Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Tanulmányok / Studies - Imre Györgyi: A modell / The Model
Diana és Callistó jelenetével. (Kat. V-34) így jelenik meg az ideális szép Benczúr Gyula nőalakján, a Művésznő álma című képen. 62 (Kat. VII-11) Lötz Károly álló hátaktjai (Kat. 111-24) egyben a Louvre-beli antik hermafrodita-szobor hátaktját asszociálják. (6. kép) Lötz emellett közös sztereotip női arccal látta el Psychéit, illetve Ámorjait is, majd később egyes férfihőseinek vázlatait is női modell alapján hozta létre: ilyen a szűzies Szent Imre herceg alakjának vázlatrajza a Bazilika mennyezetképéhez. 7. Auguste Rodin: Tanulmányrajz Mme de Séverine írónő arcképéhez (Study for the Portrait of the Author Mme de Séverine), 1893. Szépművészeti Múzeum, Budapest Érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy az autonóm akadémiának csupán - a különböző korokban újraértelmezett - ideál-íogalmáról beszélhetünk. 6 ' Ennek okát Martin Warnke az európai fejedelmi udvarokban kialakult sajátos formákban látja, amelyek alapján megfogalmazódott a művészettel és a művészekkel való későbbi bánásmód: a különleges státusz, az akadémiai képzés, a műalkotás szellemi termékként való kezelése. „Amennyiben a fejedelmi udvarok szolgálatukba állították ezt az antik elméletek segítségével kiformált géniuszt, tulajdonképpen elidegenítették autonóm rendeltetésétől." 64 A 18. század közepétől, Mária Terézia Ratio Educationisától, az Európa-szerte megsokszorozódó akadémiákon 61 megjelent az ízlésnevelés és az ipari termelés, a kereskedelem előmozdításának haszonelvűsége, amely a maga modern felfogásával súlyos csapást mért az akadémia doktrínák alapján szabályozott „autonóm" értékrendjére. Ez messzemenő következményekkel járt a női akt és test viszonyának művészi interpretációjában is. Az emberi test kutatásával kapcsolatos morális megítélés az inkvizíció monopóliuma volt, amit a felvilágosodás természetkutatója vont először komolyan kétségbe. 66 Goya egy szövegében az inkvizíciót gúnyolta a női akt állításának tilalma miatt, mondván, hogy saját műtermében ezt bárki megteheti. (Kat. 1-12) Velázquez Rokeby Vénusz óta mégis Goya Meztelen Majája, volt az első, női aktot ábrázoló festmény Spanyolországban. 6 A nő tényleges anatómiai bemutatása évszázadokon át - a gyermek világrahozatalával kapcsolatos ismereteken felül - az arc érzelmeket megjelenítő szerepére szorítkozott. 68 Ez a párizsi Académie Royale-ban önálló verseny tárgya lett, a gróf Caylus által 1760-ban alapított római díjas, kifejező arc versenyén. A Le Concours de Tête d'Expression a forradalom után átszervezett École állami Prix de Romepályázatai közé is bekerült. 69 A versenyforma a kor legújabb élettani módszerével reflektált az emberi testre, egyben azonban visszanyúlt Charles Le Brun 17. századi oktatási elveihez és a történelmi festészet előkészítő feladataként szolgált. " A versenytárgy kiírása immár a modell fiziológiai jelenlétére alapított, akinek az arcán megjelenő szenvedély kifejeződését életnagyságú képen kellett bemutatni. A pályázat előírása szerint a professzor csak fiatal modellt választhatott, akinek habitusa és arcvonásai nem tükröztek faragatlanságot, nyomort és durvaságot, hogy a versenytanulmány a szép formák kifejezéséhez vezethessen.' Brocky Károly, akinek a neve Paul Delaroche 1858-as emlékalbumában a tanítványok között szerepelt, 2 1838 előtt járt Párizsban, és meglehet, hogy részben ekkor készültek életnagyságú, érzelmeket kifejező arcai. (Kat. IV-3) Metszeten sokszorosított munkái mintalapként is működhettek, hasonlóan a Julien-, Ravaisson-, vagy Bargue-féle Cours de Dessinekhez. (Kat. V-18, 19, 20) Ezek lehettek később a „természet utáni" rajzolás előképei is, az akadémiai hagyomány folytatóiként, amelyben antik szobrok és azok gipszmásolatai, vagy a róluk készült litográfiák voltak az érzelmek megjelenítésének modelljei: Niobé vagy a sebesült Amazon arca, a szenvedés és a fájdalom megjelenítőjeként akadémikus előkép volt évszázadokon át; használatuk felismerhető Annibale Carracci vázlatrajzaitól egészen Auguste Rodin Mme de Séverine képmásáig.'' (7. kép, Kat. V-23, 24, 25) Amikor a bécsi és a velencei akadémiai kapcsolataira támaszkodó Giacomo Antonio Marastoni (Marastoni Jakab) 1846. október 3-án megnyitotta Pest-Budán Első Magyar - császári és királyi - Festészeti Akadémiáját™ eleven modell utáni női aktrajzolás nem folyt termeiben. 75 A Marastoni-akadémia emblematikus képei azok a félakt ideálportrék lettek, melyek alapjául a szenvelmi arctanulmányok (tête d'expression) és a viseletábrázolások, illetve Marastoni festmény-másolati gyűjteménye szolgáltak. 76 Marastoni Jakab maga azonban „szépséges feleségit Bianki Johanát" mintázta festményein: ő volt a Görög nő modellje (Kat. 111-15), a Nő tükör előtt (Kat. VII-2), aki érzelmes pillantással teremtett kapcsolatot a néző tekintetével. Marastoni érzelmet kifejező félaktjai felbolydulást váltottak ki a pesti sajtóban, ám nem csak azok. A Pesti Divatlap cikkírója 1847-ben a Jó Anya című képének „érzelmi kifejezéséről" úgy vélte, hogy „a mű nem egészen felel meg címének. A jó anyának s nagy fekete szemeinek átható tekintetéből inkább alattomos tűz, titkos kéjvágy, semmint kedélyes női jóság sugárzik elő". 77 Marastoni Görög wó'jének erotikus vonzerejére Henszlmann Imre sokszor idézett kirohanásával reagált: „a felfogásbani rosszul leplezett frivolitás a kebelnek félig elleplezése általi ingerlés [...], mikkel a férfiatlan olasz festesz évről évre kápráztatja a pesti közönség szemeit, s az egyesületet egyikének megvásárlására ez idén is elcsábítá. Azonban a színek szorgalmas összeolvasztása (Vertreiben) s a néző érzékisé-
