Imre Györgyi szerk.: A modell, Női akt a 19. századi magyar művészetben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2004/2)
Tanulmányok / Studies - Bicskei Éva: A helyi mint nemzetközi / The Eocal as International
kus alkotásokkal összhangban. Ezzel nemcsak a modell szépségének legjobb érvényesülését érte el, hanem a megfelelő kontrasztok kiválasztásával a nagymesterek alkotásait apró változtatásokkal megújítva, az európai akadémiai hagyományokhoz illesztette a gyakorlatában a művészeti képzésre koncentráló mintarajztanodabeli oktatást. Különböző, széttagolt forrásegyüttesek - fényképek, Székely Bertalan néhány festménye és jegyzetei, valamint magánszemélyek szóbeli emlékezései és kéziratai - alapján egy modell „személyisége" is rekonstruálható, illetve esetéből egy magasabb művészeti gyakorlat - a női tanulPaulának csak a fejét és vállait festette meg Székely, ugyanabban a sötét, zárt, csipkegalléros ruhában. 1,(1 Egy újabb festményen Székely ismét mellképet alkotott Pauláról, eltérően azonban az eddigiektől, ezen a képen csak egy drapériaszerű piros stóla burkolta be a kibontott hajú, a korallfülbevalóval és -nyaklánccal felékszerezett fiatal nőt (a későbbiekben: „I"). 131 A Balogh Pauláról tudósító levél aláírójának rokonainál pedig egy kisméretű Székelyfestmény található, amelyhez családi tradíció szerint Paula ült modellt, és amelyet Székely neki ajándékozott (a későbbiekben: „III"). Ezen a művön is a korabelitől eltérő mányfők festésének célja Székelynél - is megismerhető. Mivel ez az egyetlen (számomra) rekonstruálható, töredékes „történet", esete inkább kivételnek tekinthető - éppen, mert egyáltalán megismerhető -; a modell „személyisége" a szerencsés véletleneken túl azért fedhető fel, mert kivételessége nyomot hagyott. Az egyes forráscsoportok elkülönítésével „történetének" rekonstruált és nem lezárt jellegét kívánom megőrizni, akkor is, ha ez utólag az olvasó „megvezetésének" tűnhet. A modell személyiségének kutatásához az egyik kiindulópontot az a magántulajdonban található levél nyújtja, amely szerint Székely Bertalan „»Paulanak« jelzett képei Balogh Paulát ábrázolja [sic] ki Triestben született 1865ben, apja a Generali biztosítótársaság tisztviselője volt. Barátnői révén (Vörös Erzsi és Jókai Róza), kik Székely tanítványok voltak, ösmerte meg Székelyt, ki azután őt több ízben festette le". 12 Egy másik kiindulópont egy Paulaként 11 * reprodukált Székely Bertalan-kép: az ezen látható szép női arc ugyanis még (legalább) öt Székely-festményen felismerhető. A mű egy korabeli, sötét, zárt, csipkegalléros ruhát és stólát, piros korallfülbevalót viselő, világosbarna hajú nőt mutat derékkivágatban. (2. kép) Egy másik festmény mellkép-kivágatban ábrázolta őt, ugyanabban az öltözékben, de kisebb csipkegallérral (a későbbiekben: „II"). 129 Kettő, ezeknél a műveknél jóval kisebb képen 2. Székely Bertalan: Női fejtanulmány (Paula) (Female head study, Paula), 1886. Jelenlegi tulajdonosa ismeretlen (Present owner unknown) 3. Név nélkül: Akadémiai aktfotográfia (Paula) (Étude d'après nature, Paula) Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, Budapest ruházatban és hajviselettel tűnik fel a lány. A közeli kivágatú képen a mélyzöld háttérből halványan ragyog fel Balogh Paula háromnegyed profilból megfestett arcának szépsége; antikizáló, vállain összecsatolt fehér ruhát és többágú arany fülbevalót visel, részben vállaira omló, részben feltűzött haját kettős gyöngyfüzér koronázza. 1,2 Mivel a képen jól felismerhetően ugyanaz a nő látható, mint a fentebb említett festményeken, az azokhoz modellt álló nőt is biztonsággal Balogh Paulával azonosíthatjuk. Balogh Paula rokonának közlése szerint 1 * 3 a sem „nem barna, de nem is szőke", „nagyon szép" lánynak még két, tisztviselőként dolgozó fiútestvére és egy fiatalon elhunyt húga volt, s mivel anyja is korán meghalt, Paula tartotta össze az egyébként csak férfiakból álló családot. A visszaemlékező ennek tulajdonította „késői" házasságkötését is. Paula férjével Baján élt, gyermekük nem született. Férje 1901 körüli halála után újra házasságot kötött: gyógysze-
