GEORGIKON-ÉRME GEORGIKON MEDAL 1816 On, vert; 65 mm Jelzés n. Eelirat E.: GEORGICON, VIVE MEMOR NOSTRI RIGIDI SERVATOR HONESTI, ADJUD. C. G. E [Georgikon / Maradj nekünk szilárd erényünk őrzőjeként, Odaítélte gróf Festetics György] H.: SER. ARCHID. C. R. IOSEPHO PAL. R. H. SULCUM DUCENTE DIES NOBIS MELIORES NITENT, AUSPICATA DIES XXIII AUGUSTI MDCCC1 [Őfenségének József főhercegnek a magyarság nádorának aki ha a barázdát szántja jobb napok virradnak ránk / 1801. augusztus 23. Istennek tetsző napján | Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 86.31-P A gróf Festetics György által alapított Keszthelyi Akadémián, a Georgikonon 1817-től az alapító 1819-ben bekövetkezett haláláig ún. Helikonünnepségeket rendeztek, s a legsikerültebb előadásokat és a legkiválóbb hallgatókat érmekkel is jutalmazták. Ez az érem - mely a szakirodalomban nagy vitát váltott ki az alkotó kilétére vonatkozóan - a mezőgazdasági és mérnöki témát előadók vagy hallgatók jutalma volt. Az előlapon Ceres istennő látható, kezében attribútumaival, a koszorúval és a kévével. A kompozíció a klasszicizmus műfaji hagyományait követi, de az élményszerű tájképi háttér és az életképszerű jelenet a női figura ábrázolásában is elválik e kötöttségektől, konvencióktól. K . V. IRODALOM - BIBLIOGRAPHY: HP 477; Pressburger Zeitung 1817. 355; Hazai 's Külföldi Tudósítások 1817. 259-260; Tudományos Gyűjtemény I. (1817) 5. 158; Magyar Kurír (Wien) 18 17. 258; Mihálovics Béla: A Georgikon érmei. Numizmatikai Közlöny VIII. (1909) 35-37; Schmideg Alfréd: A Georgikon érmeinek mestere. Numizmatikai Közlöny IX. (1912) 4-5; Kisplasztikái kiállítás. Iparművészeti Múzeum, Bp. 1912. kar. 945; Lyka 1942. 18; Huszár Lajos: A Georgikon érmeinek mesterei. MÉ II. (1953) 168-171; Huszár, Lajos: Heinrich Karl, Medailleur. AHA V (1957) 354; Várhidy Imre: A keszthelyi Georgikon emlékérme. Az Érem 1980. 1. 26; Huszár Lajos: A Georgikon-érmek mestere. Az Érem 1981. 1. 44; L. Kovásznai 1999. 11-12. Az érem, amely a jólétet a béke alapjának nevezi és a kultúra kiterjesztésének felvilágosult gondolatát sugallja, a művésznek a bécsi Képzőművészeti Akadémián töltött tanulóévei alatt készült, így az akadémia közege, valamint saját irodalmi hajlama és az allegóriák iránti fogékonysága egyaránt rányomta bélyegét. A mű konkrét programja a napóleoni háborúkat lezáró Szent Szövetség létrehozásában döntő szerepet játszó Metternich herceg politikájának a dicsőítése volt. A pajzsra támaszkodó, fiatal, kecses nőalak a béke allegóriája. K . V. III-9 FERENCZY ISTVÁN A BÉKE ALLEGÓRIÁJA THE ALLEGORY OF PEACE 1817 Acél; 99 mm Jelzés n. Felirat: SALVS POPULO-RUM CONCORDIA PRINCI-PIUM [A népek jólétének egyetértés a kezdete] Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: R. III. 569 IRODALOM - BIBI IOGRAPHY: HP 534; Meiler 1906. 39-40, 47; Magyar érem- és plakettkiállítás. Nemzeti Szalon, Bp. 1907. kat. 6; Kisplasztikái kiállítás. Iparművészeti Múzeum, Bp. 1912. kat. 947a; Soós Gyula: Ferenczy István érméi. SzM Közleményei VI. (1955) 96-97; Cifka 1978. 475-478; L. Kovásznai, Viktória: Die Entwicklung der ungarischen Medaillenkunst vom Klassizismus bis zum Historismus. Numismatische Zeitschrift 1997. 190.
